„Mindent kipróbáltam, de semmi sem segített. Elértem a határaimat. Senki sem tehet értem semmit? Nem ez az igazi kérdés?” (Róm 7,24 The Message fordítás).

Nem jöttél még rá, hogy gyakran te vagy saját magad legnagyobb ellensége? A saját reakcióid, félelmeid és hiányosságaid okozhatják, hogy őrült módon viselkedsz. Tisztában vagyok vele, hogy rám ez teljesen igaz.
Szükségem van arra, hogy megmentsenek magamtól, mert vannak dolgok, amiket nem szeretek magamban: dolgok, amikről azt kívánom, bár máshogy csináltam volna, bár megváltoztathatnám. Én viszont képtelen vagyok rá, legalábbis a saját erőmből biztosan. Szükségem van egy külső erőforrásra.

Lehet, hogy erre azt mondod: „Én tudok változni”. Utálom ezt mondani, de ez nem igaz. Minden újév elején készítesz valószínűleg egy listát arról, hogy mi lesz másképp, azonban január végére ez a lista a kukában landol. Miért? Mert egyedül képtelen vagy a változásra, ehhez szükséged van Isten erejére. Szükséged van egy Megváltóra. Valakire, aki képes elérni azokat a változásokat, amiket te nem.

Ha őszintén belegondolsz, néha te is úgy érzed, hogy az életed irányítása kiesett a kezedből. Ez igen gyakran előforduló érzés. Üdvözöllek az emberi fajban!

Pál apostol is így érzett közel 2000 évvel ezelőtt. Azt mondja a Bibliában: „Mindent kipróbáltam, de semmi sem segített. Elértem a határaimat. Senki sem tehet értem semmit? Nem ez az igazi kérdés? A válasz – köszönöm Istenem –, hogy Jézus Krisztus képes erre, és meg is teszi” (Róm 7,24–25 The Message fordítás). Ez a válasz!

Lehet, hogy azt az egy dolgot keresed, ami megadja neked a teljesség érzetét, ami értelmet ad mindennek, és békével tölti be az életed. Viszont ha nem keresed Jézus megváltását, akkor rossz helyen keresgélsz. Ezért vagy csalódott.

Lehet, hogy azt gondoljuk, ha megházasodunk, munkát szerzünk, előléptetnek, gazdagabbak leszünk, gyereket vállalunk, vagy látjuk a gyermekünket lediplomázni, a dolgok jobbra fordulnak. Sok ember keresi a megváltást önsegítő könyvekben, terápiákban, a divatban, diétákban vagy a nyaralásokban.

Azonban ezek egyike sem a megfelelő hely.

A választ nem a körülményeidben fogod megtalálni. Nem egy helyben, egy programban vagy egy pirulában találod meg. A válasz egy személy: Jézus Krisztus. Isten teremtett, és Istenért lettél teremtve. Amíg ezt nem érted meg, és nem fogadod el, addig nem lesz értelme az életednek.

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Hogyan változna meg az életed, ha teljesen elfogadnád Jézust, és rá bíznád magad? Hogyan néz ki a „teljesen elfogadó” hit?
• Milyen lépéseket tehetsz azért, hogy átadd az életed irányítását Istennek? Milyen gyakran kell megtenned ezt a lépést?
• Mit jelent az, hogy Istenért lettünk teremtve?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.08.09.)

„Mária pedig ezt mondta: Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben” (Lk 1,46–47).

Amikor tervezésről van szó, sok keresztény ateistaként viselkedik. Tisztában vannak azzal, hogy Jézus megmentette őket, de nem igazán hisznek benne. Úgy gondolják, hogy bármilyen módon megtervezhetik az életüket. Az igazság azonban az, hogy Isten teremtett mindenkit, és mindenkit egyedi célra készített. Mindenkinek saját sorsa van.

Istennek Mária számára is volt terve. Azzal a céllal teremtette, hogy Isten fiának az édesanyja legyen. És mi volt Mária válasza? Nem azt mondta, hogy „Már megvan a saját tervem az életemre. Túl elfoglalt vagyok. Azt kell tennem, ami számomra a legjobb.” Nem! Ő felismerte, hogy Istennek célja van az életére nézve, és elfogadta Isten akaratát.

Hálaénekében így válaszolt: „Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben” (Lk 1,46–47). Mária felismerte, hogy Isten az ő Ura és Megváltója, és buzgón teljesítette akaratát. Az életét Istenre bízta, habár tudta, hogy senki nem fogja elhinni azt, amit az angyal neki mondott.

Hiszel abban, hogy Isten saját sorsot készített számodra? A Bibliában ez áll: „Tudjátok meg, hogy Isten az Úr! Ő teremtett minket, és mi hozzá tartozunk; az ő emberi vagyunk, a juhok, akiket gondoz” (Zsolt 100,3 NCV fordítás),

Isten terve az életedre nézve sokkal jobb, mint az a terv, amit te valaha is készíteni fogsz. Tehát ha valakire rábízod az életed, ki lenne jobb, mint a te Teremtőd, aki céllal alkotott téged?

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen terveket készítettél magadnak? Mennyire tükrözi ez Istenbe vetett bizalmadat és Isten akaratát?
• Az, hogy sorsodat az Istenre bíztad, milyen hatással van az imaéletedre, más emberekkel való kapcsolataidra és a világ történéseivel kapcsolatos kilátásaidra?
• Szánj néhány percet arra, hogy dicsérő szavakat írj Istennek, melyek azt a vágyat tükrözik, hogy Isten akarata szerint teljesüljön célja az életedre nézve!

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.08.08.)

„Amikor a bolond bosszús, gyorsan hagyja, hogy megtudják. Az okos emberek figyelmen kívül fogják hagyni a sértést” (Péld 12,16 GNT fordítás).

Találkozni fogsz olyan emberekkel, akik annyira csalódottá tesznek, hogy így imádkozol: „Istenem, kérlek, segíts, hogy több kegyelmet tanúsíthassak irántuk!” Kik ezek az emberek az életedben?

• A lassan vezető sofőr a belső sávban?
• A kolléga, aki nem tud bocsánatot kérni?
• A hálátlan barát?
• A faragatlan és ellenszenves szomszéd?
• A követelőző, lealacsonyító és elutasító családtag?

Sok ember egészségtelen válaszokat fejlesztett ki a csalódottságra. Ők lehet, hogy kerülik a nehéz embereket, de a tagadás csupán késlelteti a problémát. Nem oldja meg. Ők lehet, hogy megpróbálnak kedvükben járni, de vannak, akik soha nem lesznek boldogok. Teljesen mindegy, hogy mit teszel, az nem elég jó.

Hogyan tudnál Jézushoz hasonlóan reagálni?

Gondolj arra a tényre, hogy Isten ezeket az embereket azért tette az életedbe, hogy felkészítsenek téged a mennyre, és csiszolják a jellemedet. Bár idegesítenek téged, Isten arra használja őket az életedben, hogy a jellemed durva éleit csiszolgassa általuk. Istent jobban érdekli a jellemed, mint a kényelmed.

Tanulj meg túlnézni a viselkedésükön, és lásd meg fájdalmukat. A megsértett emberek gyakran megsértenek másokat. Tele vannak félelemmel és bizonytalansággal. Lehet, hogy olyan nyomást hordoznak, amiről nem tudsz.

Ahelyett, hogy száműzöd ezeket az embereket az életedből, inkább tekints rájuk úgy, mint Isten ajándékaira, akik segítenek neked abban, hogy egyre inkább hasonlíts Krisztusra. A csalódás felfed benned valamit, és azt oda tudod adni Istennek, hogy megváltoztassa a szíved.

• „Istenem, segíts nekem türelmesebbnek lennem!”
• „Istenem, segíts nekem megbocsátóbbnak lennem!”
• „Istenem, segíts nekem hálásabbnak lennem!”

A csalódottság lehetőséget ad arra is, hogy kegyelemközpontú légy másokkal. Isten azért bocsátott meg neked, hogy ezt a megbocsátást tovább add másoknak is. De mindez nem történhetne meg a csalódás nélkül.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan reagálhatsz Krisztusibb módon azokra, akiket bosszantónak tartasz?
• Mit fedeztél fel, amikor megnézted az okokat valakinek a viselkedése mögött?
• A te a saját fájdalmad, hogyan befolyásolja a viselkedésedet?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.08.07.)

„Jézus azt mondta neki: »Bárki, aki engedi magát eltéríteni attól a munkától, amit én terveztem neki, az nem alkalmas Isten királyságára!«” (Lk 9,62 TLB fordítás).

Istennek csodálatos terve van az életedre, ám Jézus világossá tette, hogy összpontosítanod kell. A Sátán elszánt arra, hogy „játékon kívül” tartson téged: nem szeretné, ha a Királyság munkájában részt vennél. Az egyik módszere, hogy eredménytelenné tegyen, a figyelmed elterelése.

Egyetértesz azzal, hogy manapság bőven vannak zavaró tényezők?

Vegyük például az embereknek való megfelelést. Amikor azon vagyunk, hogy az emberek kedvében járjunk, akkor az ő terveik fontosabbá válnak Isten terveinél. Felemészt bennünket az, hogy azon gondolkodunk, amit mások akarnak és elvárnak tőlünk, ahelyett, hogy felfedeznénk, mi az Isten akarata.

A hobbijaid útban lesznek, ha a mániáddá válnak, és azoknak élsz. Semmi gond nincs azzal, ha vannak hobbijaid; hacsak nem a legfontosabb prioritássá válnak a szívedben. Vannak dolgok, amik nem rosszak; ám nem is jók. „»Minden megengedett«, de nem minden hasznos” (1Kor 10,23 HCSB fordítás). Ha egy hobbi vagy szokás nem használ, vagy nem épít, akkor az valószínűleg elterelés. Mit szeretnél az életedben? A jót vagy a legjobbat?

A múltban való  ragadás számos módon vonhatja el a figyelmedet. Lehet, hogy beleragadtál abba az álmodozásba, amikor azt mondod: „azok a régi szép idők”; ám ezzel együtt figyelmen kívül hagyod a jelenben azokat a lehetőségeket, melyek Istentől jönnek. Másrészről pedig lehet, hogy túl vagy terhelve a sajnálkozások miatt, és nem vagy képes előre menni. Mindenesetre a múlt börtön, mivel visszatart attól, hogy Istennek a mai napra vonatkozó munkájára összpontosíts.

Biztosan nem csak a másoknak való megfelelés, a hobbik megszállottjának lenni, és a múltba való beleragadás lehet zavaró tényező. Szánj most pár percet arra, hogy megkérdezed magadtól, hogy mik a legfontosabb dolgok az életedben. Írd le ezeket, hogy emlékezz rájuk, és kérd meg Istent, hogy segítsen neked összpontosítani arra, ami a legfontosabb.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Szedd össze azokat a jó dolgokat, melyeket első helyre tettél az életedben. Hogyan tántorítottak el ezek a legfontosabb dolgoktól és az Isten szolgálatától?
• Miért terelnek el bennünket olyan könnyen a jó dolgok, amelyek nem az Istentől származó legjobb dolgok a számunkra?
• Miben és hol láttad a legnagyobb előnyét annak, amikor fókuszban maradtál, és a legfontosabb dologra összpontosítottál?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.08.06.)

„Öntsétek ki neki a szíveteket, mert Isten a mi menedékünk!” (Zsolt 62,9 NLT fordítás).

A tragikus események mindig erős érzelmeket szülnek: haragot, félelmet, levertséget, aggódást és olykor bűntudatot. Ezek az érzelmek megrémiszthetnek minket, és mi sokszor nem tudjuk, mihez kezdjünk velük. Amikor nagy veszteség ér bennünket, ezek a roppant erős érzelmek törnek fel belőlünk. Ha nem foglalkozunk velük azonnal, akkor sokkal tovább tartana a gyógyulás.

Néhány ember soha nem foglalkozik közvetlenül a fájdalommal. Ők elfojtják. Elnyomják. Színlelik, hogy nincs nekik. Úgy tesznek, mintha is nem létezne. Ez az, amiért még mindig kínlódnak a 20 vagy 30 évvel korábban történt veszteség érzelmi nehézségeivel.

Van egy tévhit, miszerint Isten azt akarja, hogy állandóan mosollyal az arcodon járkálj mondogatva: „Dicsérd az Urat!” A Biblia ezt sehol nem írja.

Valójában Jézus ennek pont az ellenkezőjét tanította. A Máté szerinti evangélium 5. fejezetének 4. versében ezt mondja: „Isten megáldja azokat, akik gyászolnak, mert őket megvigasztalják” (NLT fordítás). A gyászolás rendben van. Keresztény emberként tudjuk, hogy amikor meghalunk, továbbmegyünk a Mennybe, ezért nem kell úgy gyászolnunk, ahogy ezt a világ teszi. Veszteség után a mi fájdalmunk másmilyen. Szomorkodunk, mert hiányoznak, de békességgel is lehetünk, mert tudjuk, hogy ők már Istennel vannak.

Mit teszel az érzéseiddel? Ne nyomd le, és ne fojtsd őket mélyen magadba! Engedd ki őket: add át őket Istennek! Kiálts: „Istenem, ez fáj! Gyászolok! Ezt nehéz elviselni!” Ha szeretnél jó példát erre, olvasd végig A zsoltárok könyvét, ahol Dávid sokszor bevallja: „Istenem, éppen most nehéz helyzetben vagyok. Tényleg nagyon fáj.” Kiálts Istenhez, ahogy Dávid tette!

Ha éppen most vesztettél el valakit, kérlek, értsd meg: ha nem adod ki fájdalmadat, akkor előbb vagy utóbb kiborulsz. Azok az érzelmek, amiket lenyomnak, elgennyesednek, és végül sokkal rosszabb helyzetet okozva robbannak ki.

Engedd ki fájdalmadat azért, hogy Isten elkezdhesse gyógyítani a szíved!

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Társadalmunkban mik azok a téves nézetek, amelyek megakadályoznak minket abban, hogy kimutassuk fájdalmunkat?
• Milyen fájdalommal vagy veszteséggel küzdöttél már életedben? Milyen hatással volt ez rád?
• Az egyház hogyan bánthatja meg, vagy segítheti azt, aki gyászol? Hogyan tudnád ösztönözni a veszteség kimutatásának nyíltságát kis csoportodban vagy egyházadban?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.08.05.)