A mai áhítat Jon Walker írása.

"Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem." (Márk 8.34)

Amikor szenvedések érnek minket, ragaszkodnunk kell az igazsághoz, hogy arról Istennek tudomása van. Ezekben az időszakokban sem állunk kívül Isten szuverenitásán és hatalmán. Megnyugvást kell találnunk az Ő igéreteiben, hogy Ő a legjobbat akarja számunkra. Így amikor szenvedésen megyünk át, és elutasítás ér bennünket, engedelmesen bízzunk abban, hogy a megpróbáltatásaink nem véletlen események. Ellenkezőleg, a szenvedés szükséges eszköz Isten kezében, hogy -szeretetéből fakadóan-, "megszorongasson" minket. Ezt azért teszi, hogy mindazok a dolgok, amiket máskülönben figyelmen kívül hagynánk, vagy mentegetőzéssel elintéznénk -bűn, engedetlenség, közönyösség, ne kerüljenek a "nem is olyan nagy ügy" kategóriába. 

Jézus éppen ezért szólt oly sokszor a megfáradtakhoz és megtört szívűekhez. (ld: Máté 11:28-30). Mintha azt mondaná: "Gyertek hozzám, ha nincs reményetek és kétségbe vagytok esve. Csak ti, kétségbeesett férfiak és nők vagytok készek arra, hogy az én ügyemért szenvedést tűrjetek el."

Valóban, egyedül ilyen emberek érthetik meg, hogy mit jelent az az ige, hogy Isten neked adja a "sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat, hogy megtudd: én vagyok az Úr, aki téged néven szólított, Izráel Istene." (Ézsaiás 45.3)

Gondolj bele, a kereszt nem csak úgy véletlenül "megtörtént" Jézussal, része volt annak a tervnek, amiért Ő a földre jött. A szenvedés veled sem csak úgy megtörténik, Isten arra használja, hogy segítsen abban, hogy közelebb kerülj ahhoz, hogy még inkább betölthesd életed célját és értelmét.

Lehet, hogy szenvedésen kell keresztül menned, még akkor is, ha engedelmesen jársz Istennel. Ne engedd, hogy a szenvedés eltávolítson tőle! Sőt inkább engedd meg Istennek, hogy a szenvedés közelebb vigyen az Ő szívéhez. Még ha nem is látod Isten munkáját a szenvedésben, bízz Isten szerető és jóságos természetében.

Daily Hope, 2011. március 2.