„Miután tanácsot tartott a néppel (a király), fölállította az ÚR énekeseit, akik szent öltözetben dicsérték őt, és az arcvonal előtt vonulva így énekeltek: Adjatok hálát az ÚRnak, mert örökké tart szeretete!” (2Krón 20,21).

Amikor Izrael és királya, Jósáfát három ellenséges nemzettel harcolt, akik túlerőben voltak, a király úgy döntött, hogy nem aggódik. Ehelyett Jósáfát király arra vezeti a népet, hogy Istent különleges módon imádja. Most megnézzük, hogyan imádták Istent, és adtak neki hálát a győzelemért és szabadításáért.

Már majdnem megkezdték a csatát: Izrael a völgy egyik oldalán, ellenségeik pedig a másik oldalán álltak. Azt gondolnánk, hogy Izrael csapata elkezd felfegyverkezni és felsorakoznak a harcba. De ehelyett így történt: „Miután tanácsot tartott a néppel (a király), fölállította az ÚR énekeseit, akik szent öltözetben dicsérték őt, és az arcvonal előtt vonulva így énekeltek: Adjatok hálát az ÚRnak, mert örökké tart szeretete!” (2Krón 20,21).

Igen, ezt helyesen olvasod. Ahelyett, hogy harcosokat választottak volna a csata irányításához, a király kórust gyűjt össze.

El tudod képzelni, mit gondoltak ezek az emberek, miközben sétáltak és énekeltek fegyvertelenül a csatatéren? El tudod képzelni, mit gondoltak ellenségeik?

A furcsa stratégia ellenére a férfiak engedelmeskedtek. A kórus a hadsereg előtt vonult kijelentve Isten végtelen szeretetét és megköszönve neki, hogy előre kezükbe adja őket.

Isten azt akarja, hogy te is így közeledj a csatáidhoz. Isten azt akarja, hogy előre köszönetet mondj neki a problémáid megoldásáért. Amikor később megköszönöd neki, megmutatod a háládat, ami nagyon fontos. De ha előre köszönetet mondasz neki, akkor a hitedet is megmutatod.

A következő versben láthatjuk ennek a szokatlan harci tervnek a hatását: „Amikor elkezdték az ujjongást és a dicséretet, az ÚR lázadókat támasztott a Júdára támadó ammóniak, móábiak és a Széír-hegyvidék lakói között, és ezért vereséget szenvedtek” (2Krón 20,22).

Ez az én kedvenc csatám! Isten embereinek még fegyvert sem kellett fogniuk.

Ez az, amit Isten neked is akar. Azt akarja, hogy tedd le fegyvereidet – minden lehetőséget, ahogyan önmagadban próbálod megoldani problémáidat –, és bízz benne ellenségeiddel szemben. Ezután köszönd meg neki a szabadítást, és hálásan figyelj, ahogy Isten harcol a te nevedben.

 Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen csaták vannak ma az életedben? Tölts néhány percet hittel imádkozva, előre megköszönve Istennek, hogy megszabadít téged ellenségeidtől.
• Milyen fegyvereket használsz a harcaidban, amelyeket ma le kellene tenned?
• Mikor láttad, hogy Isten harcolt érted a múltban? Szánj most időt egy imára, és fejezd ki ezért neki háládat!

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.03.15.)

„Jelenleg megvan mindenem, amire szükségem van – és még annál is több! Bőségesen el vagyok látva ajándékokkal, amelyeket nekem küldtetek. [...] Édes illatú, Istennek tetsző áldozatok ezek” (Fil 4,18 NLT fordítás).

Megkeresheted a kenyered azzal, amit csinálsz, de mások tiszteletét és háláját azzal vívod ki, amit adsz.

Ha egy olyan listát készítenél, amelyen azon emberek nevei szerepelnének, akiknek a legnagyobb hálával tartozol, többnyire azok lennének rajta, akik időt, pénzt, energiát és türelmet fektettek beléd.

Pál jó példát ad erre: „Hogy dicsőítem az Urat, hogy ismét gondoskodtok rólam. Tudom, hogy mindig aggódtatok értem, azonban nem volt arra lehetőségetek, hogy segítsetek. [...] Ennek ellenére jól tettétek, hogy jelenlegi nehézségeimben osztoztatok velem. Amint tudjátok, ti, a filippiek voltatok az egyetlenek, akik anyagilag támogattatok, amikor először vittem hozzátok a jó hírt. [...] Semmilyen más gyülekezet nem tette ezt meg. [...] Jelenleg megvan mindenem, amire szükségem van – és még annál is több! Bőségesen el vagyok látva ajándékokkal, amelyeket nekem küldtetek. [...] Édes illatú, Istennek tetsző áldozatok ezek” (Fil 4,10.14–15.18 NLT fordítás).

Szerinted hány ember mondaná ezt rólad: „Ez az ember olyan kedves és adakozó! Annyira nagylelkű volt hozzám!”

Nincs megfelelőbb nap, mint a mai, hogy köszönetet mondj azoknak az embereknek, akik nagylelkűek voltak veled. Megköszönheted nekik azzal, hogy felhívod őket, vagy megírod nekik egy kis üzenetben, hogy megtudják, mennyire különleges módon törődtek veled, és hogy ez mit jelentett az életedben. Ezután ezek az emberek szolgáljanak számodra mintaként, hogy hogyan adj másoknak abból, amid van, és hogyan légy nagylelkű másokkal!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Kik azok az emberek az életedben, akiknek a legjobban hálás vagy, és miért?
• Hogyan tudod ma kifejezni a nagyrabecsülésedet ezek iránt az emberek iránt?
• Hogyan fektetsz be mások életébe? Hogyan tudnál még többet tenni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.10.21.)

„Hálát adok Istennek a segítségért, amit nekem adtatok” (Fil 1,5 NCV fordítás).

Pál apostol a filippiekhez írta a könyvet, ahhoz a gyülekezethez, amit ő indított el. Annak a városnak, ahol egy Lídia nevű asszony megnyitotta előtte otthonát, és másokkal együtt befogadta Pált. A filippi gyülekezet még Pál missziós útjait is támogatta. Ezért mondja Pál a filippiekhez írt levél 1. részének 5. versében: „Hálát adok Istennek a segítségért, amit nekem adtatok” (NCV fordítás).

Pál apostol igencsak rossz időket élt meg Filippiben. Itt volt a legnehezebb dolga a gyülekezet elindításával. Amikor megérkezett a városba, akkor az emberek ütlegelték őt, ostorozták, megalázták, hamis vádakkal letartóztatták, bebörtönözték, és még egy földrengést is túlélt. Ezek után pedig a város vezetői udvariasan megkérték, hogy hagyja el a várost.

Pál azonban ezt mondta a hívőknek: „Minden alkalommal, amikor rátok gondolok, hálát adok Istenemnek” (Fil 1,3 NLT fordítás).

Mit tett Pál apostol? Szelektált az emlékei között. Filippi nem volt boldog hely a számára, sok üldöztetést és szenvedést kellett elviselnie abban a városban. Ő mégis úgy döntött, hogy nem ragad bele a fájdalmas emlékekbe. Helyette háláját fejezte ki a jó dolgokért, amik érte és rajta keresztül történtek.

Minél régebb óta ismersz valakit, annál valószínűbb, hogy természetesnek veszed a jelenlétét, a hibáit keresed, és a rossz dolgokra emlékszel a jók helyett.

Még mindig ragaszkodsz néhány, az életedben lévő emberekkel kapcsolatos fájdalmas emlékhez? Soha nem engedted el azokat, és nem tudod élvezni ezeket a kapcsolatokat, mert továbbra is ragaszkodsz a múlthoz.

Meg kell értened, hogy az emlékek választások. Egyszer hallottam egy történetet két barátnőről, akik beszélgettek. Az egyik megkérdezte a másiktól: „Nem emlékszel, hogy mikor tette ezt a férjed?” A barátnője így válaszolt: „Világosan emlékszem, hogy elfelejtettem.”

Az emlékek választások. Ha meg akarod tartani a fájdalmas emlékeidet, akkor tedd azt! De nem leszel boldog! Pál apostolnak is rengeteg oka lett volna, hogy a rossz emlékekre koncentráljon. Helyette inkább hálás volt az életében lévő emberekért és a munkáért, amit Isten bennük és általuk végzett. Amikor te ezt teszed, akkor Isten sokkal jobban megáldja kapcsolataidat, mint gondolnád. 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Miért van az, hogy időnként a fájdalmas emlékeket könnyebben őrizzük meg, minthogy jókra cserélnénk le azokat?
• A jó emlékekre való összpontosítás miként változtatja meg a jövővel kapcsolatos elvárásaidat?
• Hogyan tudod kimutatni háládat azoknak az embereknek, akiket Isten helyezett életedbe? Légy konkrét, amennyire csak lehetséges!

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.10.09.)

„Minden alkalommal, amikor rátok gondolok, hálát adok Istenemnek” (Fil 1,3 NLT fordítás).

Ha egészséges kapcsolatokat szeretnél, kezdd a hálás hozzáállással! Sokkal boldogabb leszel, és jobban örülsz majd a kapcsolataidnak, ha fejleszted azt a szokásod, hogy hálás vagy az életedben lévő emberekért.

Pál azt írja: „Minden alkalommal, amikor rátok gondolok, hálát adok Istenemnek” (Fil 1,3 NLT fordítás).

Ez az egyszerű igazság a jó kapcsolatok alapja.

Amikor az életedben levő emberekre gondolsz, a hálaadás az első érzésed? Vagy szívesebben kérdeznéd: „Mit kell tenniük értem? Milyen problémáink vannak? Mit kell tennünk?” Az első gondolatod lehet, hogy nem a hála. De Pál egyik első gondolata a barátaival kapcsolatban a hála volt, és ezt a példát kellene követnünk, ha a kapcsolatainkat meg akarjuk tartani.

A probléma az, hogy minél régebb óta ismersz valakit, annál valószínűbb, hogy ennek a személynek a jelenlétét magától értetődőnek veszed. Nem igaz? Az idő múlásával könnyebb az emberek hibáira és a rossz időkre figyelni az örömteliek helyett.

Ez az, amiért erőfeszítést követel a részünkről, hogy a hálás hozzáállást válasszuk az életünkben lévő emberekért. Minél tovább tartanak a kapcsolataink, annál nehezebb lehet emlékezni. De örök hatással vagyunk kapcsolatainkra, amint kialakul a szokásunk, hogy hálát adunk Istennek, amikor a házastársunkra, a gyermekeinkre, a szüleinkre, a testvéreinkre, a szomszédainkra, a munkatársainkra és a kis csoportunk tagjaira gondolunk.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Milyen negatív gondolatokat szükséges helyettesítened a hála szavaival?
• Kiért vagy hálás az életedben? Elmondtad Istennek? Elmondtad azoknak az embereknek?
• Miért akarhatja tőlünk Isten azt, hogy megköszönjük neki az embereket, akiket ő helyezett az életünkbe?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.10.08.)

„Semmiért ne aggódjatok, inkább imádkozzatok mindenért! Mondjátok el Istennek, hogy mire van szükségetek, és köszönjétek meg mindazt, amit tett! Ha ezt teszitek, meg fogjátok tapasztalni Isten békéjét” (Fil 4,6-7 NLT fordítás).

Itt van az egész Biblia egyik legnehezebben teljesíthető tanítása: „Semmiért ne aggódjatok, inkább imádkozzatok mindenért! Mondjátok el Istennek, hogy mire van szükségetek, és köszönjétek meg mindazt, amit tett! Ha ezt teszitek, meg fogjátok tapasztalni Isten békéjét” (Fil 4,6-7 NLT fordítás).

Nem könnyű abbahagyni az aggódást életünk mindennapos, gyakran ijesztő eseményei miatt. De Isten elmondja, hogy hogyan csináljuk: „...imádkozzatok mindenért! ...és köszönjétek meg mindazt, amit tett!” A hálaima békességet eredményez. Isten azt mondja, hogy imádkozzunk, amikor valami miatt aggódni kezdünk.

A szülők megértik a hálaimák erejét. A legtöbben nem értékelnék, ha a gyermekeik állandóan kérésekkel állnának elő anélkül, hogy megköszönnék azt, amit már megkaptak. Ezzel Isten is így van. Azt akarja, hogy kérjük tőle mindazt, amit szeretnénk, és amire szükségünk van. Az Újszövetségben több mint hússzor fordul elő, hogy „kérjük” őt. De ő azt is szeretné, hogy hálával kérjük.

A Biblia arra biztat, hogy kéréseink és hálaadásaink konkrétak legyenek. Egy egyszerű „köszönet mindenért” helyett, mondjuk el neki, hogy miért vagyunk hálásak. Amikor azt mondom feleségemnek, hogy „nagyon hálás vagyok érted”, ő azt kéri, hogy legyek konkrét. Szereti hallani, hogy mit értékelek benne, és miért vagyok neki hálás. Isten is. Tehát, amikor imádkozol, mondd el Istennek, hogy miért vagy hálás!

A hit nagy lépése, amikor előre megköszönünk valamit Istennek. Amikor van arra hitünk, hogy idő előtt megköszönjük Istennek, csodák történnek. Minél hálásabbak vagyunk, Isten annál inkább munkálkodik az életünkben. A Biblia azt mondja, hogy Isten emberei hálaadásában tartózkodik. Ő a hálaadásunkat erőt adó eszközként használja életünkben.

Nos, miért vagy hálás?

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• A hála hogyan visz közelebb Jézushoz, és hogyan segít neked, hogy az ő fontossági sorrendjét tekintsd magadénak?
• Konkrétan miért vagy hálás Istennek? Fordíts rá időt, hogy imádságban köszönetet mondj neki ezekért!
• Mit gondolsz, Isten hogyan fog megáldani a jövőben? Köszönd meg neki azokat előre, még mielőtt megtörténnek!

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.10.02.)