Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)


Földi életünk egy letét

2010. november 01. 02:00 - Kingdom

 

"Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!" Mt 25,21


 

 

A céltudatosan eltöltendő következő tíz évre összpontosítunk, hogy minél jobb sáfárok lehessünk mindazon, amit Isten nekünk ad. A sáfárságnak ez a fogalma abból az elismerésből születik, hogy Isten a tulajdonosa mindennek és mindenkinek ezen a földön. A Biblia azt írja:Az ÚRé a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók." (Zsolt 24,1)

 

Mi igazán soha nem birtokolunk semmit a Földön való rövid tartózkodásunk alatt. Isten csak kölcsönadta nekünk addig, ameddig itt vagyunk. Isten tulajdonát kaptad meg és miután meghalsz, valaki másnak fogja odaadni. Te csak azért kaptad, hogy élvezd egy ideig.

 

Az első feladat, amit Isten az embernek adott, az Ő „dolgainak az igazgatása és gondozása volt. Ez a feladat nem lett soha visszavonva, ma is céljaink részét képezi. Mindent, amit élvezünk, azzal a bizalommal kell kezelnünk, hogy Isten letétként helyezte a kezünkbe.

 

Évekkel ezelőtt egy házaspár odaadta nekem és a feleségemnek a Hawai-i tengerparti házukat egy vakációra. Ez olyan élmény volt, amit mi soha nem engedhettünk volna meg magunknak és mérhetetlenül ki is élveztük. Azt mondták nekünk: „Érezzétek magatokat otthon!”, és mi ezt is tettük. Úszkáltunk a medencében, étkeztünk a hűtőszekrényből, használtuk a fürdőlepedőket és az edényeket, sőt az ágyon is ugráltunk a móka kedvéért.

 

Azonban mindvégig tudtuk, hogy igazán semmi nem a miénk, és különleges figyelemmel vigyáztunk mindenre. Élveztük a ház előnyeit anélkül, hogy birtokolnánk azt.

 

Jézus többször utalt az életre úgy mint egy letétre, és több példázatban illusztrálja Istennel szembeni felelősségünket. A talentumokról szóló történetben egy üzletember a szolgáira bízza vagyonát, amíg ő távol van. Amikor visszatér, kiértékeli minden szolga felelősségét és ahhoz méltón jutalmazza meg őket. A tulajdonos így szólt: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!" (Mt 25,21)

 

Földi életed végén téged is kiértékelnek és megjutalmaznak aszerint, hogy mennyire kezelted jól mindazt, amivel Isten megbízott.

Ez azt jelenti, hogy bármit teszel, még a mindennapi apró dolgaidnak is örökkévaló hatása van. Ha mindent letétként kezelsz, Isten három jutalmat ígér az örökkévalóságban:

 

Először is, elnyered Isten jóváhagyását. Ő azt fogja mondani: „Jól van, jó és hű szolgám”. Másodszor előléptetést kapsz és nagyobb felelősséget bíznak rád az örökkévalóságban: „sokat bízok rád ezután”. Harmadszor pedig ünnepléssel becsülnek meg: „menj be urad ünnepi lakomájára!

 

Rick Warren Daily Hope,  2010. október 25.

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása