Aki szert tesz okosságra, szereti életét, aki hű marad a tudáshoz, az jól jár. (Péld. 19:8)

Ha sikeres akarsz lenni az életben, nem szabad abbahagyni a tanulást az iskoláid befejezése után sem. Minden vezető egyben tanuló is, és neked is állandóan tanulnod kell, egészen életed végéig. Amikor ugyanis már nem fejlődsz tovább, nem járulsz hozzá a munkahely növekedéséhez sem, ahol dolgozol.

A SIKER-akrosztikonunk bővítéséhez itt van tehát a hatodik jó tanács:

1. Sokat számít a lelkesedés!
2. Istennek dolgozol valójában!
3. Koncentrálj a jellemed fejlődésére!
4. Emberekkel dolgozol együtt -- törődj velük!
5. Remekelj! -- szárnyald túl az elvárásokat!
6. Egyre szélesebb körű tudás és szakértelem -- a siker kulcsa!


A Prédikátor könyvében (10:10) ezt olvashatjuk: "Ha életlen a fejsze és nem köszörülik meg, akkor nagyobb erőt kell kifejteni. A bölcsesség előnye a siker". (angolban: a hozzáértés sikert hoz.) Fontos, hogy minél nagyobb hozzáértéssel végezzük a munkánkat, hogy élesítsük a fejszénket. Ha ezt tesszük, nem vesztegetjük el az időnket. Hogyan élesítjük a fejszénket? Úgy, hogy tudást töltünk a fejünkbe: könyvet olvasunk,  meghallgatunk egy előadást, beiratkozunk egy tanfolyamra, vagy eljárunk istentiszteletekre. Ha állandóan tanulsz, Isten számára lehetőséget adsz arra, hogy tágítsa a látókörödet.

"Tégy magadnak jót, és tanulj, amennyit csak tudsz, aztán emlékezz arra, amit tanultál, és sikeres leszel." (Péld. 19:8) Az életben a legtöbb problémát úgy lehet megoldani, ha az ember tanul, bővíti a képességeit. Tehát tanulj, amennyit csak tudsz.

Én pédául a gyülekezetemben mindenkit arra buzdítok, hogy jegyzeteljen a prédikációim alatt. Tudod-e, hogy ha nem teszed, 72 órán belül 95 százalékát elfelejted annak, amit hallottál? Úgyhogy lehet, hogy nagyon szellemi embernek fogsz tűnni, ha nem jegyzetelsz, de amit teszel, az nem okos dolog.

Ezt csak azért mondom, mert Isten engem is megtanított valamire fiatalabb koromban. Egyik nap a Máté 7:6-ot olvastam, ami úgy szól, hogy "ne szórjátok oda gyöngyeiteket a disznóknak", és Isten ezt kérdezte tőlem: "Rick, mit gondolsz, kik a disznók?". Én arra gondoltam, hogy biztosan a farizeusok, de Isten ezt mondta: "Nem, te vagy a disznó, mert nem törődsz azzal, hogy le is írd, amit mondok neked." És ez tényleg így volt, ugyanis hosszú éveken keresztül soha nem jegyzeteltem istentiszteletek alatt. A pásztor minden vasárnap bölcsességek gyöngyszemeit szórta közénk, és ezek mind leperegtek rólam, és amit hallottam, szinte azonnal el is felejtettem. Tanulj, amennyit csak tudsz, emlékezz arra, amit tanultál, és látni fogod, hogy Isten megáldja a munkádat.