“ Dániel azonnal bement a királyhoz, és kérte, hogy adjon neki egy kis időt, és akkor meg fogja mondani az álom megfejtését." (Dániel 2:16, NLT fordítás)

A tegnapi üzenetünkben azzal foglalkoztunk, hogy amikor arra kérnek, hogy valami olyat tégy, ami lehetetlen, akkor először is ne ess pánikba és ne kérdezed, miért.

Aztán kérj egy kis időt.

Miért?  Mert a legnagyobb kísértés a krízis közepén az, hogy hirtelen indulatból cselekedj. Többnyire nem racionálisan gondolkodsz ilyenkor, hanem érzelmi alapon, és gyors döntést akarsz hozni.

De fontosabb helyes döntést hozni, mint gyors döntést.

A rossz döntés rossz marad, függetlenül attól, milyen gyorsan hozod meg.

Tehát, várj egy kicsit, vegyél egy nagy levegőt, nyugodj meg és beszélgess Istennel.

Dániel ezt tette, amikor a király arra kérte, hogy fejtse meg az álmát (miután elrendelte az első néhány ember megöletését, akik már megpróbálták).

A Biblia ezt mondja: “Dániel azonnal bement a királyhoz és kérte, hogy adjon neki egy kis időt, és akkor meg fogja mondani az álom megfejtését.” (Dániel 2:16)

Nem tudom, hogy én magam ezt meg tudtam volna-e tenni fiatal felnőtt koromban. Dániel azonnal a hatalmas királyhoz ment és időt kért tőle.

Dániel nem halogatta, ám nem is siette el a döntést. Nagyszerű példát állít elénk azzal kapcsolatban, hogyan kezeljük a nehéz és feszült helyzeteket.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Volt már olyan, hogy hirtelen cselekedtél, amikor arra kértek, hogy valami igazán nehezet tegyél meg? Mi lett az eredménye?
• Miért olyan könnyű halogatni és elnapolni egy döntést, amikor nehéz helyzetben vagyunk?
• Ki az az ember a környezetedben, akit emlékeztetni kell arra, hogy a nehéz helyzetekben fontos időt szánni a döntésre?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.10.12.)

„Az embereknek élvezniük kellene az életük minden napját, függetlenül attól, hogy mennyit élnek." (Préd 11:8a, NCV fordítás)

A gyerekeknek szükségük van a vidám programokra és a szórakozásra!

Szükség van arra, hogy a családokban vidámság legyen. Az otthonnak egy olyan helynek kellene lennie, ahol lehet játszani és vidámságban időt tölteni együtt. Egyik nagy hiba sok otthonban az, hogy bár a szülők jó szülők és gondjukat viselik a gyerekeiknek, nincs szórakozás és játék a családban, mert túl elfoglaltak. Egy tennivalókkal teli listával érkeznek haza a munkából. Az a temérdek dolog mind meg kell legyen, és egyszerűen nincs idejük játszani a gyerekekkel.

Elviseled a gyerekeidet, vagy élvezed őket? A gyerekeknek szükségük van a játékra és a vidámságra.

„Az embereknek élvezniük kellene az életük minden napját, függetlenül attól, hogy mennyit élnek." (Préd 11:8a, NCV fordítás)

Amikor a gyerekeim kicsik voltak, volt egy programunk, amit „Apa varázslatos és titokzatos utazásai"-nak neveztünk. Időnként felrúgtam az egész napi rutint, és azt mondtam: „Felejtsétek el a megszokott programokat, most játszani és szórakozni fogunk!" Még olyan is volt, hogy az éjszaka közepén felébresztettem a gyerekeket, bepakoltam őket a kocsiba és valami őrültséget műveltünk, és mindezt egy hétköznap éjjel, amikor suli volt másnap! Na és akkor mi van, ha kimaradnak egy nap a suliból? Viszont biztos emlékezni fognak arra a közös programra. Biztosan emlékeznek arra is, amikor hajnalok hajnálán ébresztettem őket, és zöld színűre festett pirítóst adtam nekik reggelire.

Szórakozz, játssz és élvezd az életet a gyerekeiddel! Élvezd a társaságukat. Egyetlen rutinszerű nap sem fog változást hozni az életükben, de egy különleges program, ami kicsit őrültségnek tűnik vagy vicces, olyan élményeket hagy a gyermekeidben, amelyeket sosem fognak elfelejteni.

Ha az otthonodban nincs játék és vidámság, ne lepődj meg, ha nem akarnak majd otthon lenni. Ha nincsenek vidám együttlétek és nem élvezed a gyerkeiddel töltött időt, ne csodálkozz, hogy amikor felnőnek elköltöznek, és nem túl gyakran kívánkoznak visszajönni.

Ne csak eltűrd a gyerekeidet, hanem élvezz velük együtt lenni!

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Mi a fontosabb neked, a tennivalóid vagy a gyerekeid öröme? Miért történik meg olykor, hogy a tennivalóink a gyerekeink elé kerülnek?
• Hogyan tudsz valami vidám programot csinálni és örömöt okozni ezen a héten a gyerekeidnek?
• Mit kell feladnod azért, hogy megtehesd ezt?

+(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.10.)

“Mikor eljössz, ne felejtsd el elhozni a köpenyt amit Karposznál hagytam Tróászban. Hozd még a könyveimet, de főként a pergameneket” (2Timóteus 4:13, NLT fordítás)

Mit kellene tenned, mikor az egyedüllét időszakán mész keresztül? A választ Pál életében a 2Timóteus 4-ben szemlélhetjük, amikor börtönben volt, és a kivégzésére várakozott.

Mikor az egyedüllét időszakán mész keresztül, ki kell használnod a legtöbb idődet.

Ez azt jelenti, hogy a legjobbat hozd ki egy rossz helyzetből. Állj ellen a semmittevés kísértésének. Tegyél valamit - bármit! Próbálj kreatív lenni abban, hogyan tudsz hasznot húzni olyan időszakokból, mikor egyedül vagy.

Pál a börtönből írt Timóteusnak, és azt mondta neki: “Mikor eljössz, ne felejtsd el elhozni a köpenyt amit Karposznál hagytam Tróászban. Hozd még a könyveimet, de főként a pergameneket” (2Timóteus 4:13, NLT fordítás)

A magány idején szükséged van arra, hogy jól és eredményesnek érezd magad. Habár egyedül volt, Pál nem siránkozott. Nem panaszkodott, vagy adta fel. Ez az a Pál, aki egyike a legnagyobb keresztényeknek akik valaha éltek Jézus után, aki megszámlálhatatlan embert nyert meg Krisztusnak, és aki teljesen egyedül volt az utolsó napjaiban. Mit tesz? Kihozza a legtöbbet a helyzetből. Felhasználja az idejét. Két dolgot mond:

1. ”Hozd a köpenyem.” A római börtönök dohosak, sötétek és hidegek voltak. Ő megtette a legtöbbet, hogy gondoskodjon magáról. Igazi emberi természetünkből az fakad, hogy mikor magányosak és depressziósak vagyunk, nem nagyon törődünk magunkkal - fizikailag, vagy bárhogy máshogy. Nem edzünk. Nem pihenünk rendesen. Nem eszünk jól. Pál a legjobbat tette, amit tehetett azért, hogy gondoskodjon magáról. Ez valami, amit ma hallanod kell, ha nem gondoskodsz megfelelően magadról csak azért, mert magányos vagy.
2. “Hozd a könyveim.” Pál emberi volt. Nem szeretett egyedül lenni; Isten nem így tervezte őt. Egy római magánzárkában lenni pont az ellenkezőjét jelentette annak, ahol ő lenni akart. De még ebből is kihozta a legjobbat. Leveleket írt, amik ma az Új Testamentumba vannak szerkesztve. Talán az egyetlen módja annak, hogy Isten lelassítsa őt az volt, hogy betette egy magánzárkába. Kétezer évvel később mi még mindig profitálunk Pál egyedüllétéből.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Mit tehetsz ma, mikor magányos vagy, amit nehezebb lenne megtenni mások társaságában?
• Milyen gyakorlati lépésekre van szükséged ahhoz, hogy jobban gondoskodhass magadról?
• Ki nyerhet a legtöbbet abból, amit a magány időszakában megtanultál?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.08.03.)

„Tápláld az éhezőt, és segítsd a bajba jutottakat! Akkor világosságod majd kiragyog a sötétségből, és a téged övező sötétség oly fénylővé lesz, mint a delelő Nap. Az Úr vezet majd szüntelen; vizet ad, amikor kiszáradsz, és megújítja erődet. Olyan leszel, mint egy jól öntözött kert, mint egy örökké patakzó forrás” (Ézsaiás 58:10-11 NLT-fordítás, második kiadás).

Az irgalmasság és együttérzés ott kezdődik, hogy meglátjuk a szükséget, együtt érzünk mások fájdalmával, majd ez cselekvésre indít minket. Az irgalmas szamaritánus hozzáállása mindezt jól példázza, amikor segítségére sietett a sebesült embernek. Ám az irgalmasság és együttérzés gyakorlásával kapcsolatban van még egy negyedik, nagyon fontos tényező, amelyet ő sem hagyott figyelmen kívül.

Áldozatot kell hoznod, kerül amibe kerül.

A szívességnek mindig ára van, és a szolgálattétel mindig áldozatvállalással jár. Ha irgalmasságot és együttérzést akarunk tanúsítani, az rendszerint megkívánja, hogy időt, energiát, pénzt vagy akár hírnevet áldozzunk rá. Példának okáért a szamaritánus elvitte egy fogadóba a sebesült embert. Feltehetően nagy utat kellett megtennie, mert felrakta az embert a szamarára. Egész éjszaka vigyázott rá, gondoskodott róla, hogy ne szenvedjen hiányt semmiben, és ráadásul még a számláját is kifizette – mindezt a saját maga költségére. Nem csak egyszerűen "kihívta az illetékes hatóságot", hanem elkövetett minden tőle telhetőt, hogy segítsen. És mi haszna származott abból, hogy segített? Semmi. Egyszerűen csak szeretetből tette. És ez az, amit Isten is kér tőlünk.

Ha irgalmas vagy és segítesz másokon, az számodra is áldozatvállalással jár. Időt, pénzt kell rá áldoznod, esetleg még egy emberi kapcsolatot is. De az az irgalmasság és együttérzés, amiért nem kell nagy áldozatot hozni, nem is ér sokat.

Isten azonban megígéri, hogy ha segítesz a bajba jutott embereken és azt adod, amid van, akkor Ő meg fog áldani ezért. A Biblia így fogalmaz: „Tápláld az éhezőt és segítsd a bajba jutottakat! Akkor világosságod majd kiragyog a sötétségből, és a téged övező sötétség oly fénylővé lesz, mint a delelő Nap. Az Úr vezet majd szüntelen; vizet ad, amikor kiszáradsz, és megújítja erődet. Olyan leszel, mint egy jól öntözött kert, mint egy örökké patakzó forrás” (Ézsaiás 58:10-11 NLT-fordítás, második kiadás).

Más szavakkal: kerüljön bármibe is, hogy irgalmasságot és együttérzést tanúsítasz, az mindig megéri.

Ebben biztos lehetsz.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Hozzatok fel példát egy olyan személyre, aki könyörületességet és együttérzést tanúsított valaki iránt. Milyen áldozatot kívánt ez meg tőle?
• Amikor fontolóra veszed, hogy segíts valakinek, mi az az ár, ami miatt leginkább aggódsz, hogy ki kell majd fizetned?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.21.)

„Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az Úr szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség…” (1Sám 15:22b)

Ha nincs tapasztalatod abban, hogy Isten Igéjét hogyan alkalmazd az életedben, talán zavarban vagy. Hogyan teheted ezt meg? Ma három kérdést mutatok neked, melyeket bármely Igerésznél feltehetsz, és amik segíteni fognak abban, hogy a Bibliát a saját életedre alkalmazd. Íme a három kérdés:

1. Mit jelentett ez az Igerész abban az időben, amikor írták?
2. Mi az az időtlen igazság, ami Isten mondanivalója mögött rejtőzik?
3. Hogyan alkalmazhatom az életemben?

Ezt úgy hívjuk, hogy „alkalmazás-híd”. Építünk egy hidat a Biblia és a mi világunk közé. Próbáljuk meg úgy felépíteni ezt a hidat, hogy megfigyeljük, mint mond nekünk Pál apostol az 1Korinthus 8. fejezetében a bálványáldozati hús elfogyasztásáról. Olvassuk el az 1Kor 8:1-13-at, majd tegyük fel magunknak a fenti kérdéseket.

1. Mit jelentett ez az Igerész abban az időben, amikor írták? Korinthosz templomában olyan emberek voltak, akik tudták, hogy a bálványok nem jelentenek semmit, és hogy a nekik felajánlott ételnek nincs varázsereje. Mai hasonlattal csak hamburger volt vagy egy jó steak. Nem számított, hogy megeszik-e, mert a bálványok, amiknek fel lettek áldozva, nem voltak igaziak. Így ez a csoport szabadon evett az ételből, de nem voltak tekintettel arra, hogy mások mit gondoltak erről. Voltak ott új hívők is, akiket zavart ez a gyakorlat. Úgy gondolták, hogy a hívőknek nem kellene megenniük az isteneknek vagy más vallásoknak feláldozott ételt. Pál azt mondja az érett, tapasztalt híveknek, hogy ne engedjék, hogy Istentől kapott szabadságuk megzavarjon más testvéreket.
2. Mi az az időtlen igazság, ami Isten mondanivalója mögött rejtőzik? Ne használd arra Istentől kapott szabadságodat, hogy másokat kellemetlen helyzetbe hozz.
3. Hogyan alkalmazhatom az életemben? Nem túl gyakori, hogy ahol élek, Dél-Kaliforniában, kapcsolatba kerülnék áldozatként felajánlott étellel. Feltételezem, nálatok sem jellemző az ilyen helyzet. Akkor ez azt jelenti, hogy mindez számunkra nem hordoz üzenetet? Természetesen nem! Ha az időtlen igazság ez: „Ne használd a szabadságodat arra, hogy másokat azzal zavarj; a szabadságot szeretetre kell felhasználni,” akkor az számomra azt jelenti, hogy figyelemmel kell lennem a körülöttem lévő emberekre, mert így mutatjuk ki a szeretetünket. Tedd fel magadnak a kérdést: „Uram, tettem bármit önzésből, önteltségből, vagy tudatos közönyből másokkal, ami testvérem életében törést okozott? Voltam-e felfuvalkodott önnön szabadságom tudatában, vagy építettem-e másokat a szeretetben?”

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Gondolj egy nagyon ismerős bibliai történetre. Amikor újra elolvasod azt a passzust és felhasználod a fenti három kérdést, milyen új igazságokat vagy az életedben alkalmazható változásokat fedezel fel a történetben?
• Hiszed, hogy Isten a Biblián keresztül az életedet szándékozik irányítani? Hiszed, hogy az igazságai időtlenek, és az üzenetei még ma is érvényesek?
• Hogyan tudod megmutatni a hitedet a cselekedeteid által?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.02.25.)