"Látta, hogy nincs ott senki, és elámult, hogy nincs, aki közbelépjen..." (Ézsaiás 59:16)

A legtöbb imádságunk hasonló az ételrendeléshez, vagy inkább a gyorséttermi rendeléshez.

Lefékezünk a "drive-in" feliratnál és kiáltunk Istennek, elsorolva a kéréseinket és elvárjuk, hogy mire az ablakhoz érünk, készen álljon a rendelésünk.

Mégis, Isten elképzelése az imádságról messze meghaladja a haszonlesőkét. Ő a közbenjárás erőszakos formájára hív bennünket, ahol szembeszállunk a sötétség szellemi erőivel az emberiség nevében - melyet egykor megszállt, most pedig elfoglalt a sötétség fejedelme.

Pál arra tanít minket, hogy vegyük magunkra Isten teljes fegyverzetét. Ha lépésről lépésre követed az instrukcióit, felöltözhetsz a harcra, így szilárdan állhatsz meg az imádságban (Efézus 6.).

Úgy imádkozunk másokért, ahogyan Jézus tenné, úgy gondolkodunk róluk, ahogy Ő gondolkodna, befedjük őket az imával, megvédjük őket az imádságon keresztül és közbenjárunk értük, éppen úgy, ahogyan Jézus az Atya jobbján ülve közbenjár értünk.

Ez "más-központú" imádság, a "más" legszélsőségesebb értelmében.

Ézsaiás úgy beszél Istenről, mint aki "elámult" azon, hogy senki sincs, aki közbenjárna az ő népéért. Nekünk adatott az a képesség - pontosabban felelősség -, hogy a testvéreink nevében közbenjárjunk (Ézsaiás 59:16).

De nem egyedül tesszük, hiszen Jézus már végzi ezt - mi egyszerűen csak bekapcsolódunk ebbe. Ahogyan Pál leírta számunkra a fegyverzetet, az Úr felöltözött, készen áll a csatára. Ézsaiás mondja: "Felöltötte az igazságot mint páncélt, védelmező sisak van a fején. A bosszúállás ruháit öltötte magára, felindulása mint köpeny borul rá." (Ézsaiás 59:17)

Beszéljünk róla!

• Az Efézus 6. azt írja, hogy "imádkozzatok mindenkor". Leginkább milyen helyzetben imádkozol?
• Hogyan változtat a bizalmadon és az imaéleteden az, hogy tudod, Isten közbenjár az övéiért?

Daily Hope by Jon Walker, 2012.10.17.