„Ez a kincs Istentől származik, mi azonban olyanok vagyunk, mint az agyagedények, melyekben tárolják a kincset. Ebből látszik, hogy Istentől ered a nagy erő, nem tőlünk” (2Kor 4,7 NCV fordítás).

Folyton elkedvetlenedsz majd, amikor szuperhős akarsz lenni, és olyat tenni, ami emberileg lehetetlen. Egy sokkal reálisabb képre van szükséged önmagadról: nem hozhatod rendbe mindenki problémáját, nem lehetsz egyszerre több helyen, nem tehetsz meg bármit, nem költheted el azt, amid nincs.

Meg kell tanulnod elengedni magad a korlátaidon belül. Bármikor, amikor az életedet ezen határokon túlra akarod terjeszteni, el fogsz csüggedni. Könnyebb megtölteni a napirendedet, mint végrehajtani azt. Mindig könnyebb belekeveredni valamibe, mint kikeveredni belőle. Könnyebb ígéretet tenni, mint betartani azt. Mindig könnyebb eladósodni, mint kijönni az adósságból.

Ha túlfeszíted a határaidat, annak első jelei gyakran a testeden jelentkeznek. Pál második levele a korinthusiakhoz 4. fejezetének 7. versében az apostol ezt mondja: „Ez a kincs Istentől származik, mi azonban olyanok vagyunk, mint az agyagedények, melyekben tárolják a kincset. Ebből látszik, hogy Istentől ered a nagy erő, nem tőlünk” (NCV fordítás). Vagyis ismerned kell a határaidat, és fel kell ismerned az intő jeleket, amikor ezeket átlépted! Rá kell jönnöd, hogy te csak az edény vagy, és Isten az erő forrása!

A testünk olyan, mint egy agyagedény; mindannyian sérültek vagyunk egy kicsit, mert ide-oda ejtenek minket. Isten azonban a legnagyszerűbb ajándékokat gyakran a leggyengébb emberekbe rejti. Ez ad számunkra lehetőséget, hogy visszamutassunk rá, és ezt mondjuk: „Ez biztosan Isten volt. Ez csakis az ő erején keresztül történhetett.”

A történelem során Isten ilyen sérült eszközök használatán keresztül mutatta meg az ő dicsőségét. Semmi sem történhetett volna meg ezek közül, ha Isten csakis tökéletes embereket használt volna, hiszen senki sem az!

Lehet, hogy azt gondolod, jobb elrejteni a gyengeségeidet, Isten azonban használni akarja őket az életedben. Először viszont fel kell ismerned a határaidat, és tiszteletben kell tartanod azokat! Utána bízz Isten erejében a sajátod helyett, hogy véghez viszi veled a célját!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Próbáltál már többet elérni az életedben, mint ami emberileg lehetséges lenne? Mi lett az eredménye fizikailag és lelkileg?
• Milyen módon használja Isten a gyengeségeidet, hogy segítse a lelki növekedésedet és azt, hogy hozzá hasonlóvá válj?
• Milyen területen feszítetted túl a határaidat? Hogyan ismerheted fel a korlátaidat és állíthatsz reálisabb elvárásokat magad felé?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.11.14.)

„Mózes hit által elhagyta Egyiptom földjét, nem félve a király haragjától. Kitartott, mert szemeit azon tartotta, aki láthatatlan” (Zsid 11,27 NLT fordítás).

A saját identitásod meghatározza a rendeltetésed. Ez egy igazán nagy kijelentés. Mózes életében azonban láthatjuk, hogy helytálló. Miután Mózes ráébredt, ki is ő, az élete teljesen új irányt vett.

A zsidókhoz írt levél 11. részének 27. verse azt mondja: „Mózes hit által elhagyta Egyiptom földjét, nem félve a király haragjától. Kitartott, mert szemeit azon tartotta, aki láthatatlan” (NLT fordítás).

A valódi identitásod ismerete két dolgot eredményez: bátorságot ad ahhoz, hogy elengedd a múltat, és ahhoz, hogy elindulj a jövő felé.

Mózes „elhagyta Egyiptom földjét”. Megvolt benne a bátorság ahhoz, hogy elengedje a múltját.

A Bibliában Egyiptom mindig a rabszolgaságot és a fogságot jelképezi. Íme tehát a kérdés: mi a te Egyiptomod? Mi az, ami rabul ejt és irányít téged? Megvan benned a bátorság, hogy magad mögött hagyd? A valódi identitásod ismerete bátorságot ad neked.

Azután „kitartott”. Megvolt benne a bátorság ahhoz, hogy elinduljon a jövője, a rendeltetése felé.

A saját identitásod ismerete megadja a bátorságot ahhoz, hogy elindulj az új rendeltetésed felé. A Biblia azt mondja: „Azért, ha valaki Krisztusban van, ő új teremtmény: a régi dolgok elmúlnak; íme, minden újjá lesz” (2Kor 5,17 KJV fordítás).

Amikor befogadod Jézust hit által, Isten megbocsátja bűneidet. Ad neked egy teljesen új identitást Krisztusban. Az emberek olykor ezt nevezik „újjászületésnek”. Új kezdet, tiszta lap, új rendeltetés.

Amint felfedezte Mózes valódi identitását, a rendeltetésére összpontosított. Olyan volt, mint egy olimpiai futó, aki nem néz sem jobbra, sem balra, hanem csak előre a cél felé.

A zsidókhoz írt levél 12. részének 2. verse azt mondja: „Tartsátok a szemeiteket Jézuson, aki mind elkezdte, mind befejezte ezt a versenyt, amelyben vagyunk” (The Message fordítás).

Továbbá Pál levele a kolosséiakhoz 3. részének 1. és 2. verse így fogalmaz: „Szegezzétek tekinteteteket a menny valósága felé, ahol Krisztus ül! [...] Gondoljatok a menny dolgaira, ne pedig a földiekre!” (NLT fordítás).

Amikor Isten megajándékoz egy új identitással, összpontosíthatsz a hosszú távú dolgokra. Nem mások értékrendjére vagy véleményére, hanem a menny valóságára és arra a versenyre, amelyet Isten adott neked, hogy megfusd.

Ismerd meg a saját identitásodat! Hagyd magad mögött a múltad! Haladj előre a rendeltetésed felé!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• A múltad melyik részét kellene magad mögött hagynod?
• Mikor találod a legnehezebbnek, hogy szemeidet Jézusra szegezve tartsd?
• Milyen konkrét lépést tehetnél meg ma, hogy elindulj az Istentől kapott rendeltetésed felé?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.12.29.)

„[Mózes] Krisztus kedvéért a szégyent nagyobb értéknek tartotta az egyiptomiak kincseinél, mivel előre látta jutalmát” (Zsid 11,26 NIV fordítás).

Az utóbbi néhány napban két dologról beszélgettünk: először arról, hogy Isten ismerete segít megismerni a valódi identitásodat; másodjára pedig arról, hogy a valódi identitásod ismerete segít meghatározni a feladataidat. Ma látni fogjuk, hogy a valódi identitásod ismerete hogyan segít az értékrended meghatározásában is.

Térjünk vissza Mózeshez, akinek az életét most megfigyeljük! Zsidó rabszolgaként született, de a fáraó unokájaként nevelkedett. Mózes korában a legtöbb ember értékrendje ugyanaz volt, mint ma. A népszerűséget, az élvezetet és a vagyont értékelték.

Amikor azonban Mózes figyelembe vette, hogy ő zsidó, az értékei és az értékrendjei megváltoztak. Hirtelen a palotai élet nem számított többé. „Krisztus kedvéért a szégyent nagyobb értéknek tartotta az egyiptomiak kincseinél, mivel előre látta jutalmát” (Zsid 11,26 NIV fordítás).

A valódi identitása segített neki meghatározni az értékeit, és életét ezen értékek alapján rangsorolta.

Három dolgot döntött el:

1. Isten céljának teljesítése jobb, mint a népszerűség,
2. Isten népének szeretete jobb, mint az élvezet,
3. Isten békéjének birtoklása jobb, mint a vagyon.

Mózes feladta mindazt, amit sok ember egész élete során próbál megszerezni. Miért? „...mivel előre látta jutalmát.” Látása meghatározta értékeit. Aztán az értékei meghatározták az értékrendjét: követni Istent, és kivezetni a zsidó népet az egyiptomi rabszolgaságból.

Pál apostol volt az első keresztyének egyike, és neki egy ehhez hasonló hosszútávú látása volt. A filippiekhez írt levél 3. fejezetének 8. versében ezt mondja: „Igen, minden más értéktelen, ha összehasonlítjuk Jézus Krisztus ismeretének megfizethetetlen nyereségével” (TLB fordítás).

Mi a helyzet veled? Milyen értékek a legfontosabbak számodra? Ha nem tudod, gondold át! Ha te nem döntöd el magad számára, hogy mi az, ami fontos, mások fogják eldönteni számodra.

Arra összpontosít az életed, amit mások értékelnek? Olyan dolgokra, mint a népszerűség, az élvezet és a vagyon? Ha igen, akkor kövesd Mózes és Pál példáját! Találd meg valódi identitásodat Krisztusban! Fogadd el Isten életedre vonatkozó látását! Hagyd, hogy ez a látás megmutassa neked értékeidet! És aztán hagyd, hogy ezek az értékeid meghatározzák az értékrendedet!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez: 

• Hogy látod? A legtöbb körülötted élő ember mit értékel? Te mit értékelsz?
• Készíts egy listát életed öt legfontosabb értékéről! Mennyire volt könnyű meghatározni ezeket az értékeket?
• Milyen változások segítenének abban, hogy az életed következetesebben összpontosuljon ezen értékekre?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.12.28.)

„Hit által Mózes, amikor felnőtt, visszautasította, hogy a fáraó lánya fiaként ismerjék” (Zsid 11,24 NIV fordítás).

Egyszer a templomomban valaki küldött nekem egy üzenetet, amelyben ez állt: „Rick pásztor, mivel nem igazán tudom, hogy ki vagyok, vagy kinek kellene lennem, ezért végül mások elvárásainak megfelelően formálom magam. [...] Meg tudod tanítani nekünk, hogyan fedezzük fel identitásunkat?”

Az igaz, hogy ha nem tudod, ki vagy, mások elvárásai szerint élsz. Isten azonban ennél sokkal többet kínál neked. Azt akarja, hogy abban a valódi identitásban élj, amelyet ő adott neked.

A Biblia egy híres történetet mesél el valakiről, aki úgy döntött, hogy az Istentől kapott identitásának megfelelően él: ez Mózes története.

Mózes volt a legnagyobb vezető az egész Ószövetségben. Ő vezette szabadságra a zsidókat 400 évi egyiptomi rabszolgaság után. Ő kapta meg Istentől a tízparancsolatot. Őt bízták meg a Biblia első öt könyvének megírásával.

Mózes rabszolgaként kezdte életét. Az édesanyja csecsemőként a folyóba egy kosárba helyezte, ezzel próbálta megmenteni őt a népirtástól. A fáraó lánya talált rá, és hercegként nevelkedett.

A zsidókhoz írt levél 11. fejezetének 24–27. versei foglalják össze a történet többi részét: „Hit által Mózes, amikor felnőtt, visszautasította, hogy a fáraó lánya fiaként ismerjék. Úgy döntött, hogy inkább bánjanak vele rosszul Isten népével együtt, minthogy élvezze a bűn röpke örömeit. Krisztus kedvéért a szégyent nagyobb értéknek tartotta az egyiptomiak kincseinél, mivel előre látta jutalmát. Hit által elhagyta Egyiptomot, nem félt a király haragjától, kitartott, mert látta azt, aki láthatatlan” (NIV fordítás).

Tehát mi történt Mózessel azokban a köztes években? Hogyan változott át rabszolgából herceggé? Hogyan lett hajlandó mindent elhagyni, hogy Isten népét vezesse? Nos, röviden: felnőtt. Nem csak fizikailag, hanem szellemileg is.

Amint Mózes felnőtt, feltette mindazokat a kérdéseket, amelyeket mindenki feltesz: Ki vagyok én? Honnan jöttem? Miről szól az egész életem?

Végül letisztult a válasza. „...visszautasította, hogy a fáraó lánya fiaként ismerjék.” Felnőtt, és nem volt hajlandó tovább hazugságban élni. Ismerte identitását, és úgy döntött, hogy úgy él, ahogy Isten megteremtette őt. Ez megmutatta a szellemi érettséget.

Szóval hogyan ismerheted meg az Istentől kapott identitásodat? Azáltal, hogy jobban megismered Istent.

Minél közelebb kerülsz Istenhez, annál jobban meg fogod érteni önmagad. Ennek az az oka, hogy Isten a te Alkotód. Minél jobban megérted Alkotódat, annál jobban megérted önmagad, mert te az ő alkotása vagy.

Mózeshez hasonlóan egy választással nézel szembe: Színlelni fogod egész hátralévő életedben, hogy olyan valaki vagy, aki nem? Vagy úgy döntesz, hogy úgy élsz, mint az az egyén, akinek Isten teremtett téged?

Amennyiben úgy döntesz, hogy úgy élsz, mint amilyennek Isten teremtett téged, lehet, hogy egyesek nem fogják helyeselni. Ez azonban nem igazán fog számítani. Tudni fogod, hogy ki vagy, és hova tartasz. És megkapod Isten jóváhagyását.

Hogyan tudod ezt megvalósítani?

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Isten ismerete hogyan segít jobban megismerni önmagadat?
• Véleményed szerint milyen jó és rossz módokon változott Mózes élete, miután „visszautasította, hogy a fáraó lánya fiaként ismerjék”?
• Amikor azokra az emberekre gondolsz, akik úgy döntenek, hogy megélik az Istentől kapott identitásukat, miben különböznek azoktól, akik nem?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.12.26.)

„Őszintén értékeljétek magatokat” (Róm 12:3b, NLT fordítás).

A Biblia alapján Isten azt szeretné, hogy a szívünkre hallgassunk. Szeretné, hogy megvizsgáljuk, milyenné teremtett minket; azért, hogy megtudjuk, akarata szerint mit kellene cselekednünk. Manapság azonban a legtöbb ember olyannyira rohanásban van, hogy többé már nincs ideje arra, hogy a szívére hallgasson.

Le kell lassítanunk! Mindannyian sietünk, stresszesek vagyunk a sok tennivaló miatt, és csak később jövünk rá arra, hogy nincs is olyan sok teendőnk.

Napjainkban ez jellemző a legtöbb amerikai emberre. Cél nélkül rohannak. Isten viszont azt szeretné, ha lelassítanál és a szívedre hallgatnál. A rómaiaknak írt levél 12:3b-ben azt mondja, hogy „Őszintén értékeljétek magatokat” (NLT fordítás). Azt tanácsolom neked, hogy maradj egészen egyedül Istennel és tedd fel ezeket a kérdéseket: „Mit szeretek csinálni? Miről álmodozom? Mi nyűgöz le engem? Miről tudnék egész nap beszélgetni, gondolkozni és tanulni, anélkül, hogy unalmassá válna számomra? Életem során mikor voltam a legeredményesebb?”

Egyszer egy 80 éves nőt kereszteltem meg egy istentiszteletet követően a Saddleback templomban. Szeretett volna egy kis csoport házigazdája lenni. Ez aztán nem semmi, 80 éves házigazda! Ezt mondta: „Bárcsak évekkel ezelőtt megtanultam volna, hogy Istent saját szándékunk szerint szolgáljuk és ne kötelességből.”

Szeretném, ha mindenki értesülne erről az igazságról. Ebből áll az ALKATod – A szíved adománya – Lelki ajándékod – Karaktered – Adottságaid – Tapasztalataid. Istent önszántunkból szolgáljuk és úgy, ahogyan Ő megalkotott bennünket. Nem kötelességből szolgáljuk Istent, hanem az iránta való szeretetből. Azért, mert amikor azt cselekszed, amire teremtettél, Őt dicsőíted.

Eszerint kellene élnünk. Ne szolgáld Istent erőltetve, kötelességből vagy bűntudatból. Szolgáld Őt örömmel és hálából. Alaposan tárd fel, hogy ki is vagy valójában és hogy milyen feladatokat kaptál – más szavakkal, próbálj rájönni, hogy Isten milyen céllal teremtett téged.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi motivált arra, hogy szolgálatot végezz?
• Ez a motiváció hogyan hatott a szolgálatod során tanúsított magatartásodra?
• Mit gondolsz, Isten milyen céllal teremtett téged? Milyen lépéseket tehetnél meg ma annak érdekében, hogy adottságaidat használva szolgáld Őt és hogy cselekedj céljaidért?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.30.)