„Mert Ő szabadított meg minket, és Ő hívott le szent hívással, nem cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint." (2 Timóteus 1:9)

Azért üdvözültél, hogy Istent szolgáld. A Biblia azt írja: „Mert Ő szabadított meg minket, és Ő hívott le szent hívással, nem cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint." (2 Timóteus 1:9)

Isten azért váltott meg, hogy az ő „szent munkáját" végezhesd. Nem a szolgálataid miatt váltott meg, hanem a szolgálatra. Isten királyságában van helyed, célod, szereped és betültendő funkciód. Ez tesz igazán fontossá és értékessé.

Jézusnak az életébe került a te üdvösséged. A Biblia emlékeztet arra, hogy „áron vétettetek meg, dicsőítsétek tehát Istent a ti testetekben." (1 Kor. 6:20)

Nem bűntudatból, félelemből, vagy kötelességből szolgáljuk Istent, de örömmel és mély hálával telve mindazért, amit ő tett velünk. Tartozunk neki az életünkkel. A megváltás miatt a múltunk megbocsátatott, a jelenünk megtelt értelemmel, és a jövőnk biztosított. Mindezen előnyök fényében Pál így szól: „az Isten irgalmára kérlek, (...) szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek" (Róma 12:1)

János apostol arra tanít, hogy a mi szeretetteli szolgálatunk a felebarátaink felé a jele annak, hogy igazán megtértünk. Azt írja, „mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket." (1 János 3:14)

Ha nem vagyok telve szeretettel mások felé, nem érzek vágyat, hogy szolgáljam őket, és csak a saját szükségleteim kielégítése vezérel, érdemes megkérdeznem magamtól, hogy Krisztus valóban uralkodik-e az életemben. A megtért szív szolgálni vágyik.

(Daily Hope by Rick Warren, 2010. október 5.)