"Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem."

(Zsoltárok 50:15.)

Amikor megkérdezem az emberektől, hogy mi tartja vissza őket attól, hogy bízzanak Istenben, azt mondják: „Nos, nem látok rá, hogy mi a helyzet az ő oldalán, ezért inkább nem bízom meg benne.” Ezért hát inkább olyan dolgokban bíznak, amiket egyébként soha nem látnak.

Nem látjuk a TV vagy a rádió hullámokat, de nézzük a TV-t és hallgatjuk a rádiót minden nap. Nem látjuk a mobil telefonok hullámait, de mégis gondolkodás nélkül használjuk őket.

Ez szelektív bizalom; abban bízunk, amiben bízni akarunk.

És veled mi a helyzet? Akarsz bízni az Egyetlenben, aki láthatatlan ugyan, de annál valóságosabb, megbízhatóbb, mint bármelyik technológia, amit ez a világ alkotni tudott? Oda akarod szánni Neki az életedet?

Ha igen, akkor bátorítalak, hogy mondd el ezt az imát:

Drága Istenem, bocsásd meg nekem a büszkeségem és hogy azt gondoltam, nincs szükségem rád. Sajnálom. Beismerem, hogy szükségem van arra, hogy megments, mert arra nincs mód, hogy saját magam megtudjak fizetni a bűneimért.

És arra kérlek Jézusom, amennyire csak megértem ezt, hogy ments meg és szabadíts meg. Téged hívlak, mert azt mondtad, hogy bárki hívja segítségül az Úr nevét, megmenekül.

Oda akarom szánni az életemet Neked és meg akarok tanulni minél jobban bízni benned, minél többet tudni rólad. Add nekem a jobb életet és szabadíts meg. A Te nevedben imádkozom, Ámen.

(Daily Hope by Rick Warren, 2011. 05. 01.)