"Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik az oltalmat talál." (Példabeszédek 29:25)

A Sátán kedvenc eszköze, amikor a hitedet meg akarja gyengíteni, a hibázástól való félelem. Istent azonban nem tudod szolgálni, ha folyamatosan rettegsz attól, hogy az emberek mit gondolnak rólad. Tovább kell lépned. A Példabeszédek 29:25-ben úgy olvassuk, hogy "Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál."

Hogyan szabadulhatsz meg a hibázás félelmétől?

Egyik útja, hogy újraértelmezed a hibáidat. Mi a hiba? A hiba nem az, ha nem éred el célod. A hiba az, ha nincs célod. A hiba nem az, ha nem találsz célba. A hiba az, ha nincs céltáblád. A hiba nem az, ha elesel. A hiba az, ha nem akarsz felállni. Addig nem hibázol, ameddig nem adod fel. Amennyiben valamit az Isten dicsőségére próbálsz tenni, az egy jó dolog. A hiba az, ha nem teszel semmit és nem érsz el semmit. Hibázol, ha nem próbálkozol.

Egy másik útja annak, hogy a hibáktól ne rettegj az, hogy sose hasonlítsd magad másokhoz. Mindig fogsz olyan valakit találni, aki nálad jobban végzi dolgát, és emiatt elveszted a kedved. Olyat is fogsz találni, aki nem végzi a dolgát olyan jól, mint te, és akkor teljesen eláraszt saját büszkeséged. Mindkettő felborítja az életedet. Az elkeseredés és a büszkeség eltántorít az Isten által kijelölt cél szolgálatától.

A Bibliában a Galaták 6:4-ben azt olvassuk, hogy: "Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval."

Észrevetted, hogy a Biblia szerint van jogos büszkeség is? Van egy egészséges büszkeség és van egy túlfűtött büszkeség. A rossz fajta büszkeség a következő esetekben jöhet elő: X-nél és Z-nél ám jobb vagyok! Az egészséges büszkeség ilyenformán hangzik: Istenem büszke vagyok arra, amit teszel a családomban, a munkámban, az életemben, a hitem útján. Ez egy példa egy jófajta büszkeségre.

Amikor a Mennyországba jutsz, Isten nem azt fogja kérdezni: Miért nem voltál ennél és ennél jobb? Azt fogja kérdezni: Miért nem az voltál, akinek teremtettelek?

Engedd el a hibázástól való félelmed, mert mindent, amit hittel, Istenért teszel, az jó, függetlenül az eredményektől.

Beszéljetek róla:

• Annak félelme, hogy mások mit gondolnak, hogyan tartott vissza attól, hogy a hit útján előrehaladj?
• A céljaid eléréséhez mennyire használod talentumaidat, képességeidet?
• Milyen félelmek tartottak távol álmaid és céljaid beteljesítésétől? Mit gondolsz, Isten a kudarcok által mire szeretne tanítani?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.07.31.)

“Sokkal jobb megelégedni azzal, amid van, minthogy mindig mást keress.” Prédikátor 6:9b (GNT Fordítás)

Hogy megelégedett emberré válhass, az első lépés, hogy többé ne hasonlítgasd magad másokhoz. Az a gond, hogy a hasonlítgatás a nyugati ember kedvenc beltéri sportja, természetessé vált számunkra, bármikor képesek vagyunk űzni.

Mikor belépsz valaki házába, mi az első, amit teszel? Hát hasonlítgatsz: „Ó, de szép emelet. Nézd a függönyt! Ó, micsoda televízió!” Amikor találkozol valakivel, az első gondolatod: „Tetszik, ahogy a haját megcsinálta, az enyém ma nagyon rosszul áll.” Állandó jelleggel hasonlítgatsz, ez pedig frusztráltá tesz, ezért abba kell hagynod! Ha szeretnél megelégedett emberré válni, akkor abba kell hagynod, hogy az életed bárki máséhoz hasonlítsd.

Ugyanakkor meg kell tanulnod önzés nélkül csodálni. Meg kell tanulnod úgy örülni mások javainak, hogy közben ne válj féltékennyé vagy iriggyé, hogy közben ne érezd azt, hogy neked is szükséged lenne azokra.

Ez az egyik nagy alapelv, amit az emberek nem értenek, nem értik meg, hogy anélkül is lehet valaminek örülni, ha nem is a tied. Lehet, hogy te éppen a hegyi vakációzást szereted, de ettől még miért kellene meg is vásárolnod egy kempingházat a hegyekben, ahelyett, hogy kölcsönöznél egyet évente egyszer-kétszer? Nem feltétlenül kell a tied legyen, hogy örülhess neki.

A hasonlítgatás abbahagyása nem csupán egy jó ötlet, hanem egy parancsolat is ugyanakkor: „Ne kívánj … semmit, ami a felebarátodé!” 2 Mózes 20:17

A dolgok utáni sóvárgás egy kontrollálatlan birtoklási vágy, mely annyira súlyos bűn, hogy a Tíz Parancsolatba is belekerült. A sóvárogni szó a görögben azt jelenti, hogy valamit olyan erősen megmarkolsz, megragadsz, hogy el sem tudod aztán engedni. Ha kapsz valamit Istentől, Ő pedig azt mondja, hogy add tovább, de neked ez nem megy, már nem te birtoklod azt a valamit, hanem az birtokol téged.

Isten nem azt mondja, hogy soha semmit nem kívánhatsz. Ez nem jellemzi a keresztyénséget, sokkal inkább a buddhizmust. Lényegében a vágyaid is Istentől származnak, viszont, mikor irányíthatatlanná válnak, sóvárgás lesz belőlük. A vágy önmagában még nem rossz, viszont amikor olyasvalamire vágysz, ami nem a tied, az bűn.

Nem vagy képes megvalósítani valamit, ha nem vágysz rá igazán. Nem válhatsz hasonlóvá Krisztushoz anélkül, hogy ne vágynál rá, nem válhatsz jobb emberré anélkül, hogy ne szeretnéd azt igazán. A vággyal semmi gond sincs mindaddig, amíg irányítható és nem vágysz mind többre és többre. Az efféle vágyak a hasonlítgatásból származnak.

Ameddig nem tanulod meg, hogy ne hasonlítsd magad másokhoz, nem lehet egy megelégedett életed. És tudod, miért nem szabad sosem hasonlítgatnod? Mert az mindig sóvárgáshoz vezet.

“Sokkal jobb megelégedni azzal, amid van, minthogy mindig mást keress.” Prédikátor 6:9b (GNT Fordítás)

Beszéljetek róla

• Miben kell változtass a látásmódodon a saját javaid tekintve, annak érdekében, hogy örülni tudj mások javainak?
• Mit gondolsz, Isten mivel szeretné, hogy betöltsd az életed a javak helyett? 
• A keresztények gyakran beszélnek arról, hogy Isten megadja számukra szívük vágyát. Mit gondolsz, Isten milyen vágyakat akar neked adni?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2015.02.06)