"Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk." (Zsidókhoz írt levél 10:24 NCV)

Az igazán jó családok azt tanítják gyerekeiknek, hogy nem ők a világmindenség közepe. Azt tanítják nekik, hogy Isten megteremtette őket és mindenkit saját maga küldetésére formált. Ezek a családok mintapéldái az elkötelezettségnek, a szolgálatnak, a nagylelkűségnek és az imádkozásnak. Az átlagos családok nem ezt teszik. A nagyszerűen működő családok viszont ilyenek.

Én a szüleimnek köszönhetem, hogy ma az, az ember vagyok, aki vagyok. Ők plántálták belém azt az értéket, hogy törődjek más emberekkel. 

A szüleim nagyon, nagyon szegények voltak, de mind ketten megkapták a másoknak adás, a vendégszeretet ajándékát. Szerettek másoknak adni, még akkor is mikor nem igazán volt miből. Vidéken nőttünk fel, és édesapám nagy veteményeskertet művelt mindenféle zöldséggel. Családunknak képtelenség lett volna a teljes termést megenni, de ő mégis az egész földet megművelte, azért, hogy legyen mit eladományozni. És cserébe semmi pénzt nem fogadott el. Egyre többet termesztettünk és utána eladományoztuk, hogy segítsük a rászorulókat.

A mi otthonunk állandóan tele volt emberekkel. Ha az emberek az életük fájdalmas időszakaiban voltak, ők hozzánk jöttek. Ha jól ment a soruk, a hozzánk jöttek, vagy ha éppen konfliktusokon mentek keresztül, akkor is nálunk voltak. Ha egy jól ismert keresztény vezető jött a városba, nálunk szállt meg. Egyszer édesapám összeszámolta, hányszor főzött édesanyám a vendégeknek egy év alatt. Több mind százszor! Azzal a hozzáállással nőttem fel, hogy "szánd oda az életedet" az nem rólad szól, hanem, hogy segíts másokon.

Ez az, amit az igazán jó családok csinálnak. Arra tanítják egymást, hogy kimutassák szeretetüket és, hogy jó cselekedeteket tegyenek.

Jó példa erre Kornéliusz családja, a biblia Apostolok cselekedetei könyvében: "Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez." (Apcsel 10:2 NIV)

Milyen nagy hagyaték ez! Szeretnéd, hogy egy nap így írjanak rólad is és a családodról? 

Akár van gyermeked akár nincs, Isten akarata, hogy ehhez hasonló örökséget hagyj magad után. Mindig fogsz találni nálad fiatalabbakat - vagy hitben fiatalabbakat - magad körül. Szánsz időt rájuk azért, hogy segítsd őket azzá válni, amivé Isten teremtette őket? Segítenél nekik felfedezni, hogy Isten milyen küldetést szánt nekik? 

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Milyen hagyatékot szeretnél magad után hagyni? Mit teszel, hogyan dolgozol azért, hogy ez megvalósulhasson?
• Ha nincsenek gyermekeid, kik azok a fiatalok körülötted, akiket bátoríthatsz, hogy megéljék életcéljukat és segítsenek másokon?
• Mi tart vissza attól, hogy megnyisd otthonodat más emberek előtt?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.11.)

„Mindegyikőtöknek el kell határoznia a szívében, hogy mennyit ad. És ne vonakodva, ne kényszer alatt adjatok, mert Isten a jókedvű adakozókat szereti.” (2 Korinthus 9:7) – NLT fordítás

A bőkezűség nem azonos a gazdagsággal. A nagylelkűség arról szól, hogy segíteni akar másokon, szeretetet mutat mások felé, és tiszteli Istent.

2 Korinthus 9:7-ben Isten megadja az igazi nagylelkűség jellemzését: „Mindegyikőtöknek el kell határoznia a szívében, hogy mennyit ad. És ne vonakodva, ne kényszer alatt adjatok, mert Isten a jókedvű adakozókat szereti.”

A bibliai nagylelkűség:

Mindig tudatos. „El kell döntenetek a szívetekben” Meg kell gondolnod, mennyit fogsz adni. Ne hirtelen felindulásból, ne érzelmi alapon tedd. Tudatosan készülj rá és tervezd meg.

Mindig önkéntes. „Ne vonakodva, ne kényszer alatt adjatok.” Soha, soha, soha ne adj bűntudatból! Amikor adsz, ne várj jutalmat érte, és ne azért tedd, hogy felvághass vele!

Mindig jókedvű. „Isten a jókedvű adakozókat szereti.” Ha nem tudsz jókedvűen adakozni, akkor ne tedd! Ne legyél Grinch! Ne legyél fösvény, mint Ebenezer Scrooge! (Dickens: Karácsonyi ének c. regényének zsugori főhőse - fordító megjegyzése) Semmi hasznod nem lesz az adakozásból, hacsak nem jókedvűen adsz valakinek.

Legyél nagylelkű az adakozásoddal! Ismétlem, nem csak a pénzről szól. Lehetsz nagylelkű az időddel és a tehetségeddel is. Bármit, amit adsz, tedd tudatosan, önkéntesen és vidáman!

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez

• Miért várhatja tőled Isten, hogy átgondold és eltervezd, hogyan fogsz adakozni?
• Áldozatként / teherként éled meg az adakozásodat? Miért igen vagy miért nem?
• Milyen egyedi módon lehetsz még nagylelkűbb az időddel ezen a héten?

*(Daily Hope by Rick Warren – 2019.05.04.)

„Isten megáldja azokat, akik kedvesek a szegényekkel, mert ha bajba kerülnek, megmenti őket az ÚR. Az ÚR megőrzi, és életben tartja őket, nyilvánosan megtiszteli őket, és elpusztítja ellenségeik erejét.” (Zsolt 41:1-2, TLB fordítás).

„Isten mindenkit megajándékozott a lelki ajándékai széles választékának valamelyikével. Használd azokat jól, hogy egymás szolgálatára legyenek!” (1Pt 4:10 NLT fordítás).

A Biblia így fogalmaz 1Pt 4:10-ben: „Isten mindenkit megajándékozott a lelki ajándékai széles választékának valamelyikével. Használd azokat jól, hogy egymás szolgálatára legyenek!” Amikor másokat segítesz képességeid használatával, Istent dicsőíted.

Isten arra próbál rávezetni téged, hogy légy közreműködő! Isten nem a maga javára áldott meg téged tehetségekkel és képességekkel. Azért adta, hogy mindezek más emberek javára váljanak, illetve mások tehetsége a te javadat szolgálja.

Annyira hálás vagyok azoknak az embereknek, akik tehetségesek azokban a dolgokban, amikben én nem vagyok jó. Például hálás vagyok a könyvelőknek, mivel eléggé hadilábon állok a könyveléssel. Hálával tartozom mindazoknak, akik tudják, hogyan kell az adókat fizetni.

Hálás vagyok azoknak az embereknek, akiknek a gépekhez van tehetségük. Még egy porlasztót sem tudtam megjavítani, mikor szükség lett volna rá. Azt sem tudom, hol kell keresni!

Különböző tehetségekkel rendelkezünk.

Isten megáldott engem is néhány tehetséggel. Az egyik tehetségem az, hogy Isten Igéjét más emberek számára érthetővé tegyem. Amikor ezt a képességet használom, áldottá válsz. A tehetségem neked szól, és ez segítség számodra.

Azonban a lényeg az, hogy te is tehetséges vagy valamiben. A kérdés az, hogy mások áldására, segítésére használod-e?

Ha nem használod az Isten által adott tehetséget, akkor ezzel másokat csapsz be. Képességeid használata útján dicsőítheted Istent. „Használd jól az ajándékokat, hogy egymás szolgálatára legyenek!” Istent dicsőíted, ha mások szolgálatára használod a képességeidet.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen ajándékokkal áldott meg az Isten?
• Hogyan használod az Istentől kapott ajándékaidat mások szolgálatára? Milyen más módokon akarhatja Isten, hogy mások javára használd azokat?
• Hogyan kell a segítséget elfogadni valakitől, hogy az az ember, Isten dicsőítésére használhassa ajándékait?

(Daily Hope by Rick Warren, 2018.11.04.)

“Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti az Isten". Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt, mindenkor, minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre.” (2 Korintus 9: 7-8)

 

 

 

Ha mérni akarod, hogy mennyire érted és éled a kegyelmet, akkor nézd meg, hogy alakul az adakozásod.

A Biblia azt mondja: "Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti az Isten". Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt, mindenkor, minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre." (2 Korintus 9: 7-8)

Tanulmányozzuk csak mit mond az Írás erről a “mindenütt”, “mindenkor” és "minden szükséggel" kifejezésekről. Ezek ígéretek mindazok számára, akik Krisztushoz hasonlóvá válnak. Ki hasonló Krisztushoz? Aki adakozó. Isten annyira szerette a világot, hogy adott. Amíg nem tanulsz meg nagylelkűen bánni az időddel, pénzeddel, az erőforrásaiddal és a lehetőségekkel, addig nem leszel Krisztushoz hasonló. A legnagyobb bizonyíték arra, hogy megértetted a kegyelem lényegét az, ha irgalmas és nagylelkű vagy az emberekhez és Istenhez.

Ha feszültté és védekezővé válsz, amikor a lelkész az adakozásról kezd el beszélni, akkor az azt jelenti, hogy nem érted a kegyelmet. Nézd meg újra az Írást. Azt mondja, ha jókedvűen adakozol, akkor Isten gondot visel minden szükségedről - minden időben, minden vonatkozásban, a szükségleteidnek megfelelően.

Íme a kérdés: Bízol abban az Istenben, aki az életét adta érted? Ha az üdvösséged tekintetében tudsz bízni benne, akkor miért nem bízol benne az anyagiak terén?

Az igazság az, hogy voltaképpen semmit nem birtokolsz: Isten csupán kölcsönadta neked 70 vagy 80 évre. Valójában minden az övé. Ha a lányom kisgyerekként odajön hozzám és adok neki ötszáz forintot, hogy ajándékot vegyen nekem, akkor számít azt, hogy kinek a pénzéből vette az ajándékot?

Isten is ezt teszi velünk. Ő nagylelkű hozzánk. Aztán ezt mondja: “ Élj hálával telt szívvel; adakozz nagylelkűen, beleértve a tizedet is.” Istennek szüksége van pénzre? Nincs. Ő azt akarja, hogy olyan legyél, mint ő. Azt szeretné, hogy olyan szíved legyen, mely azt mondja: “Alig várom, hogy mindenhova adakozhassak.”

Róma 8:32 ezt mondja: "Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem odaadta mindnyájunkért, hogyne ajándékozna nekünk minden egyebet?"

Mondhatod, hogy szereted Istent és, hogy az első helyre teszed Őt az életedben, énekelheted, hogy bízol benne, de a pénztárcád az, amivel kinyilváníthatod, hogy Isten kegyelme milyen sokat jelent a számodra.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Jókedvű adakozónak tartod magad? Ha igen, miért; ha nem miért nem?
• Amikor hűséges voltál a tized kifizetésében, Isten hogyan áldott meg az anyagiakkal, illetve hogyan rendelt ki számodra dolgokat?
• Miként, hogyan tükrözi az életed a hálát, Isten kegyelméért?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.10.12)