„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék” (Ef 2,8–9).

Az a bűnöző, aki a Jézus melletti kereszten függött a következőképpen imádkozott hozzá: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba!” (Lk 23,42).

Akkorra már Jézus híres volt a csodatételeiről. Ám figyeld csak meg, hogy ez a férfi nem azt kérte Jézustól, hogy vegye el a fájdalmát – bár gyötrelmes fájdalmai lehettek –, vagy nem is azt kérte Jézustól, hogy mentse őt meg a haláltól.

A következőt mondta: „Jézus, emlékezzél meg rólam!” Miért? Mert tudta, hogy leginkább bűneinek megbocsátására van szüksége és arra, hogy mennyei otthona legyen. Hitte, hogy Jézus ezeket meg tudja adni neki.

A Biblia ezt mondja Az apostolok cselekedetei 16. fejezetének 31. versében: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz” (NIV).

Nos, akkor honnan lehetsz biztos abban, hogy bűneid megbocsáttattak? Honnan tudhatod, hogy amikor meghalsz, akkor a mennybe kerülsz? Honnan veheted biztosra, hogy üdvözülsz, hogy elnyerted az üdvösséget? Hogyan szüntetheted meg kétségeidet?

Az üdvbizonyosságod nem abból származik, amit megcsinálsz vagy amit megteszel, mert nem érdemelheted ki az üdvösséged. Nem is az érzéseidből fakad, mert az érzések jönnek és mennek.

Akkor hogyan lehetsz biztos a megváltásodban? Az ígéret erre Isten Szava. Ha Isten mondja, akkor az bizonyosan úgy lesz, mert Isten nem tud hazudni. Bízhatsz Isten Igéjének ígéretében! Abban biztos lehetsz!

Jézus a következőt felelte a bűnözőnek a kereszten: „Bizony, mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23,43).

A te üdvösséged biztosítéka ugyanaz: Isten megígéri, hogy egy nap vele leszel a mennyországban, ha hiszel ígéretében.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Honnan tudod, hogy megbízhatsz a Bibliában és Isten ígéreteiben?
• Hogyan élsz másképpen, amikor tudod, hogy üdvösséged Krisztus már bebiztosította?

Bízol már abban, hogy Isten megígérte üdvösségedet?

Ha kész vagy Jézusnak átadni életedet, akkor mondd el ezt az imát:

„Kedves Jézus! Megígérted, hogy ha hiszek benned, minden rossz, amit valaha is elkövettem megbocsátódik, megtudom, hogy mi életem célja, és egy napon befogadsz örök otthonodba, a mennyországba.

Megvallom, hogy bűnös vagyok, hiszem, hogy Isten vagy, és te vagy az én Megváltóm. Befogadlak életembe mint Uramat, és életem minden területét átadom neked. Követni akarlak téged, és azt tenni, amit te szeretnél, hogy cselekedjek.

Hálás vagyok neked, Jézus, szeretetedért és áldozatodért, ami lehetővé teszi számomra, hogy a mennyben veled lehessek. Köszönöm, hogy nem kell kiérdemelnem vagy ledolgoznom megváltásomat, üdvösségemet, mert tudom, hogy az lehetetlen számomra. Az életem további részét arra szeretném használni, hogy téged szolgáljalak és ne magamat. Alázattal kész vagyok átadni neked életemet, és arra kérlek, hogy ments meg engem, és fogadj be családodba! Jézus nevében imádkozom. Ámen.”

*(Daily Hope by Rick Warren, 2021.03.02.)

„Sértettséggel halálra gyötörni magad ostoba és értelmetlen dolog” (Jób 5,2 GNT fordítás). 

Ha sokáig neheztelsz, az neked fogja a legnagyobb fájdalmat okozni. A neheztelés önpusztító és nemkívánatos eredményekre vezet.

A neheztelésnek egyszerűen nincs értelme.

Ha bárkinek is volt oka neheztelésre, az Jób volt. Istenfélő ember volt, mindene megvolt, amire csak vágyott — vagyon, hírnév és egy csodálatos család. Egy nap mindent elveszített. Ellenséges törzsek elpusztították állatállományát. Az összes gyerekét elveszítette egy szörnyű viharban, és ráadásul elkapott egy súlyos betegséget.

Szó szerint mindenét elveszítette, kivéve a feleségét, aki egy komor pillanatában azt tanácsolta Jóbnak: „Miért nem átkozod meg Istent, és halsz meg?” (Jób 2,9 GNT). 

Aztán barátainak egy csoportja rátámadt az alábbi szavakkal: „Jób, mindez a te hibád!”

Azonban, ezekben a nehéz időkben akadt egy barátja, aki megosztott vele egy bölcsességet. Bebizonyította neki, hogy rossz ötlet a neheztelés. Azt mondta: „Sértettséggel halálra gyötörni magad ostoba és értelmetlen dolog” (Jób 5,2 GNT fordítás).

Jób barátja bölcs ember volt. Tudta azt, hogy még ilyen hatalmas bánat közepette sem segít a neheztelés. Sőt, inkább megnehezíti a dolgokat.

Ha visszagondolsz saját tapasztalataidra, bizonyára egyetértesz ezzel. Valószínűleg te is tettél már olyanokat, amikor haragudtál valakire, amiket később megbántál. Lehet, hogy mondtál valami olyasmit, hogy „Egyszer még elkapom ezért!” Aztán meg is tetted!

Amikor helyt adsz a haragnak, a neheztelésnek, a sértettségnek, a megbántódásnak, akkor önpusztító folyamatba kezdesz. Sokkal inkább magadnak ártasz, mint azoknak, akikre haragszol. A haragtartás nyomorulttá tesz, és sosem ér véget, még akkor sem ha megkapod azt, amire mérgedben gondolsz.

Tehát miért is tartasz haragot akárcsak egy pillanatra is? Engedd el ma a neheztelést! Válaszd a megbocsátást, és élvezd a szabadságot, ami ezzel jár!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen módokon láttad, hogy a haragtartás árt neked, vagy valaki olyannak, akivel törődsz? 
• Hogyan változott meg pozitív irányba az életed, amikor elengedted a sértődöttséget ahelyett, hogy haragot tartottál volna? 
• Milyen múltbeli sérelmet kell megbocsátanod ahhoz, hogy elengedd a régen húzódó haragtartást? 

*(Daily Hope by Rick Warren, 2021.03.01.)