Ján 3:19 Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak.
Minden józanul gondolkodó embert sokkolt, dühített és egészen megdermesztett az a rettenetes tömeggyilkosság, amelyben ártatlan amerikaiakat gyilkoltak meg Szeptember 11.-én. Szabadon áradtak könnyeink, szívünket pedig mély fájdalom járta át.
A szenvedéssel kapcsolatban olyan őszinte, személyes és magától értetődő a kérdés:
-Miért engedi Isten, hogy ilyen gonoszság történjen? Ha Isten olyan nagyszerű és olyan jó, miért engedi meg, hogy az emberek így bántsák egymást?
A válasz ugyanaz, mint ami a legnagyszerűbb áldásunk és a leggonoszabb átkunk:
-Képesek vagyunk arra, hogy döntsünk. Válasszunk jó és rossz között. Isten szabad akaratot adott nekünk. Saját képmására teremtett bennünket. Megadta a szabadságot, hogy megválasszuk a viselkedésünket, és megadta a döntés képességét lelkiismereti kérdésekben is. Ez az egyik nagy különbség, ami kiemel bennünket az állatok közül, de ugyanez a forrása a világot elborító fájdalomnak is.
Mindegyikünk alkalmas és hajlamos az önzésre és a gonosz cselekedetekre, és valahányszor ez történik, emberek sérülnek meg!
A bűn az önzésből ered. Azt akarom cselekedni, amit én akarok, nem pedig azt, amit az Isten mond nekem. Sajnálatos módon a bűn mindig fájdalmat okoz másoknak, nemcsak nekünk.
Isten eltörölhetné a gonoszságot a Föld színéről egyszerűen azzal, hogy elveszi a döntési szabadságunkat. Bábukká tehetne minket, akiket madzagon rángathat. Ezzel a lépéssel a gonoszság teljesen megszűnne. De Isten nem bábunak teremtett. Azt akarja, hogy szabadon és önként szeressék és dicsérjék Őt azok a teremtményei, akiket eleve kiválasztott és elhívott a szeretetre. Ez a szeretet nem volna valódi, ha nem lenne más választásunk is.
Igen, Isten vissza is tarthatta volna a terroristákat attól, hogy öngyilkos küldetésüket végrehajtsák. Zárlatossá tehette volna a szabad akaratukat, ahelyett, hogy ezt tegyék. De ebben az esetben ahhoz, hogy igazságos maradjon, mindannyiunkkal ezt kellene tennie. Bár te és én sem vagyunk terroristák, mégis önző döntéseinkkel és cselekedeteinkkel másokat bántalmazunk.
A szabad döntések világában Isten akarata ritkán teljesül! Sokkal gyakoribb, hogy a könnyebbik utat választva a saját akaratunkat teljesítjük. Ne hibáztasd Istent a 9/11 tragédiájáért. Hibáztasd azokat, akik megtagadják Isten parancsát, miszerint: „Szeresd embertársadat, mint önmagadat!”
A mennyországban! Ott Isten akarata tökéletesen teljesül! Ezért nincs szenvedés, fájdalom vagy gonoszság nála. De ez itt a föld. Egy bukott, tökéletlen hely. Itt minden nap döntenünk kell amellett, hogy teljesítjük Isten akaratát. Ez nem automatikus. Nem megy magától. Ezért mondta Jézus, hogy így imádkozzunk:
„…Legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is…”
A Biblia elmagyarázza nekünk a gonoszság gyökerét is: Mi emberek sokkal inkább keressük a magunk kedvét, semmint hogy annak a kedvére tegyünk, aki megteremtett bennünket.
Sok más kérdés is átvillan az agyunkon rosszabb napokon, de a választ nem a közvéleménykutatók, a tudósok, vagy a politikusok fogják megadni. Istenre kell tekintenünk és az Ő Igéjére vigaszért és iránymutatásért, válaszokért a kérdéseinkre.
Le merném fogadni, hogy az imaházak és Isten házai zsúfolásig telve voltak a Szeptember 11. utáni hétvégén. Megpróbáltatásainkban Teremtőnkhöz kiáltunk, csak hogy találkozzunk vele. A vágy mélyen belül gyökerezik és egyetemleges. 2001. szeptember 11-én milliók ajkát hagyták el elsőként ezek a szavak: „Ó, Istenem!”
Arra teremtettünk, hogy kapcsolatban éljünk Istennel, de Ő arra vár, hogy mi önként válasszuk Őt! Ő kész rá, hogy vigasztaljon, vezessen és tanácsoljon minket fájdalmainkban.
De a döntés rajtunk áll!
