„A neheztelés miatt halálra izgatni magadat ostoba és értelmetlen dolog lenne.”
Jób 5:2 (GNT)

Ha ragaszkodsz a nehezteléshez, az mindig jobban fog fájni neked, mint bárki másnak. A neheztelés önpusztító és kontraproduktív.

A neheztelésnek semmi értelme!

Ha valakinek valaha is volt oka a sértődöttségre, az Jób volt. Istenfélő ember volt, akinek megvolt mindene, amire vágyott - gazdagság, hírnév és nagyszerű család. Egy nap mindezt elvesztette. Az ellenséges népek megölték az összes jószágát. Minden gyermeke meghalt. Szörnyű betegséget kapott. Szó szerint mindent elvesztett, amije volt, csak egy zsémbes felesége maradt neki. Aztán jöttek a barátai, és azt mondták: „Jób, ez mind a te hibád.”

Bár Jóbnak minden oka megvolt a neheztelésre, a róla elnevezett bibliai könyvben mégis azt mondja, hogy a neheztelés rossz ötlet. Jób azt mondta: „A neheztelés miatt halálra izgatni magadat ostoba és értelmetlen dolog lenne.” Jób 5:2 (GNT)

Jób bölcs ember volt. Tudta, hogy nincs ideje haragudni. Tudta, hogy ez ostobaság, értelmetlen és logikátlan. Ha visszagondolsz saját életed tapasztalataira, valószínűleg egyet fogsz érteni. Ostoba dolgokat tudunk tenni, amikor a harag foglyai vagyunk. Olyan dolgokat mondunk, mint például: „Majd én megmutatom!” Aztán gyakran nevetséges dolgokat teszünk, hogy ez megtörténjen. Amikor engedünk a haragnak, önpusztító módon cselekszünk, és sokkal többet ártunk magunknak, mint azoknak, akik ellen haragot táplálunk.

Emlékszem, hogy egyszer megnéztem egy régi vígjátékot, a „Három Stooge”-t. Az egyik szereplő folyton mellbe vágta a másikat, aki azt mondta: „Megyek és bosszút állok ezen a fickón. Megállítom!” Fogott egy dinamitrudat, és a saját mellkasára szíjazta. Aztán azt mondta: „Legközelebb, ha megüt, akkor az felrobbantja a kezét!”

Ez történik, amikor haragszunk - igazán ostoba dolgokat teszünk, hogy megpróbáljunk bosszút állni az embereken. Ami még rosszabb, a harag nem segít. Nyomorulttá tesz. Soha nem ér véget azzal, hogy megkapjuk, amit akarunk.

Akkor miért csináljuk? Ne ragaszkodj a neheztelésedhez. Bocsáss meg, és engedd el.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Miért olyan fontos számunkra, hogy mienk legyen az utolsó szó?
• Milyen módon láttad már, hogy a hosszan őrzött neheztelés ártott neked vagy a hozzád közel álló embereknek?
• Milyen múltbéli sérelmet kell megbocsátanod ahhoz, hogy elengedd a neheztelést?

*(Daily Hope by Rick Warren – 2024.06.25.)

"Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban." (Ef. 4,32)

Ebben az életben mindannyian megsérülünk. Sokszor szándékosan bántanak minket azzal, amit az emberek mondanak rólunk vagy amit tesznek velünk. Valójában bármikor, amikor a „megbocsátás” szót olvassuk, azonnal eszünkbe jutnak bizonyos szívfájdalmak, bántalmak és problémák a múltunkból. Az emlékek még mindig frissek, mert nagyon mélyen fájnak.

Azért, mert mélyen megbántottak bennünket, nehéz megbocsátani az elkövetőknek. A Biblia viszont ad nekünk egy nagyon fontos okot, amiért meg kell bocsátanunk.

Meg kell bocsátanod másoknak, mert Isten megbocsátott neked!

A Biblia ezt mondja az Efézusi levél 4. fejezetének 32. versében: "Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban." Ha arra gondolsz, hogy Isten mennyit bocsátott meg neked, az azt fogja eredményezni, hogy megbocsátóbb leszel azokkal szemben, akik megbántottak téged.

Ennek az ellenkezője is igaz. Ha nem érzed azt, hogy megbocsátottak neked, akkor nehéz lesz megbocsátanod másoknak. Sőt ha általában nehezen bocsátasz meg másoknak, lehet, hogy magadnak sem fogsz igazán megbocsátani.

Gondolj így: Isten teljesen eltörölte a bűnödet amiatt, amit Jézus Krisztus tett a kereszten. Minden olyan dolog, amiért megérdemled, hogy megfizess, el lett törölve, mert Isten megbocsátott neked. Őrizd meg magadnak ezt a kijelentést és úgy fogod találni, hogy egyre nehezebb haragot tartanod valaki mással.

Emlékezz: mindegy, hogy bárki mit tesz veled, soha többé nem kell másnak jobban megbocsátanod, mint amennyire Isten már megbocsátott neked. 

A neheztelés és a keserűség tartogatása - ami akkor történik, ha nem vagy hajlandó megbocsátani - stresszt és kimerültséget fog okozni. De ha megbocsátasz, azért, mert neked is megbocsátottak, a fájdalmad helyére Isten békéje és nyugalma lép.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Amikor a megbocsátásra gondolsz, ki jut eszedbe? Ha van olyasvalaki, akinek meg kell bocsátanod, mit fogsz tenni?
• A megbocsátás azt jelenti, hogy el kell felejtened, ami veled történt? Miért vagy miért nem?
• Hogyan tudod kimutatni a háládat ma Istennek a megbocsátásáért?

Hol fogod tölteni az örökkévalóságot?

A bűneid elválasztanak Istentől. Csak Isten kegyelme engedi meg, hogy visszatérj a vele való helyes kapcsolatba. 

A Biblia ezt mondja, "Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék." (Ef. 2,8-9.)

Ha készen állsz békét kötni Teremtőddel, akkor mondd el ezt az imát:

"Drága Jézus! Nem akarom, hogy bűneim továbbra is elszakítsanak tőled. Megígérted, hogy ha hiszek benned, minden, ami rosszat tettem eddig, megbocsáttatik, megtudom az életem célját és te befogadsz örökkévaló otthonodba, a mennybe egy napon. 
Megvallom bűnös vagyok és hiszem, hogy te vagy a Megváltóm. Megígérted, ha megvallom bűnösségemet és bízom benned, akkor meg leszek mentve. Hiszek neked, mikor azt mondod, hogy az üdvösség kegyelemből fakad, hit által és nem olyan dologból, amit én teszek. Uramként fogadlak be életembe. Életem minden részét átadom ma a te irányításodnak. 
Úgy akarok élni, ahogy teremtettél, hogy éljek és életem hátralevő részét arra akarom használni, hogy téged szolgáljalak magam helyett. Rád bízom életem, kérlek, hogy ments meg és fogadj be családodba. Jézus nevében imádkozva. Ámen."

* (Daily Hope by Rick Warren, 2024.06.24.)