"...egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad." (1Pét.5:5)
Az igazi szolgák kerülik a feltűnést. A szolgák nem reklámozzák magukat és nem hívják fel magukra a figyelmet. Ahelyett, hogy sikerért és elismerésért cselekednének, szem előtt tartják, hogy "egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak".
Ha elismerik őket szolgálatukért, ezt szerényen tudomásul veszik, de nem engedik, hogy az ismertség elvonja figyelmüket a feladatukról.
Pál rámutat egy szolgálatra, ami szelleminek tűnik, de valójában ez csak látszat és egy színjáték, hogy a figyelmet magunkra vonjuk. "Látszatszolgálatnak" nevezte ezt, mely azt takarja, hogy azért szolgálunk, hogy azt a benyomást keltsük az emberekben, hogy mi nagyon szellemiek vagyunk. (Ef.6:6, Kol.3:22)
Ez a farizeusok egy bűne volt. Másoknak szóló előadássá változtatták azt, mikor segítettek másnak, adakoztak vagy imádkoztak. Jézus gyűlölte ezt a hozzáállást és így figyelmeztetett: "Vigyázzatok: a kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy lássanak titeket, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól." (Mt.6:1)
Az önreklámozás nem illik a szolgasághoz. Az igazi szolgálók nem mások elismeréséért vagy tapsért szolgálnak. Ők az egyszemélyes közönségnek élnek. Ahogy Pál fogalmaz: " Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája." (Gal.1:10)
Nem találsz sok szolgát a rivaldafényben, tulajdonképpen amikor csak tehetik, kerülik azt. Ők elégedettek azzal, hogy csendben szolgálhatnak a háttérben.
József jó példa. Nem hívta fel magára a figyelmet, hanem csendesen szolgálta Potifárt, majd a börtönparancsnokát, a fáraó fősütőmesterét és főpohárnokát, és Isten megáldotta ezt a hozzáállást. Amikor a fáraó előléptette felügyelővé, József megőrízte szolgai szívét, még testvéreivel szemben is, akik elárulták.
Sajnos manapság sok vezető indul el szolgaként és végzi hírességként. A figyelemtől függővé válnak, nem tudva, hogy az állandó reflektorfény megvakít.
Lehet, hogy sötétben szolgálsz valami kis helyen, miközben ismeretlennek és nem méltányoltnak érzed magad. Hallgass ide: Isten szándékosan helyezett oda, ahol vagy! Számon tartja minden egyes hajszáladat, és ismeri a viselkedésedet.