„Ezzel nem azt mondom, hogy tökéletes vagyok. Nem tudok mindent, amit tudnom kellene, de folyamatosan dolgozom, hogy arra a napra, amire Krisztus megszabadított engem, olyan legyek amilyenre ő szeretne. Nem, kedves testvéreim, még nem vagyok az, akinek lennem kell” (Fil 3, 12-13 TLB fordítás).
Az alázatos emberek boldogok. Sohasem hagyják abba a növekedést, a fejlődést és a tanulást.
A Biblia szerint: „Önmagatokat tegyétek próbára, hogy hitben jártok-e! Rendszeresen vizsgáljátok meg magatokat! Első kézből kell bizonyíték, nem pusztán csak hallomásból, hogy Jézus Krisztus bennetek van. Próbáljátok ki magatokat! Ha nem álltátok ki a próbát, tegyetek érte valamit” (2Kor 13,5-9 The Message fordítás).
Tartasz-e rendszeresen önvizsgálatot? Próbáld ki a következőt: Minden nap mikor felébredsz, kérdezd meg Istent: „Istenem, min kell ma dolgoznom önmagamon?” Ehhez alázatosság kell, de ez olyan szokás, ami a boldogsághoz vezet.
Pál apostol ismerte annak az alázatosságnak a fontosságát, hogy folyamatosan tanuljon, fejlődjön, és növekedjen. A Filipiekhez írt levelének a 3. fejezetben, a 12. és 13. verseiben írta: „Ezzel nem azt mondom, hogy tökéletes vagyok. Nem tudok mindent, amit tudnom kellene, de folyamatosan dolgozom, hogy arra a napra, amire Krisztus megszabadított engem, olyan legyek amilyenre ő szeretne. Nem, kedves testvéreim, még nem vagyok az, akinek lennem kell” (TLB fordítás).
Amikor Pál ezt az Igét írta, akkor idős emberként Rómában börtönben volt. Élete vége fele járt. Ő egy meglett korú, hihetetlen tudással rendelkező ember volt. Mindemellett, azt mondta, hogy "még nem érkezett meg". Ha valaki, ő mondhatta volna, hogy „Lelkileg már megérkeztem!”, hiszen ő volt az az ember, aki nagyon sokat írt az Újszövetségbe. Viszont Pál azt mondta: „Nem, még nem érkeztem meg. Még szeretnék növekedni, tanulni, hogy még inkább hasonlatos legyek Krisztushoz.”
A önteltség az a csapda, ami gyakran távol tartja a keresztyéneket, hogy kövessék Pált és folyamatosan növekedjenek Krisztusban. Miért is? Mert, amikor azt hiszik, hogy mindent tudnak, hogy minden összeállt nekik, akkor már semmilyen lépést sem tesznek azért, hogy lelkileg tovább növekedjenek. Ennek az "éremnek a másik oldala", hogy, az alázatosság boldogsághoz vezet, mert arra késztet, hogy továbbtanulj.
A boldogság és alázatosság kéz a kézben jár, mivel az alázatosságnak az a következménye, hogy megkérdezd magadtól: Hogyan lehetnék jobb házastárs? Hogyan lehetnék jobb barát? Hogyan lehetnék jobb főnök? Hogyan tudnám jobban követni Jézust? Ha nem teszed fel ezeket a kérdéseket, akkor elszalasztasz egy csomó mindent, mert megállsz a fejlődésben. Pedig Isten növekedésre teremtett téged.
Tégy egy lépést a boldogság felé elmondva alázattal a következő imát a Zsoltárok könyve 139. fejezetének 23. és 24. verseivel: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján” (ESV fordítás).
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez
- Hogyan fejlődtél lelkileg az elmúlt évben? Mások milyen jelét látják ennek a növekedésnek?
- Miért fontos, hogy a lelki fejlődésben egy kis csoport támogasson?
- Miért boldogabbak azok az emberek, akik hajlandók tanulni?
*(Daily Hope by Rick Warren, 2022.06.26.)
(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb oldali sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)