„Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? Hála az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus! Én magam tehát értelmemmel az Isten törvényének szolgálok ugyan, testemmel azonban a bűn törvényének.” (Róma 7:24-25.)

"Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök."(Róm 7,15)

A rómaiakhoz írt levél 7. fejezetében Pál őszintén ír hittársainak saját frusztrációjáról, kudarcairól. Ugyanolyan kudarc ez, mint amit te is, én is naponta átélünk. Miből erednek? Abból, hogy saját akaraterőnkre támaszkodva próbálunk Istennek tetszően viselkedni, és a magunk módján.

A Biblia ezt a "törvény uralma alatti" létnek hívja. Ismerjük ezt a törvényt, ami mindig arra fog kényszeríteni minket, hogy a helyes dolgot tegyük. De ára van annak, ha a törvény uralma alatt élünk, érzelmi ára.

Tegnap három ilyet tárgyaltam, ma a másik hármat vizsgáljuk meg, amiről Pál a rómaiakhoz írt levél 7,15-23 részében ír.

1. Önmagunk elítélése. Akkor érezzük rosszul magunkat és ítéljük el magunkat, mikor újra és újra engedünk rosszkedvünknek, vagy lustaságunknak vagy bármi másnak, ami ellen küzdünk. Pál apostol így fogalmaz: "tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó" (Róm 7,18)

2. Lelki csüggedés átélése.  "Arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat...nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn." (Róm 7,18-20) A Biblia ezt a bűn törvényének nevezi. Olyan ez, mint a gravitáció törvénye - mindig lefelé húz. S a bűn törvénye erősebb lesz nálad, bármennyire is próbálod rossz szokásaidat akaraterőddel leküzdeni.

3. Elbátortalanodás és kétségbeesés. Pál így ír erről: "gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, de tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével." (Róm 7,22-23) Pál felismerte, hogy minden egyes nap küzdelem folyik belsejében. Folyton elveszíti ezt a csatát, mivel csak saját akaraterejére támaszkodik, s ez elbátortalanodáshoz, kétségbeeséshez vezet.

"Új életem a jóra int, de régi természetem még mindig a bűnt követi. (angolról fordítva) Én nyomorult ember!" (Róm 7,24) E szó, 'nyomorult', a görög eredetiben "teljesen kimerültet" jelent. Te is kimerültnek érzed magad a belső harc miatt, mint Pál? Tarts ki, mert Jézus hozza el a reményt!

(Daily Hope, Rick Warren, 2011. 07.09)

"Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök." Róma 7: 15

 

"A belső ember szerint az Isten törvényében lelem örömöm, de tagjaimban más törvényt észlelek, s ez küzd értelmem törvénye ellen, és a tagjaimban levő bűn törvényének rabjává tesz.Én nyomorult!" Róm 7,23-24a  (SZIT)

Feltetted-e valaha magadnak azt a kérdést, hogy valóban keresztény vagy-e? Elfogadtad Krisztust, minden rendben ment, aztán azt kezdted érezni, hogy állandó küzdelem a jót tenni és ez nem is mindig sikerül. Mi történhetett?

Pál apostol is küzdött ezzel. A Róma 7,15-23-ban megosztja személyes küzdelmeit. Kifejti, hogy jelen vannak azok a régi természete szerinti küzdelmek, mielőtt még keresztény lett volna és ez konfliktusban áll új természetével, amit Jézus Krisztus kegyelme által kapott.

Neked is hasonló küzdelmeid és kísértéseid lesznek mindaddig a napig, amíg be nem lépsz a menybe. Pál azt állítja, hogy el fogod veszíteni a két természeted közötti csatát, ha a saját akaraterődre támaszkodsz. Nem mondhatod egyszerűen azt: "Többé nem fogok vétkezni". Nem fog működni. Csupán frusztrációhoz vezet.

Az elkövetkező napokban szeretnék bemutatni néhány olyan frusztrációt amikkel a Biblia szerint találkozni fogsz, ha egymagad akarod megnyerni a csatát. Majd szeretném kifejteni azt a három dolgot, amikről Pál azt állította, hogy segítenek megnyerni a csatát. Szóval, tarts ki mellettem!

Kérd Istent, hogy segítsen tisztán látni döntéseid meghozatalában és kérd, hogy megérthesd vezetését, amiről a Szentlélek által gondoskodik számodra.

(Daily Hope by Rick Warren July 7 2011)

„Ő azonban letagadta, ezt mondva: ’Asszony, nem ismerem őt!’” (Lk 22,57)

Kész volt börtönbe menni – sőt még meghalni is – Jézussal. Ezt mind Péter mondta.

De Jézus tudta az igazságot, hogy ebben a néhány sötét órában, Péter meg fogja majd tagadni őt. „Mondom neked Péter: nem szólal meg a kakas ma, amíg háromszor le nem tagadod, hogy ismersz engem.” (Lk 22,34). És pontosan abban a pillanatban mondta ki Péter harmadszor is: „Ember, nem tudom, mit beszélsz!” (Lk 22,60), amikor a kakas megszólalt.

Jézus – láncokba verve – felnézett és egyenesen rátekintett a barátjára, és ezen az éjszakán már másodszor érezte egy barát árulásának tövisét. De ez alkalommal nem harminc ezüstpénzért adták el; most csupán a névtelenség volt az árulás ára.

Azután Péter kiment és keserves sírásra fakadt. (Lk 22,62)

Sírt, mert átadta magát a félelemnek, amikor a hite kellett volna, hogy vezesse. Ahogyan téged és engem is, úgy Pétert is a túlélési ösztöne vezette.

Fájdalmában nem értette meg, amit Jézus az utolsó vacsoránál mondott el, amikor még együtt voltak. Jézus azt mondta, hogy neki el kell mennie, de eljön majd a Pártfogó (Jn 16,7). Akik szeretik Jézust, azoknak az életében az Istentől küldött Szentlélek szállást vesz, és folyamatos kapcsolatot alakít ki a Teremtő és a teremtmény között.

A Szentlélek azért jön, hogy tanítson és vezessen, és megtanítson az új természetünk szerint élni. Továbbra is követhetünk el hibákat, visszaeshetünk bűnös gondolatokba és cselekedetekbe – amelyeket Corrie Ten Boom a múlt visszhangjainak nevez.

De már a jelenben és a jövőben egyaránt mi mindannyian „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket” (1Péter 2,9)

Péter ezen szavai évekkel azután az éjszaka után íródtak, amelyen azt hitte, hogy tönkretette az egész életét, mind itt a földi, mind az örök életre nézve. 

(Daily Hope by Jon Walker, 2011.07.06)