"És biztos vagyok benne, hogy Isten, aki elkezdte a jó munkát bennetek, folytatni fogja azt addig, amíg az be nem fejeződik azon a napon, amelyen Jézus Krisztus visszatér." (Filippi 1:6., NLT fordítás)

Évekbe telik, amíg felnőtté válunk, a gyümölcsöknek pedig egy egész idényre van szükségük, hogy megérjenek. Ugyanez igaz a Szentlélek gyümölcseire is. Nem lehet sürgetni azt a folyamatot, hogy Jézushoz hasonlóvá váljunk. A szellemi növekedés, csakúgy mint a fizikai, időbe telik.

Mielőtt Krisztus belép az életünkbe és elfogadjuk Őt Urunknak, néha kicsit “fel kell puhítania” minket azáltal, hogy engedi, hogy olyan problémáink legyenek, amiket mi már nem tudunk kezelni. Vannak, akik megnyitják életüket már akkor, amikor Krisztus először kopogtat a szívük ajtaján, de a legtöbb ember ilyenkor még ellenáll és védekezik. Sokan a megtérés előtt talán úgy érezték, mintha Jézus inkább azt mondta volna nekik, hogy  "Nézd, itt állok az ajtó előtt, és bombázom az életed!"

Abban a pillanatban, amikor megnyitod az életed Krisztusnak, Isten egy "talpalatnyi helyet" szerez meg az életedben. Azt gondolod talán, hogy átadtad az egész életed neki, viszont az igazság az, hogy rengeteg dolog van az életedben, amiről még csak nem is tudsz. Csak azt tudod Istennek átadni, amit abban a pillanatban ismersz vagy tudsz önmagaddal kapcsolatban. És ez rendben is van így.

Amint Krisztus kap egy kis helyet az életünkben, elkezd munkálkodni, hogy minél nagyobb és nagyobb területet szerezzen, egészen addig, amíg az övé nem lesz az egész életed. Lesznek harcok és csaták, azonban a végkimenetelük sosem lesz kétséges. Isten megígérte, hogy "aki elkezdte a jó munkát bennetek, folytatni fogja azt addig, amíg az be nem fejeződik azon a napon, amelyen Jézus Krisztus visszatér." (Filippi 1:6)

 Beszéljetek róla:

• A megtérésed előtt volt olyan tapasztalatod, hogy az Úr engedett megtörténni bizonyos dolgokat az életedben, amivel "felpuhított"? Hogyan válaszoltál erre?
• Életed mely területeit nem adtad még át az Úrnak?
• Milyen gyümölcsöket szeretnél, hogy Isten kimunkáljon az életedben?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2016. 08. 22.)

„Mindannyian felelősek vagyunk azért, amit teszünk.” (Galata 6:5 NLT fordítás, 2.kiadás)

A választásaid sokkal nagyobb erővel bírnak, mint a körülményeid. Lehet, hogy nem tetszik, hogy milyen bonyolult vagy nehéz most az életed. De néhány kivételtől eltekintve, senki nem kényszerít arra, hogy fenntartsd ezt az életformát.

Van rá lehetőséged, hogy egyszerűsítsd az életedet. Sőt, Isten el is várja tőlünk, hogy felelősséget vállaljunk az életünkért, és hogy jól gondoljuk meg, mivel töltjük az időnket.

Pontosan annyi idő áll rendelkezésedre, amennyi arra elég, hogy megtedd Isten akaratát itt a Földön. Annyi időt kaptál, ami arra elég, hogy betöltsd a célodat. Amikor többet akarsz megtenni, mint amit Isten eltervezett számodra, akkor teljesen természetes, hogy időhiányban fogsz szenvedni vagy idegeskedni fogsz a zsúfolt időbeosztásod miatt.

Azért imádkozom, hogy te is megtaláld a kiutat a stresszből, és hogy a megelégedettségnek egy újszerű érzésével töltsön el az, amikor csak azt teszed, amire Isten elhívott.

Beszéljetek róla:

• Készíts egy listát azokról a tevékenységeidről vagy felelősségeidről, amelyek stresszt okoznak számodra.  Kérd meg Istent, hogy segítsen neked megtalálni azokat a dolgokat az időbeosztásodban, amelyet nem Ő bízott rád.
• Mit gondolsz, Isten mire akarja, hogy fókuszáld az idődet és az energiádat?
• Milyen döntéseket kell meghoznod ahhoz, hogy jobban tudj összpontosítani arra, amit Isten tervezett el számodra?

x (Daily Hope by Rick Warren, 2016.08.21.)

„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk." (Gal 6,9)

Érezted-e valaha, hogy valaki reménytelen eset? Hogy ő soha nem fog megérkezni Krisztushoz? Lehet, hogy egy alkoholista rokon volt ilyen, egy drogfüggő szülő vagy egy társfüggő szomszéd – valaki, akit a fájdalmai, szokásai vagy csalódásai távol tartottak attól, hogy megismerje Istent.

Az igazság az, hogy senki sincs Jézus hatáskörén kívül!

Tegnap arról volt szó, hogy mennyire fontos egy kis csoport a „reménytelen" emberek gyógyulásában. A Lukács 5-ben leírt történetből, amelyben 5 ember elhozza béna barátját Jézushoz, hogy meggyógyuljon, megtanultunk három jellemzőjét annak a kis csoportnak, akiket Isten felhasznált, hogy gyógyulást hozzon olyan embereknek, akiket más reménytelennek gondol. Ma megnézünk még négy jellemzőt:

Kitartás: Mindannyian elbátortalanodunk, amikor megpróbáljuk elérni a családunkat, barátaikat és ismerőseinket az örömhírrel. De nem adhatjuk fel! A Lukács 5-ben leírt barátok nem engedték, hogy a nehézségek elbátortalanítsák őket! Nem számított, hogy mekkora tömeg volt köztük és Jézus között. A Galáta 6,9 ezt írja: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk." (Gal 6,9).

Újítás: Ezek a barátok mertek valami mást tenni. Elég nagy és újszerű dolog felmászni egy tetőre és lebontani azt, hogy egy beteg eljusson Jézushoz. Gondolj bele, mekkora rendetlenséget csináltak! A szolgálat rendetlenséget okoz, mert emberekkel foglalkozik. Azok a kis csoportok, amelyek nem lépnek ki a megszokott kerékvágásból, nem fognak elég rendetlenséget okozni ahhoz, hogy a gyógyulás eszközei legyenek.

Együttműködés: Nyilvánvalóan, ezek az emberek együtt dolgoztak azon, hogy Jézushoz vigyék a barátjukat. Túl nagy munka lett volna egy embernek. Ugyanez a helyzet a kis csoporttal is. Az emberek gyorsabban megérkeznek Krisztushoz, ha egy támogató kis csoport környezetében vannak. Egy támogató közösségnek nagy ereje van.

Áldozat: Belegondoltál valaha, hogy ki fizette ki a tetőt a történetben? Azt hiszem, a barátok. Nem bonthatták le, majd hagyták másra, hogy kifizesse a helyreállítást. Legyen szó időről, pénzről, erőfeszítésről vagy bármiről, mindig ára van valakit Krisztushoz vezetni. A Lukács 16,9 ezt mondja: „Használd a földi javaidat mások hasznára, és hogy barátokat szerezz. Amikor a tulajdonaid elvesznek, ők egy örökkévaló otthonban fognak fogadni." (NLT fordítás, második kiadás). A kis csoportok készen kell állniuk arra, hogy áldozatot hozzanak, ha a gyógyulás eszközei akarnak lenne a világban.

Beszéljünk róla:

• Eleveníts fel egy olyan időszakot, amikor zűrös lett a szolgálatod és fel akartad adni.
• Milyen módon tudják a kis csoport tagjai bátorítani egymást amikor a nehézségek elbátortalanítják őket?
• Kik azok az emberek az életedből, akiknek bizonyságot tettél vagy imádkoztál Istenhez a megváltásukért? Hogyan tud segíteni a kis csoportod ebben a szolgálatban?

(Daily Hope by Rick Warren, 2016.08.20.)

„Ezért [Jézus] tökéletesen meg tudja menteni azokat, akik általa jönnek Istenhez, mert Ő mindig él, hogy közbenjárjon értük.” (Zsidók 7:2,  NIV fordítás)

Meg vagyok győződve, hogy a kis csoportok életfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az ún. reménytelen emberek segítséget kapjanak és gyógyulást találjanak. Az egyik dolog, amiért leginkább szeretek kisebb csoportba járni az, hogy imádkozhatunk mások „reménytelen” ismerőseiért. Mások hitére támaszkodhatunk, amikor mi magunk kételkedni kezdünk.

A Lukács 5-ben van egy nagyszerű történet egy néhány férfiból álló kis csoportról, akik Jézus lábához vitték béna barátjukat, mert annak gyógyulásra volt szüksége. A történet szerint a kis csoportnak, akiket Isten használt a barátjuk gyógyulásában, hét jellemzője van. Ma hármat fogunk megnézni ezek közül, holnap pedig a többit.

Együttérzés, törődés: Ez az ember azért gyógyult meg, mert barátai törődtek vele. Minden azzal kezdődik, hogy együttérzünk és törődünk azokkal, akiknek valami problémájuk van. A Róma 15:2 ezt mondja: „Segítenünk kell másokat, hogy azt tegyék, ami helyes, és építenünk kell őket az Úrban.” (NLT ford., 2. kiadás) Isten azért használta ezeket a férfiakat, mert érzékenyek voltak barátjuk szükségére. És minket is használni fog, ha nem csak önmagunk körül forgunk, és ha jobban figyelünk mások szükségeire, mint a magunkéra.

Hit: Ezek a férfiak hitték, hogy Isten meg akarja gyógyítani a barátjukat. Vess egy pillantást a Lukács 5:20-ra: „Mikor Jézus látta a hitüket, ezt mondta, ’Barátom, a bűneid meg vannak bocsátva’” (NIV ford.) Nem a saját hite miatt gyógyult meg a béna ember, hanem a barátai hite miatt. Hány olyan embert ismersz, akik annyira le vannak bénulva, hogy képtelenek hinni Istenben? Ezek azok a helyzetek, amikor nekünk kell hinnünk helyettük és értük!

Cselekvés, beavatkozás: Ennek a béna férfinak a barátai nem csak imádkoztak a barátjukért, hanem „akcióba is léptek”. Nem elég csupán imádkozni valakiért, akit fogva tart a bűn és problémákkal küzd. Cselekednünk kell. A Lukács 14:23-ban azt mondja Jézus: „Menj ki az utakra és az országutakra, és kényszerítsd őket, hogy jöjjenek be, hogy megteljen a házam.” (MBT ford.) a A Bibliában nagyon sok példát találunk arra, hogy emberek másokat visznek Jézushoz.

Beszéljetek róla:

• Miből látszik az, hogy valakinek reménytelen vagy kilátástalan a helyzete?
• Hiszel abban, hogy nincs senki, akit Jézus ne tudna elérni? Ha igen, akkor mit vagy hajlandó tenni azért, hogy Jézushoz vidd a “reménytelen” embereket?
• Melyik problémákkal küzdő barátodért kezdtél már el imádkozni? Mit tudsz tenni érte, és hogyan segítheted, hogy meggyógyuljon?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.08.19.)

"Ne fáradjunk bele a jó cselekvésébe. A megfelelő időben learatjuk az áldást, ha nem adjuk fel." (Galata 6,9 NLT fordítás, második kiadás)

Nagyon sok dolog van, ami akadályozza azt, hogy beteljesítsük az életünk küldetését. Az évek során sokat vitáztam arról, hogy a legrosszabb ellenség a halogatás-e, vagy az elcsüggedés. Ha a Sátán nem tudja halogatni életünk küldetésének megvalósulását, akkor azzal próbálkozik, hogy végleg feladjuk.

Pál apostol arra tanít minket, hogy ellen kell állnunk az elcsüggedésnek. „Ne fáradjunk bele a jó cselekvésébe. A megfelelő időben learatjuk az áldást, ha nem adjuk fel." (Galata 6,9 NLT fordítás, második kiadás).

Belefáradtál valaha abba, hogy mindig csak a jót teszed? Szerintem mindannyian voltunk már így. Néha könnyebbnek tűnik a rosszat tenni, mint a jót.

Amikor elcsüggedünk, akkor nem vagyunkhatékonyak. Amikor elcsüggedünk, akkor a hitünk ellen cselekszünk.

Amikor elcsüggedünk, akkor ezt mondjuk: „Ezt nem lehet megcsinálni." Ez pont az ellentéte annak, hogy „Tudom, hogy Isten meg tudja tenni, mert azt mondta ..."

Tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:

• Hogyan kezelem a bukást?
• Mérges leszek, amikor a dolgok nem úgy mennek, ahogy én akarom?
• Frusztrált leszek, amikor a dolgok nem úgy mennek, ahogy én akarom?
• Panaszkodni kezdek, amikor a dolgok nem úgy mennek, ahogy én akarom?
• Befejezem, amit elkezdek?
• Mekkora a kitartásom?

Ha elcsüggedsz, ne add fel harc nélkül. Ami valamit is ér, soha nem történik meg kitartás és energiabefektetés nélkül.

Amikor egy szobrász megalkot egy szobrot, sokáig kell vésnie. Nem csak megüti egyszer a kalapáccsal a vésőt, és hirtelen a felesleges kő leomlik, megjelenítve a csodálatos mesterművet. Folyamatosan üti és üti, rétegenként eltávolítva a felesleget.

És ez így van a való élettel is. Ami igazán ér valamit, az sosem jön könnyen az életben. Folyamatosan „ütöd", mész utána, és lassacskán az életed Isten kegyelmének mesterművévé válik.

Az az igazság, hogy a kiemelkedő emberek igazából átlagos emberek, rendkívüli mértékű elszántsággal. A kiemelkedő emberek nem tudják, hogyan kell feladni.

Beszéljetek róla

• Mit mutat meg a hitedről az, hogy hogyan viselkedsz egy nehéz szituációban?
• Mi volt az, amit éppen készültél feladni?
• Hogyan tud Isten igéje segíteni neked kitartani? Ki az az életedben, aki bátorítani tud, hogy menj tovább?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.08.18.)