"Ti már ismeritek ... azokat a jeleket és tetteket, amelyeket Egyiptomban vitt véghez." (Mózes ötödik könyve 11,2-3)

Mózes kihozta az izraelitákat Egyiptomból, és elvezette őket a pusztán keresztül az Ígéret Földjére. Ez csak néhány hétig kellett volna, hogy tartson, még nagy tömeggel is. De nekik 40 évükbe telt.

Mi a csudát csináltak? 40 éven át körbe-körbe jártak. Isten egyik próbatételt adta nekik a másik után, és azt kérdezte: "Bíztok-e bennem?". Hét próba volt. Minden alkalommal, amikor elbuktak a próbán, újabb körre küldte őket a pusztában. De még ebben a pusztában sem véletlenül voltak.

Néhányan közületek most is a pusztában vagytok. Emlékezzetek erre: az út az Ígéret Földjére a pusztán keresztül vezet. Át kell mennetek ezen a várakozási időszakon. Át kell mennetek azon a sivatagon. Át kell mennetek azon a száraz időszakon.

A pusztában egy cél érdekében várakozol. És amíg várakozol, fel kell jegyezned a leckéket, amelyeket megtanulsz.

Mózes negyedik könyve (33,2) ezt mondja: "Mózes ugyanis az ÚR parancsára mindig följegyezte, ha továbbindultak a táborhelyeikről".

A Biblia azt is mondja: "Ti már ismeritek, nem úgy, mint fiaitok, akik nem ismerik, mert nem látták Isteneteknek, az Úrnak fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját, azokat a jeleket és tetteket, amelyeket Egyiptomban vitt véghez" (Mózes ötödik könyve 11,2).

Vezetsz-e írásos feljegyzést a keresztény életben elért fejlődésedről? Leírsz bármit is? El kell kezdened naplót vezetni, amikor várakozol. A napló más, mint a határidőnapló. A határidőnapló az eseményekről szól, a napló a tanulságokról.

Az élet várakozási időszakaiban a kis leckék vezetnek a nagy sikerekhez. A száraz, nyomasztó és csüggesztő időszakokban megtanult legapróbb leckék közül néhány lesz a kulcsa az életed nagy sikereinek. Az apró leckék nagy sikerekhez vezetnek. Tehát le kell írnod azokat!

A Zsoltárok könyve 119. részének 33. verse egy jó ima, amit imádkozhatsz, amikor a pusztában vagy, és arra vársz, hogy Isten megszabadítson: "Taníts, Uram, rendelkezéseid céljára, hogy megfogadjam azokat mindvégig!"

Mondd neki: "Istenem, nem akarok bolyongani. Taníts meg élni, hogy minél rövidebb idő alatt túl tudjak jutni ezen. Nem akarok 40 évig itt lenni. Nem akarok körbe-körbe járni. Tanítsd meg nekem az élet leckéit, hogy a helyes úton maradhassak és növekedhessek a lelki érettségben."

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Miért olyan nehéz számunkra a várakozás?
• Mit tanultál életed várakozási időszakaiból?
• Miért fontos, hogy emlékezz arra, hogyan gondoskodott Isten rólad a pusztában?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2024.05.10.)

„Emlékezzetek meg ma arról, amit az Úrtól tanultatok a vele való megtapasztalásaitok által .” (5 Mózes 11:2, TEV fordítás)

Mózes kivezette az izraelitákat Egyiptomból a pusztán át az Ígéret Földjére. Az átkelés a hatalmas tömeggel együtt is csak néhány hetet kellett volna, hogy igénybe vegyen, mégis 40 évükbe telt.

Mi tartott nekik ennyi ideig? 40 évig csak körbe-körbe járkáltak. Isten egyik próbatételt állította eléjük a másik után, miközben azt kérdezgette tőlük: „Bíztok bennem?” Hét próbatételen kellett átesniük. Valahányszor elbuktak a próbán, Isten visszaküldte őket egy újabb körre a pusztába. De abba a pusztaságba sem kerültek véletlenül. A pusztában való időzésnek mindig célja van.

Néhányan közületek most is a pusztában vesztegelnek. Emlékezzetek rá: az Ígéret Földjére a pusztaságon át visz az út. Keresztül kell menned a várakozás időszakán. Végig kell menned a sivatagon, át kell vészelned a szárazság idejét.

Célja van annak, hogy a pusztában időzöl. Mialatt pedig várakozol, számba kell venned a leckéket, melyeket tanulsz.

4 Mózes 33:2-ben azt olvassuk, hogy „Mózes az Úr utasítására feljegyzéseket készített haladásuk menetéről.” (NLT fordítás)

A Biblia azt is írja, hogy „Emlékezzetek ma arra, amit az Úrtól tanultatok a vele való megtapasztalásaitok által.” (5 Mózes 11:2, TEV fordítás)

Te vezetsz írásos naplót a keresztyén életutadban bejárt fejlődésed állomásairól? Mindent feljegyzel? Állj neki naplót vezetni, amíg várakozásban vagy. Ám ez ne hagyományos értelemben vett eseménynapló legyen, hanem olyan írásgyűjtemény, mely a tanulóleckéidet foglalja össze.

Életem parkoló pályáin időzve megtanultam, hogy apró leckék kövezik ki a nagy sikerek útját. Az a néhány legapróbb kis tanulólecke, melyet eseménytelen, depressziós és kedvetlen időszakaimban tapasztaltam meg, vált aztán életem nagy sikereinek zálogává. Apró leckék nyitnak utat a nagy sikereknek. Úgyhogy le kell írnod őket. 

A Zsoltárok 119:33 kiváló imádság, ha a pusztában vagy, és Isten szabadítására vársz: „Atyám, taníts meg törvényed által élnem az életem, hogy kijárhassam az iskolát.” (MSG fordítás) Hogy ne bolyongjak céltalanul. Taníts meg arra, hogy hogyan éljek, hogy minél hamarabb túljussak mindezen. Nem akarok 40 évig itt vesztegelni. Nem akarok körbe-körbe keringeni. Tanítsd meg nekem az életre szóló leckéket, hogy ösvényeden maradva növekedhessek lelki érettségben.

Beszéljetek róla:

• Miért esik annyira nehezünkre várakozni?
• Milyen tanulsággal szolgáltak számodra életed várakozással telt szakaszai?
• Miért fontos emlékezni tudni arra, hogyan gondoskodott rólad Isten a pusztában?
  
  

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.22.)