"Akik tehát tökéletesek vagyunk, így gondolkozzunk, és ha valamit másképpen gondoltok, azt is kijelenti majd Isten nektek; ellenben amire eljutottunk, aszerint járjunk." (Filippi 3:15-16)

Minden egyes döntésednek következményei vannak az örökkévalóságban, ezért nagyon fontos, hogy bölcsen válassz.

Semmi sem formálja jobban az életedet, mint azok az elkötelezettségek, amelyek saját döntéseddel felvállalsz. Az elkötelezettségeid fejlődést vagy akár rombolást is okozhatnak az életedben, de az egészen biztos, hogy meghatároznak téged. Mondd el, hogy mi iránt vagy elkötelezett, és én megmondom, mi lesz belőled tíz év múlva. Azzá válunk, ami felé elkötelezzük magunkat.

Sokunk számára az elkötelezettség kérdése az, ami miatt nem valósulhat meg Isten terve az életünkben. Van olyan, aki fél attól, hogy bármi mellett is elkötelezze magát, így inkább csak végigsodródik a következő évtizeden. Mások fél szívvel kötelezik el magukat olyan értékek mellett, amelyek ellentmondásban vannak egymással, így a következő évtized csak frusztrációt és középszerűséget tartogat a számukra. Mások teljes szívvel ugyan, de evilági célokat választanak maguknak - mint például a vagyon vagy a hírnév - így aztán csalódottság és keserűség lesz a részük.

Minden egyes döntésednek következményei vannak az örökkévalóságban, ezért nagyon fontos, hogy bölcsen válassz. Péter így figyelmeztet: "Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek." (2 Péter 3:11)

A szellemi fejlődés nem automatikusan történik, hanem határozott elkötelezettséget igényel. Akarnod kell a növekedést, döntened kell a növekedés mellett, erőfeszítéseket kell tenned az érdekében és végig ki kell tartanod benne. A tanítványság - vagyis az a folyamat, ahogyan Krisztushoz hasonlóvá válunk - azzal az elkötelezettséggel kezdődik, hogy Jézust fogod követni, bárhová is vezet.

Engedd, hogy Jézus formálja az életedet az előtted álló évtizedben. Képzeld el magadban, hogy milyen lesz tíz év múlva, ha teljes és fenntartás nélküli elkötelezettséget vállalsz Krisztus mellett most.

Daily Hope by Rick Warren, 2011.01.09.

"Milyen szörnyű helyzetben vagyok! Ki szabadít meg engem ebből a testből, amely a halál felé halad?" (Róm.7:24)

Nem mindenki fog bemenni a mennyek királyságába, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram!« Csak az, aki megteszi az én mennyei Atyám akaratát. (Mt. 7:21)

Ezt a napi áhítatot Jon Walker írta, a Daily Hope Devotionals (Napi Remény Áhítatok) és a Costly Grace: A Contemporary View of Bonhoeffer's The Cost of Discipleship (Áron szerzett kegyelem: Bonhoeffer A tanítványság ára c. művének kortárs vizsgálata—a ford.) szerzője.

Jézus tanítványának lenni nem csupán azt jelenti, hogy egyetértünk vele, vagy, hogy úgy általánosságban ugyanarra megyünk, mint ő. Nem arra lettünk elhívva, hogy Jézust, mint valamilyen elméletet kövessük. Ez nem olyan, mintha egy szerződésről egyezkednénk, aminek a végén megállapodunk egy alapelvben. Gondolj rá például így: Egyetérthetsz vele elméletben, hogy a dohányzás káros az egészségedre, de ez a gyakorlatban semmit nem jelent, amíg le nem szoksz a dohányzásról.

Jézus elhívása magához Krisztushoz hív. Egy kapcsolatba lettünk behívva. Követjük őt, engedelmeskedünk neki: az egyszülött Fiúnak, hitünk szerzőjének és tökéletesítőjének.

Jézus egy olyan bizalmi szintre hív, amely csak az Ő állandó jelenlétével tartható fenn az életünkben. A tanítványság Jézus nélkül egyáltlaán nem tanítványság. Talán nem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy mivel jár a tanítványság, mibe is kerül nekünk; de Jézus hív, hogy tegyük meg az első lépést, és ezáltal az engedelmesség által fejlesztjük ki magunkban a hitet a következő lépés megtételére.

Az Ő elhívása egy parancs számodra, hogy teljességgel és feltétlenül hagyd el az életed eddig követett módját, hogy Őt követhesd egy teljességgel rád szabott ösvényen, mely a keskeny kapun át a mennyek országába vezet.

Jézus azt akarja, hogy megismerd őt, és ezen a kapcsolaton keresztül Ő képessé fog tenni arra, hogy rendkívüli életet élhess, tele kegyelemmel és igazsággal. Egy csodákkal teli életre hív, mely állandóan készenlétben álló hitet igényel, és amelyben azt az örömteli kérdést teszed fel, hogy „Mi lesz a következő, Jézus? Hogyan használsz ma engem?”

(Daily Hope 2010. december 14.)

 "Hiszen ezeket az embereket Isten már a világ teremtése előtt ismerte. Sőt, külön is választotta őket, hogy a Fiához hasonlóvá váljanak. Igen, azt akarta, hogy Fia legyen az elsőszülött a sok testvér között Isten nagy családjában." (Róm.8:29, Egyszerű fordítás)

Aki szert tesz okosságra, szereti életét, aki hű marad a tudáshoz, az jól jár. (Péld. 19:8)

Ha sikeres akarsz lenni az életben, nem szabad abbahagyni a tanulást az iskoláid befejezése után sem. Minden vezető egyben tanuló is, és neked is állandóan tanulnod kell, egészen életed végéig. Amikor ugyanis már nem fejlődsz tovább, nem járulsz hozzá a munkahely növekedéséhez sem, ahol dolgozol.

A SIKER-akrosztikonunk bővítéséhez itt van tehát a hatodik jó tanács:

1. Sokat számít a lelkesedés!
2. Istennek dolgozol valójában!
3. Koncentrálj a jellemed fejlődésére!
4. Emberekkel dolgozol együtt -- törődj velük!
5. Remekelj! -- szárnyald túl az elvárásokat!
6. Egyre szélesebb körű tudás és szakértelem -- a siker kulcsa!


A Prédikátor könyvében (10:10) ezt olvashatjuk: "Ha életlen a fejsze és nem köszörülik meg, akkor nagyobb erőt kell kifejteni. A bölcsesség előnye a siker". (angolban: a hozzáértés sikert hoz.) Fontos, hogy minél nagyobb hozzáértéssel végezzük a munkánkat, hogy élesítsük a fejszénket. Ha ezt tesszük, nem vesztegetjük el az időnket. Hogyan élesítjük a fejszénket? Úgy, hogy tudást töltünk a fejünkbe: könyvet olvasunk,  meghallgatunk egy előadást, beiratkozunk egy tanfolyamra, vagy eljárunk istentiszteletekre. Ha állandóan tanulsz, Isten számára lehetőséget adsz arra, hogy tágítsa a látókörödet.

"Tégy magadnak jót, és tanulj, amennyit csak tudsz, aztán emlékezz arra, amit tanultál, és sikeres leszel." (Péld. 19:8) Az életben a legtöbb problémát úgy lehet megoldani, ha az ember tanul, bővíti a képességeit. Tehát tanulj, amennyit csak tudsz.

Én pédául a gyülekezetemben mindenkit arra buzdítok, hogy jegyzeteljen a prédikációim alatt. Tudod-e, hogy ha nem teszed, 72 órán belül 95 százalékát elfelejted annak, amit hallottál? Úgyhogy lehet, hogy nagyon szellemi embernek fogsz tűnni, ha nem jegyzetelsz, de amit teszel, az nem okos dolog.

Ezt csak azért mondom, mert Isten engem is megtanított valamire fiatalabb koromban. Egyik nap a Máté 7:6-ot olvastam, ami úgy szól, hogy "ne szórjátok oda gyöngyeiteket a disznóknak", és Isten ezt kérdezte tőlem: "Rick, mit gondolsz, kik a disznók?". Én arra gondoltam, hogy biztosan a farizeusok, de Isten ezt mondta: "Nem, te vagy a disznó, mert nem törődsz azzal, hogy le is írd, amit mondok neked." És ez tényleg így volt, ugyanis hosszú éveken keresztül soha nem jegyzeteltem istentiszteletek alatt. A pásztor minden vasárnap bölcsességek gyöngyszemeit szórta közénk, és ezek mind leperegtek rólam, és amit hallottam, szinte azonnal el is felejtettem. Tanulj, amennyit csak tudsz, emlékezz arra, amit tanultál, és látni fogod, hogy Isten megáldja a munkádat.