"Olyan régóta hiszel, most már másokat kellene tanítanod. Ehelyett, újra szükséged van arra, hogy valaki megtanítsa neked Isten igéjének alapjait. Olyan vagy, mint egy kisbaba, akinek tejre van szüksége, mert nem tud szilárd ételt enni." (Zsidók 5:12, NLT fordítás)

Keresztények milliói lesznek úgy egyre idősebbek, hogy közben nem nőnek fel; úgy csinálnak, mintha a lelki növekedés automatikus lenne. Lehet, hogy van tervük a biztonságos nyugdíjas évekre. Lehet, hogy tervük van arra is, hogy főiskolára küldjék gyermeküket. Arra viszont nincs stratégiájuk, hogy gazdagítsák lelküket. Az emberi lét legfontosabb oldalát a szerencsére bízzák!

A lélek azonban nem automatikusan növekszik és érik, mint ahogy egy kisbaba sem. Kell hogy legyen egy terved arra, hogyan táplálod, edzed és tanítod - különösen a szobatisztaságra -, hogy felnőve egészséges, erős és érett legyen.

Ha magára hagysz egy kisbabát, meghal. Ugyanez történik a lelkeddel is. A világunk tele van olyan emberekkel, akik megöregszenek, de ha a lelki érettségről van szó, még mindig kisbabák.

A lelki növekedés akkor sem jön magától, ha megnyitod a szívedet Krisztusnak. A Zsidókhoz írt levél szomorúan jegyzi meg: "Olyan régóta hiszel, most már másokat kellene tanítanod. Ehelyett, újra szükséged van arra, hogy valaki megtanítsa neked Isten igéjének alapjait. Olyan vagy, mint egy kisbaba, akinek tejre van szüksége, mert nem tud szilárd ételt enni." (Zsidók 5:12, NLT fordítás)

A lelki növekedés nem történik meg csak úgy. Kell, hogy legyen egy terved!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Egy év múlva ilyenkor, hol szeretnél állni lelkileg?
• Mi a terved, hogy elérd ezt a célt?
• Mi a következő lépés, amit meg kell tenned a lelki növekedésed érdekében? Hogyan tudnál használni az ajándékaidat Krisztus testének szolgálatában?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.01.21.)

"Isten mindegyikőtöket megáldott különleges adottsággal; használjátok ezt arra, hogy egymást segítitek, ezzel is továbbadva Isten sokfajta áldását." (1 Péter 4:10, TLB fordítás)

Mi lesz az életed hozzájárulása? Az Isten által adott talentumot, képességet  önmagad vagy mások javára használod-e?

A Biblia szerint, "Isten mindegyikőtöket megáldott különleges adottsággal; használjátok ezt arra, hogy egymást segítitek, ezzel is továbbadva Isten sokfajta áldását." (1 Péter 4:10, TLB fordítás)

Isten egyedi szándékkal teremtett, alkotott téged. Olyan szándékkal, hogy a világnak te is adjál valamit, te is járulj hozzá. Nemcsak azért kerültél erre a Földre, hogy a helyet foglald, és felhasználd a kincsét, majd azután visszavonulva meghalj. Isten egyedien alkotott téged, hogy egyedien tudj hozzájárulni a világhoz.

Tedd fel magadnak a kérdést: "Figyelembe véve, amilyenné Isten alkotott engem, hogyan tudnék a környezetem fejlődéséhez hozzájárulni? Miben lehetek én különb?"

A Bibliából az irgalmas samaritánus története jól példázza, hogy milyen hozzájárulása lehet egy embernek, akinek van helye az életében másnak is, mint önmagának. Ismerős a történet? Volt egy ember, akit a Jeruzsálemből Jerikóba vezető úton kiraboltak. Megverték, mindenét elvették, és félholtan otthagyták az út szélén. Az első ember, aki arra járt, egy pap volt, aki túl elfoglalt volt, hogy megálljon. Nagyon sietett, és azt mondta: "Nincs időm ennek az embernek segíteni..." És elment.

Ezután egy másik vallási vezető is arra ment, és azt mondta: "Nekem megvan a saját napirendem. Van saját célom és szándékom. Túl elfoglalt vagyok. Nem akarom, hogy ehhez az emberhez bármi közöm legyen." A sérültet hátrahagyva, elment.

A harmadik embernek, aki arra jött, a teljes oka meglett volna arra, hogy továbbmenjen. Samaritánus volt; a samaritánusok és a zsidók pedig ki nem állhatták egymást. Mégis, megállt. Az idegent a szamarára tette, elvitte a legközelebbi fogadóba, és a tulajdonosnak azt mondta, "Etesd meg, öltöztesd fel, és viseld gondját, ameddig felépül, én fizetem a költséget."

Utoljára mikor tettél ilyet egy idegenért? Ritkán? Talán sohasem? Miért? Nincs helye az életedben. Ennek az embernek volt. Volt "felesleges" ideje, időben elindult, hogy meg tudjon állni másnak segíteni. Volt "felesleges" pénze, és oda tudta adni másnak. Volt energiája. Nem idegeskedett, így tudott segíteni.

Isten azért teremtett téged, hogy segíts. Milyen egyedi képességet is kaptál Istentől? Hogyan tudod ezt felhasználni a mások áldására?

Segítő kérdés elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen módon tudnál az életedbe "felesleget" beépíteni, hogy így másokra összpontosíts, ne magadra?
   

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.10.18.)

"A tőled telhető legjobb módon használd ki az idődet" (Kolossé 4:5/b, ICB fordítás)

Ha készen akarsz állni arra, hogy Isten használhasson, először is meg kell ismerned Jézus Krisztust. Aztán, az örökkévalóságot szem előtt tartva kell használnod az idődet.

A Kolossé 4:5. azt mondja, "A tőled telhető legjobb módon használd ki az idődet" (ICB fordítás). Az idő a legértékesebb forrásunk. Sokkal, de sokkal értékesebb, mint a pénz. Szerezhetsz több pénzt, de több időt nem. Csak egy bizonyos meghatározott időtartam adatik ebben az életben. Nem csinálhatsz időt, nem kölcsönözhetsz időt, nem tehetsz félre magadnak időt és nem adhatsz másnak időt. Te csakis használhatod! Mindannyiunknak ugyanannyi ideje van egy héten: 168 óra. Ha nem tanulsz meg jól gazdálkodni az időddel, akkor semmi mást sem tudsz majd jól irányítani az életedben, mert az időd az életed.

Isten figyeli, hogyan gazdálkodsz az időddel a földön, hogy eldönthesse, mit bíz majd rád az örökkévalóságban. Tesztel téged, mert a földi életed felkészítés az örök életre. A Sátán egyik stratégiája az, hogy túl elfoglalttá tesz jelentéktelen teendőkkel, hogy ne legyen időd az igazán fontos dolgokra és ne tölthess időt azzal, hogy az örökkévalóságra készülsz. A Sátánnak nincs szüksége arra, hogy elkövess valamilyen bűnt. Ha nem tud rávenni arra, hogy rossz legyél, akkor elfoglalttá fog tenni.

A Bibliában az Apostolok Cselekedetei 20:24. pontosan elmondja, hogyan kellene bánni az időnkkel: "Az életem semmit sem ér nekem, hacsak be nem fejezem a munkát, melyet rám bízott az Úr Jézus" (NLT fordítás, második kiadás).

Isten használni akar, de biztos akar lenni benne, hogy a legfontosabb dolgokba fekteted az idődet. Az örökkévalóság távlatában kell használnod az idődet. Fel kell tenned magadnak a kérdést: "Mennyire számít majd öt vagy 10 év múlva az amivel most töltöm az időmet? Mennyire számít ez majd az örökkévalóságban?" Ez után pedig újra kell tervezned, mire fókuszálsz.

Használd az időd az örökkévalóság távlatában, hogy Isten láthassa, hogy az igazán fontos dolgokra figyelsz - az ő céljaira.

Beszéljetek róla:

• Nézd meg a naptáradat vagy a határidőnaplódat! Mennyi olyan dolgot tartalmaz, ami lényeges az örök élet tekintetében?
• Mi az a munka, amit Isten rád bízott a földi életed idejére?
• Milyen módon tudnád másképpen felhasználni az idődet, hogy teljesíthesd azt a munkát, amit Isten rád bízott?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2016.09.30.)

„Mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra. Ami látható, mindössze rövid ideig észlelhető, de ami láthatatlan örökké tart.” (2 Korintus 4:18, TEV fordítás)

Miközben arra törekszel, hogy az Istentől kapott céljaidat elérd, fontos, hogy emlékezz arra, hogy az életed ezen a Földön csak egy ideiglenes küldetés. Ennek az igazságnak az ismerete radikálisan meg kell, hogy változtassa az értékeidet és a figyelmedet olyan dolgokra kellene terelnie, amelyek az örökkévalóság szempontjából fontosak.

Ahogyan C.S.Lewis is mondta: „Minden, ami nem örök, örökké haszontalan.”

Végzetes hiba lenne azt feltételezni, hogy Isten életedre vonatkozó céljai anyagi jellegűek vagy népszerűségi sikerek lennének. A bővölködő életnek semmi köze nincs az anyagi bőséghez. Az Istenben való hit nem garantálja a karrierben való sikert, a szolgálatban való sikert sem. Ne az ideiglenes sikerekre összpontosíts.

Pál hűséges volt, mégis börtönbe végezte. Keresztelő János hű volt, de lefejezték. Hívő emberek milliói mártírhalált haltak vagy elvesztettek mindent és életük végén semmit nem tudtak felmutatni. De az élet vége, nem mindennek a végét jelenti!

A Biblia a 2 Korintus 4:18-ban azt olvassuk, hogy „Mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra. Ami látható, mindössze rövid ideig észlelhető, de ami láthatatlan örökké tart.” (TEV fordítás)

Amikor az élet kihívások elé állít, ha tele vagy kétséggel, vagy amikor azon gondolkozol, hogy megéri-e a fáradtságot Krisztusért élni – emlékezz rá, hogy még nem érkeztél haza. A halállal nem az otthonodat hagyod el – hanem hazaérkezel.

Beszéljetek róla

• Gondold át a céljaidat, amik felé törekszel nap mint nap. Hogyan tükrözi az erőfeszítéseidet egy örökkévaló perspektíva?
• Hogyan befolyásolja az örökkévaló perspektíva a kapcsolataidat? És a hozzáállásodat? És a bizonyságaidat?
• Mit gondolsz Isten miért áld meg anyagilag vagy a karrieredben akkor is, ha a földi sikerek nem fontosak?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.08.08.)

„Az ÚR, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom földjéről, aki beszélt velem, és így esküdött meg nekem: A te utódaidnak adom ezt a földet! – Ő elküldi majd angyalát előtted, hogy onnan hozz a fiamnak feleséget." (1Móz 24:7 NLT fordítás, második kiadás)