Nem mindenki fog bemenni a mennyek királyságába, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram!« Csak az, aki megteszi az én mennyei Atyám akaratát. (Mt. 7:21)

Ezt a napi áhítatot Jon Walker írta, a Daily Hope Devotionals (Napi Remény Áhítatok) és a Costly Grace: A Contemporary View of Bonhoeffer's The Cost of Discipleship (Áron szerzett kegyelem: Bonhoeffer A tanítványság ára c. művének kortárs vizsgálata—a ford.) szerzője.

Jézus tanítványának lenni nem csupán azt jelenti, hogy egyetértünk vele, vagy, hogy úgy általánosságban ugyanarra megyünk, mint ő. Nem arra lettünk elhívva, hogy Jézust, mint valamilyen elméletet kövessük. Ez nem olyan, mintha egy szerződésről egyezkednénk, aminek a végén megállapodunk egy alapelvben. Gondolj rá például így: Egyetérthetsz vele elméletben, hogy a dohányzás káros az egészségedre, de ez a gyakorlatban semmit nem jelent, amíg le nem szoksz a dohányzásról.

Jézus elhívása magához Krisztushoz hív. Egy kapcsolatba lettünk behívva. Követjük őt, engedelmeskedünk neki: az egyszülött Fiúnak, hitünk szerzőjének és tökéletesítőjének.

Jézus egy olyan bizalmi szintre hív, amely csak az Ő állandó jelenlétével tartható fenn az életünkben. A tanítványság Jézus nélkül egyáltlaán nem tanítványság. Talán nem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy mivel jár a tanítványság, mibe is kerül nekünk; de Jézus hív, hogy tegyük meg az első lépést, és ezáltal az engedelmesség által fejlesztjük ki magunkban a hitet a következő lépés megtételére.

Az Ő elhívása egy parancs számodra, hogy teljességgel és feltétlenül hagyd el az életed eddig követett módját, hogy Őt követhesd egy teljességgel rád szabott ösvényen, mely a keskeny kapun át a mennyek országába vezet.

Jézus azt akarja, hogy megismerd őt, és ezen a kapcsolaton keresztül Ő képessé fog tenni arra, hogy rendkívüli életet élhess, tele kegyelemmel és igazsággal. Egy csodákkal teli életre hív, mely állandóan készenlétben álló hitet igényel, és amelyben azt az örömteli kérdést teszed fel, hogy „Mi lesz a következő, Jézus? Hogyan használsz ma engem?”

(Daily Hope 2010. december 14.)

"Mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." (2 Korinthus 4:18)

Ahogy próbálunk felkészülni a következő évtizedre, fontos észben tartani, hogy a földi élet csupán egy ideiglenes megbízás. Ennek tudatában radikálisan meg kellene, hogy változzanak az értékeink, és a figyelmünknek az örökkévalóság szempontjából fontos dolgokra kellene irányulnia. "Mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." (2 Korinthus 4:18b)

Ahogy C. S. Lewis mondta: "Ami nem örök, az az örökkévalóságra nézve értéktelen." (szabad fordítás - a ford.)

Végzetes hiba azt gondolni, hogy Isten terve az életedre anyagi jólét, vagy sikeresség, úgy, ahogy azt a világ definiálja. A bővelkedő életnek semmi köze nincs az anyagi jóléthez, és az Istenhez való hűség sem garancia arra, hogy sikeresek leszünk a karrierünkben vagy akár a szolgálatunkban. Soha ne koncentrálj ideig való koronákra.

Pál hűséges volt, mégis börtönben végezte. Keresztelő János hűséges volt, és lefejezték. Sok millió hűséges ember halt mártírhalált, vesztette el mindenét, vagy fejezte be az életét úgy, hogy nem volt mit felmutatnia a világnak. De az élet vége nem mindennek a vége.

Isten szemében nem azok a nagy hithősök, akik mindent elérnek az életben: jólétet, sikert, hatalmat. Hanem azok, akik úgy néznek erre az életre, mint ideiglenes megbízásra, és hűségesen szolgálnak, várva megígért jutalmukat az örökkévalóságban.

A Biblia így ír az Isteni Hírességek Csarnokáról: "Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön… Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék." (Zsidók 11:13, 16b)

Ezek a nagyszerű emberek hitben haltak meg, tudva, hogy a mennyben egy jobb haza vár rájuk. A földi életed nem a teljes történet. A hátralévő fejezetekért várnod kell a mennyig. Hitre van szükség ahhoz, hogy jövevényként élj a földön.

De az az igazság, hogy valószínűleg még két másodperce sem leszel a mennyben, amikor így fogsz kiáltani: "De hát miért tulajdonítottam ekkora jelentőséget olyan dolgoknak, amik csak ideiglenesek voltak? Mit gondoltam? Miért áldoztam annyi időt, energiát, aggódást mindarra, ami nem maradandó?"

Amikor az élet nehéz, amikor elborítanak a kétségek, amikor azon gondolkodsz, Krisztusért élni megéri-e a fáradságot, jusson eszedbe, hogy még nem vagy otthon. Amikor meghalsz, nem elhagyni fogod az otthonod. Akkor fogsz hazatérni. 

Daily Hope by Rick Warren, 2010. december 13.