„Ti azonban kiválasztott nép tagjai vagytok, királyi papság, szent nemzet, Isten megkülönböztetett tulajdona, hogy hirdessétek a dicséretét annak, aki kihívott titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságába.” (1Pét 2:9, NIV-fordítás)

Az emberek nagy része azzal tölti az életét, hogy elnyerje mások tetszését. El akarjuk nyerni a szüleink, ismerőseink, a társunk vagy egy általunk tisztelt ember tetszését, de még azokét is, akikre irigykedünk. A bennünk élő vágy, hogy elnyerjük mások jóindulatát, a legkülönfélébb dolgokra késztet minket. Befolyásolhatja, hogyan öltözködünk, milyen autót vezetünk, milyen házat vásárolunk, de még azt is, hogy milyen pályát választunk.

Egyetértesz azzal, miszerint az emberek a legőrültebb dolgokat is képesek elkövetni annak érdekében, hogy elfogadják őket? Amikor gyerek voltál, nagyon erősen dolgoztál azon, hogy beilleszkedj egy közösségbe, és ha valaki azt mondta, "Fogadok, hogy ezt nem mered megcsinálni!", te csak azért is megcsináltál valami őrültséget. Megtetted, mert a megfelelés és elfogadás utáni vágyad felülírta a személyes biztonságvágyadat. Amikor gyerekkorodban például kosárlabdáztál, emlékszel arra, milyen nagyszerű érzés volt, hogy a legjobb játékos beválasztott a csapatába? És esetleg emlékszel arra is, hogy mennyire fájt, amikor már csak két-három játékos hiányzott a csapatból, de téged még mindig nem választottak ki?

Nagyon szeretjük azt érezni, hogy elfogadnak bennünket.

Ha valaki tudja, hogy kiválasztották, akkor az csodát tud tenni az önbecsülésével. A Biblia azt mondja Péter első levele 2. fejezetének 9. versében, hogy „ti kiválasztott nép tagjai vagytok” (NIV-fordítás). Ennek mindenképpen meg kell erősítenie az önbecsülésedet! Krisztus elfogadott téged. És nem azért, mert jól teljesítettél, vagy mert megdolgoztál azért, vagy mert megérdemled, hanem mert Isten egyszerűen azt mondja, „Én kiválasztottalak téged.”

Talán már elfogadtad Jézust, és behívtad Őt az életedbe, de vajon tudatosult-e benned, hogy Krisztus is elfogadott téged? Ezt nem kell kiérdemelned, és bizonyítanod sem kell.

„Még ha az apám és anyám elhagyna is, az Úr gondot fog viselni rám” (Zsolt 27:10, GW fordítás). Lehet, hogy olyan szüleid voltak, akiknek lehetetlen volt megfelelni. Nem számít, mit tettél, semmi sem volt elég jó. Ha hármast kaptál, ők négyesre számítottak. Ha négyest kaptál, akkor ötösre. És ha ötöst kaptál valamiből, ők az összes tárgyból ötöst akartak.

Nagyon szomorú látni, de sokan még felnőttként is bizonyítani próbálnak a szüleiknek. Lehet, hogy még te is próbálod elnyerni a szüleid tetszését, pedig több mint valószínű, hogy ez nem fog sikerülni. Ha eddig még nem tudták kifejezni feléd az elfogadásukat, akkor bennük nincs valami rendben. Viszont a jó hír az, hogy nincs is szükséged erre ahhoz, hogy boldog legyél! Több mint hétmilliárd ember él a Földön. Ha ebből te nem nyered el kettőnek a tetszését, az nem olyan nagy tragédia, igaz? 

Viszont Isten mint az Ő családjának tagját már elfogadott téged!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mire alapozod az önbecsülésedet?
• Hogyan hat rád fizikailag, hogy szeretnél másoknak megfelelni? Hogyan hat rád érzelmileg, lelkileg és szellemileg?
• Honnan tudhatod, hogy Isten elfogadott, és hogy úgy fogadott el, ahogy vagy?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.12.28.)

„Bízd rá magadat az Úrra, és várj türelemmel, amíg cselekszik!” (Zsolt 37:7a, GW-fordítás)

A legfőbb magyarázat arra, miért törekszünk az állandó megelégedettség érzésére, az az, hogy mindig magyarázatot keresünk az életünk történésére. Dühít minket, hogy Isten nem szolgál semmilyen magyarázattal. Vajon miért nem teszi?  

Mert próbára tesz téged. Azért teszi, hogy lássa, vajon átengeded-e az irányítást, és megelégedsz-e, függetlenül attól, hogy ad-e magyarázatot vagy sem.

Isten nem tartozik neked magyarázattal; és ha adna, valószínűleg akkor sem értenéd meg.

Ha mégis megindokol valamit, az nem azt jelenti, hogy meg is szabadulsz a fájdalomtól. Vélhetőleg nem fogod megtudni, mi miért következett be az életedben, majd csak a feltámadásod után.  

Isten nem fogja megindokolni a cselekedetét, de próbára tesz téged.

Emlékszem, amikor kis srác voltam, egyedül dolgozatírás közben volt csak csend az osztályteremben. A tanár azt mondta, „Nincs beszélgetés! Fogjátok a ceruzátokat, és töltsétek ki a tesztet.” Még a tanár is csendben maradt.

Amikor Isten is így hallgat, és csendben van, éppen tesztel téged. Amikor nem hallod Isten hangját, és úgy tűnik, több millió mérföldre van tőled, akkor tudhatod, éppen „vizsgázol”. A tanár mindig csendben van, ha a tanulók dolgoznak a kiadott feladaton. Amikor Isten hallgat, a hited próbára van téve. Vajon elengeded, vagy még erősebben fogod magadhoz ragadni az irányítást? Vajon megtanulod, hogyan legyél elégedett?  

Amikor fájdalommal kell szembenézned ezen a héten, a következő hónapban vagy évben, nincs szükséged Isten magyarázatára, csak az Ő jelenlétére.

„Bízd rá magadat az Úrra, és várj türelemmel, amíg cselekszik!” (Zsolt 37:7a, GW-fordítás)

Kérdések az elmélkedéshez, beszélgetéshez 

• Mi miatt van harag a szívedben Isten felé, amit nem akarsz bevallani?
• Hogyan vizsgáztat téged Isten jelenleg? Mi a válaszod neki?
• Mit gondolsz, Isten milyen magatartást vár el tőled „a türelmes várakozás” közben?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2016. 12. 14.)

„Ne engedjétek, hogy a bűn uralmat vegyen az életetek felett; mondjatok nemet a bűnös kívánságnak... Ehelyett teljes mértékben szánjátok oda magatokat Istennek, mint akik meghaltak, de már új életük van. Használd tehát a tested minden porcikáját, mint egy eszközt, hogy azt tedd, ami Isten dicsőségét szolgálja.” (Róma 6:12-13, NLT, második kiadás)

Minden nap vezérel téged valami. Talán a saját egód vagy az emberek által támasztott elvárás. Talán a félelem, a bűntudat, a harag vagy a keserűség tart irányítás alatt. Vagy talán a saját tested vagy egy szokás tart az uralma alatt. Egyszóval, valami minden nap befolyásol téged.

Akkor lesz szabadságod, amikor saját magad választod meg, hogy mi szab korlátot az életedben. Amikor Jézus Krisztust választod irányítódként, akkor a Mester az irányítása alá veszi az életedet. Ha nem Isten az első az életedben, hanem valaki más, akkor az negatív irányba fordít majd téged. Viszont ha Krisztus az első számú irányító, akkor Ő mindig a helyes irányba mozdít téged.

A rómaiakhoz írt levél 6. fejezetének 12-13. verse azt mondja, „Ne engedjétek, hogy a bűn uralmat vegyen az életetek felett; mondjatok nemet a bűnös kívánságnak... Ehelyett teljes mértékben szánjátok oda magatokat Istennek, mint akik meghaltak, de már új életük van. Használd tehát a tested minden porcikáját, mint egy eszközt, hogy azt tedd, ami Isten dicsőségét szolgálja.” (NLT, második kiadás)

Mik azok a lépések, amiket meg kell tenned annak érdekében, hogy Krisztusé legyen az irányítás?

• Ismerd el, hogy Istent próbáltál játszani.
• Ismerd be, hogy magadtól nem tudsz megváltozni.
• Alázatosan kérd Istent, hogy segítsen téged a változásban.
• Beszélj őszintén valakivel azokról a dolgokról, amelyeknek meg kell változniuk az életedben.
• Adj Jézusnak teljes birtokjogot az életed felett.

Tényleg meg akarsz változni? Valóban hajlandó vagy változni? Azt mondod, „Elegem van az állandó próbálkozásból és az abból következő kudarcból!” Hagyd abba a próbálkozást. Inkább kezdj el bízni. Isten a te kezedbe adja a választást, hogy benne bízol-e, vagy saját magadban. Ez a döntés vezethet szabadsághoz vagy csalódottsághoz.

Miért ne adnál mindent oda Krisztusnak? Mit veszíthetsz?

Segítő kérdések az elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen jellemvonások vagy befolyásoló tényezők akadályoznak téged abban, hogy Istennek add át az irányítást?
• Miképpen próbáltad már játszani Isten szerepét?
• Mit gondolsz, mit jelent odaadni magadat egészen Istennek?

*(Daily Hope by Rick Warren 2016. 12. 01.)

“Örüljetek azokkal, akik örülnek, és sírjatok azokkal, akik sírnak!” (Rómabeliekhez írt levél 12:15, ESV fordítás)

A Biblia azt mondja, “Örüljetek azokkal, akik örülnek, és sírjatok azokkal, akik sírnak!” (Róma 12:15, ESV fordítás). Észrevetted már, hogy ennek a mondatnak a második része könnyű, az első része viszont nagyon nehéz is tud lenni?

Amikor valaki nehéz időszakon megy keresztül, könnyű együttérzőnek lenni vele. Könnyű lelkesíteni az embereket, amikor mélypontra kerülnek. De sokszor ki nem állhatjuk, amikor előléptetést kapnak vagy jól mennek a dolgaik. Nem igazán tudjuk jól kezelni mások sikerét. Ahelyett, hogy örülnénk, neheztelés támad bennünk. Sőt, esetleg azt kívánjuk, bárcsak valami rossz dolog történne velük, mert azt gondoljuk, hogy ha valakinek a gyertyáját elfújjuk, akkor a miénk majd fényesebben ragyog.

Isten kegyelme kifogyhatatlan. Ha Isten egyenlő mértékben jutalmaz másokat is, mi abban a rossz? Nem azzal kell foglalkoznom, hogy ő mit akar adni másoknak, hanem inkább azzal, hogy én hogyan használom azt, amit nekem adott.

Hadd mondjak el még valamit az irigységgel kapcsolatban. Az irigység általában a közvetlen környezetedbe, az emberi kapcsolataidba, a hozzád közel állókhoz való viszonyodba férkőzik be. Általában nem azokra az emberekre vagy irigy, akikkel csak távoli kapcsolatban állsz. Lehet, hogy azt mondod, „Ó, bárcsak olyan lehetnék, mint az a szupersztár vagy az a híres ember.” De ez nem olyan, mint az az érzés, amit azok felé az emberek felé érzel, akik közel állnak hozzád. A barátok és a hozzánk közel álló emberek sikerét látni a legnehezebb néha.

Az irigység alattomos. A másik embert értéktelenebbnek tartja, rombolja a kapcsolatokat és tönkreteszi az életed. Láthatatlanul működik, rejtve, de romboló hatású. És rengeteg örömtől foszt meg az életben.

Meg akartál házasodni, de mégsem vagy házas. Vagy lehet, hogy házasságban éltél, de az teljesen tönkrement. Most tehát utálod az esküvőket. Amikor kapsz egy esküvői meghívót, neheztelni kezdesz. Nem szereted az esküvőket, mert azt hiszed, amikor másvalaki gyertyája ragyog, akkor a tiéd csak pislákolni tud. De tévedsz.

Sokkal jobban fogod élvezni az életet, ha megtanulsz örülni mások sikereinek. Ha kizárólag akkor vagy csak boldog, amikor neked minden összejön, az életed nagy részében boldogtalannak fogod magad érezni, mert nem fog mindig minden sikerülni, ahogy egyikünknek sem. De ha megtanulsz örülni mások sikereinek, és örülni tudsz, amikor mások örülnek, akkor mindig boldog lehetsz.

A Biblia azt mondja az 1. Korinthus 13:4-ben, hogy „A szeretet nem irigykedik.” Irigynek lenni azt jelenti, hogy egyáltalán nincs benned szeretet egy másik ember felé. Viszont ha van benned szeretet, nem vagy irigy, mert "a szeretet nem irigykedik."

A szeretet örül annak, hogy Isten jó másokhoz is.

Beszéljetek róla

• Kik azok, akiket felhívsz, amikor valami nagyon jó dolog történt veled és meg akarod osztani az örömödet? Te is egy ilyen barát tudsz lenni mások számára?
• Láttad már azt, hogy az irigység meg tud rontani egy kapcsolatot?
• Az irigység hogyan tud beférkőzni a szívünkbe? Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne tudjon ott gyökeret verni?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.09.25.)

„Krisztus Teste tökéletesen összeilleszkedik. Amint mindegyik rész végzi a saját feladatát, ezzel segíti a többieket a növekedésben, így az egész test egészséges, növekszik, és telve van szeretettel.” (Efézus 4:16 – NLT fordítás, 2.kiadás)

Isten nem akarja, hogy szellemi kisbaba maradj. Azt mondja: „Nőj fel! Nem akarom, hogy egész életedben szellemi csecsemő maradj! Azt akarom, hogy válj olyanná, mint Krisztus! Azt akarom, hogy növekedj!”

Azonban ezt meg kell értened: Egyedül, magad nem tudod megtenni. A kisbabák sem tudnak a maguk erejéből felnőni. Szükségük van családra. És neked is szükséged van egy szellemi családra, éppúgy, ahogy szükséged volt valaki segítségére amikor fizikailag fiatal voltál, hogy felnövekedj.

A Biblia azt mondja: „Krisztus Teste tökéletesen összeilleszkedik. Amint mindegyik rész végzi a saját feladatát, ezzel segíti a többieket a növekedésben, így az egész test egészséges, növekszik, és telve van szeretettel.” (Efézus 4:16 – NLT fordítás, 2. kiadás)

Lelkipásztorként az a feladatom, hogy biztosítsam az növekedést az emberek számára a gyülekezetünkben. Ez a feladata minden pásztornak, gyülekezeti vezetőnek, Biblia tanulmány vezetőnek, kiscsoport vezetőnek. Tény, hogy a Biblia ezt mondja ezekről az emberekről: „Az a rendeltetésük, hogy felkészítsék Isten népét a szolgálatra, és építsék Krisztus testét, míg eljutunk az érett felnőttkorra, felnövekszünk Krisztushoz, aki a minta.” (Efézus 4:12-13, GW fordítás) A Saddleback Gyülekezetben mindig ezen gondolkozunk: „Uram, hogyan segíthetjük őket a növekedésben?”

A Bibliának van egy szava erre a növekedésre. Úgy hívja, tanítványság. A tanítványság a szellemi csecsemőkortól a szellemi felnőtté válás folyamata. Azt jelent, hogy növekszel a hitedben. Erősödsz. Fejleszted az izmaidat.

Hogyan növekedhetsz tanítványként?

A Biblia elmondja az ApCsel 2:41-42, 46-ban, hogyan növekedtek az első gyülekezetben: „Azok, akik hittek … bemerítkeztek, és csatlakoztak a gyülekezethez – azon a napon mintegy 3.000 ember. A hívők mindannyian odaszánták magukat az apostolok tanítására, a közösségre, ételük megosztására (beleértve az úrvacsorát is) és az imádságra. Minden nap rendszeresen együtt dicsőítették az URat a templomban, a házaikban kis csoportokban összejöttek úrvacsorázni, és hálaadással, nagy örömmel megosztották az ételüket.” (NLT 2.kiadás / TLB fordítása)

Először hiszel. Aztán bemerítkezel. És fontos, hogy válassz egy gyülekezeti családot, vegyél részt a nagy gyülekezeti Istentiszteleten, dicsőítésben és a kiscsoportos közösségben. Tanulj a gyülekezetben a vezetőktől. Tanulj a társaidtól. Kötelezd el magad, hogy szellemileg növekedsz, mint tanítvány, mint Krisztus Testének tagja!

Beszéljetek róla

• Mi tart vissza attól, hogy csatlakozz egy gyülekezeti családhoz?
• Hogyan növekednél, mint tanítvány, ha csatlakoznál Krisztus Testéhez?
• Mit gondolsz, Isten miért akarja, hogy más emberek szerepet játsszanak a te szellemi növekedésedben?

* (Daily Hope by Rick Warren – 2016.09.14.)

Save