Napi remény

A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Római levél 5:5)

Honnan tudhatom, hogy mire rendeltettem?

2010. november 02. 03:03 - husztin

 

 
„Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten kegyelmének jó sáfárai.”  1 Péter 4:10
 
Felelős vagy azért, hogy jó sáfára legyél ezeknek az ajándékoknak. – nem önzően használva, hanem mások javára.
Tudod-e, hogy mire teremtett Isten? Tudod, hogy mi a rendeltetésed? Négy dolgot kell rendbe hoznod, hogy betölthesd a küldetésed. Szeretnélek végigvezetni ezeken a következő néhány napban, illusztrációként Eszter könyvét felhasználva.
Isten adott neked ajándékokat.
Az első dolog, amit fel kell ismerned, az hogy Isten ajándékai használatra adattak! 
Ezeket a kártyalapokat osztották neked az életben:
  • dolgok, amikre nincs befolyásod;pl. a szüleid, a nemzetiséged, a származásod és nyelved.
  • Te magad, vagyis, a lelki ajándékaid, szíved, képességeid, személyiséged és tapasztalataid. Ezek azok a dolgok, amik egyedivé és egyedülállóvá tesznek.
Nem vagy felelős olyan ajándékokért, amikkel Isten nem látott el. Vagyis, ha nem kaptál a művészetekre tehetséget, akkor tőled nem lehet elvárni, hogy olyan képeket fess, mint például Rembrandt. Ellenben felelős vagy azokért az ajándékokért, amelyeket megkaptál.
Ha megérkezel a Mennybe, Isten másokkal nem fog összehasonlítani, önmagaddal azonban igen. Mit tettél azokkal, amiket kaptál? Mit tudtál volna tenni, ha kicsit jobban bíztál volna Istenben?
Róma 14: 12 mondja
„Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek.”
Eszternek volt három erőssége, amiket azért kapott Istentől, hogy betöltse a küldetését.
Intelligens volt, gyönyörű és egy vonzó személyisége volt. 
Ezen tulajdonságok következtében „Eszter megnyerte mindenkinek a szimpátiáját, aki látta őt… aztán a királynak is megtetszett, jobban, mint bármelyik másik szűz leány. Így hát királyi koronát tett a fejére és királynővé tette.” (Eszter 2:15/b, 17)
Isten céllal adta ezeket az ajándékokat Eszternek. Isten neked is céllal adott ajándékokat és éppen úgy, mint Eszter, Te is felelős vagy, hogy jól gazdálkodj ezekkel az ajándékokkal. Ne önző módon használd őket, hanem mások javára. Az ajándékaid nem saját hasznodra adattak! Isten mások javára adta neked ezeket. 
 
Ahhoz, hogy megtudd a küldetésedet, ismerned kell a talentumaidat és el kell döntened, hogy hogyan használod azokat. Ezért van egy házi feladatom a számodra. Ezen a héten arra kérlek, hogy készíts egy listát azokról az ajándékokról, amiket Istentől kaptál. Ne felejtsd el belevenni az adottságaidat és azokat is, amik a te hatáskörödön kívül esnek. Kérdezd meg magadtól: Mi jót adott nekem Isten, amivel mások javára lehetek?

 

Szólj hozzá!

Földi életünk egy letét

2010. november 01. 02:00 - Kingdom

 

"Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!" Mt 25,21


 

 

A céltudatosan eltöltendő következő tíz évre összpontosítunk, hogy minél jobb sáfárok lehessünk mindazon, amit Isten nekünk ad. A sáfárságnak ez a fogalma abból az elismerésből születik, hogy Isten a tulajdonosa mindennek és mindenkinek ezen a földön. A Biblia azt írja:Az ÚRé a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók." (Zsolt 24,1)

 

Mi igazán soha nem birtokolunk semmit a Földön való rövid tartózkodásunk alatt. Isten csak kölcsönadta nekünk addig, ameddig itt vagyunk. Isten tulajdonát kaptad meg és miután meghalsz, valaki másnak fogja odaadni. Te csak azért kaptad, hogy élvezd egy ideig.

 

Az első feladat, amit Isten az embernek adott, az Ő „dolgainak az igazgatása és gondozása volt. Ez a feladat nem lett soha visszavonva, ma is céljaink részét képezi. Mindent, amit élvezünk, azzal a bizalommal kell kezelnünk, hogy Isten letétként helyezte a kezünkbe.

 

Évekkel ezelőtt egy házaspár odaadta nekem és a feleségemnek a Hawai-i tengerparti házukat egy vakációra. Ez olyan élmény volt, amit mi soha nem engedhettünk volna meg magunknak és mérhetetlenül ki is élveztük. Azt mondták nekünk: „Érezzétek magatokat otthon!”, és mi ezt is tettük. Úszkáltunk a medencében, étkeztünk a hűtőszekrényből, használtuk a fürdőlepedőket és az edényeket, sőt az ágyon is ugráltunk a móka kedvéért.

 

Azonban mindvégig tudtuk, hogy igazán semmi nem a miénk, és különleges figyelemmel vigyáztunk mindenre. Élveztük a ház előnyeit anélkül, hogy birtokolnánk azt.

 

Jézus többször utalt az életre úgy mint egy letétre, és több példázatban illusztrálja Istennel szembeni felelősségünket. A talentumokról szóló történetben egy üzletember a szolgáira bízza vagyonát, amíg ő távol van. Amikor visszatér, kiértékeli minden szolga felelősségét és ahhoz méltón jutalmazza meg őket. A tulajdonos így szólt: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!" (Mt 25,21)

 

Földi életed végén téged is kiértékelnek és megjutalmaznak aszerint, hogy mennyire kezelted jól mindazt, amivel Isten megbízott.

Ez azt jelenti, hogy bármit teszel, még a mindennapi apró dolgaidnak is örökkévaló hatása van. Ha mindent letétként kezelsz, Isten három jutalmat ígér az örökkévalóságban:

 

Először is, elnyered Isten jóváhagyását. Ő azt fogja mondani: „Jól van, jó és hű szolgám”. Másodszor előléptetést kapsz és nagyobb felelősséget bíznak rád az örökkévalóságban: „sokat bízok rád ezután”. Harmadszor pedig ünnepléssel becsülnek meg: „menj be urad ünnepi lakomájára!

 

Rick Warren Daily Hope,  2010. október 25.

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása