Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan. (1 János 3:18)

Amikor valakit igazán szeretsz, azt azzal is kifejezed, amit teszel érte. A szeretet több vonzalomnál vagy egy fellángolásnál. Több, mint érzelgősség, bár oly sok dal szól manapság erről. Ha innen indulnánk ki, a szeretetnek annyi lenne, amikor megszűnik az érzelem. De nem így van, egyáltalán nem. Hiszen a szeretet viselkedésben és tettekben nyilvánul meg.
A Bibliában Isten újra meg újra azt a parancsot adja, hogy szeressük egymást. Egy érzelemnek azonban nem lehet parancsolni. Ha most azt mondanám neked, "Légy szomorú!", nem lennél egycsapásra tényleg szomorú. Meg tudnád játszani, akár a színészek, de az érzelmeid nem úgy vannak programozva, hogy parancsra működjenek.
Ha a szeretet csak egy érzés lenne, Isten nem parancsolhatná meg nekünk. Azonban a szeretet olyasmi, amit teszel. Kiválthat érzelmet, mégis tett.
A Bibliában olvassuk, "ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan" (1 János 3:18). Jól eljátszhatjuk: "Szeretem az embereket". De tényleg, valóban szeretem őket? A szeretetünk abból derül ki, ahogyan viselkedünk velük.
Az ünnepek alatt hogyan fogod megmutatni másoknak, hogy szereted őket? Ne általánosságban gondolkodj. Vedd sorra a családod minden tagját és gondold végig: Hogyan nyilváníthatom ki a szeretetemet .............. felé?

(Daily Hope by Rick Warren, 2011. november 27.)