Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja-e alkotójának az alkotás: „Miért formáltál engem ilyenre?" Róma 9:20
A szíved, lelki ajándékaid, karaktered, adottságaid, tapasztalatod - ez az öt dolog tesz téged azzá, aki vagy. Mondhatnám azt is, hogy ez az ALKATod.
Elfogadni az ALKATodat - vagyis azt, hogy Isten teljesen egyedivé alkotott, hogy dicsőséget szerezz neki - azt jelenti, hogy elhiszed, Isten pontosan tudja, mit csinál. Minden a bizalmon alapszik. Azt hiszed, Isten hibát követett el, amikor megalkotott? Vagy bízol benne, és elhiszed, hogy terve van az életeddel? Elhiszed ezt?
Amikor azt mondod, "Istenem, vannak dolgok, amiket nem szeretek magammal kapcsolatban. Bárcsak más lenne a hajam vagy a bőrszínem. Bárcsak magasabb / alacsonyabb / soványabb lennék. Bárcsak tehetségesebb lennék. Bárcsak meg tudnám tenni azt a bizonyos dolgot. Bárcsak úgy néznék ki, mint ő, olyan okos lennék, mint ő.... és így tovább. Ez a fajta gondolkodás tulajdonképpen olyan, mintha ezt mondanád Istennek: "Ezt elrontottad! Mindenki más jól van úgy, ahogy van, de nagyon elhibáztad, amikor engem alkottál."
Amikor elutasítod önmagad, akkor lényegében Istent utasítod el, mivel Ő alkotott téged. Amikor nem fogadod el magad, lázadsz Isten ellen. Ilyenkor tulajdonképpen ezt mondod: "Istenem, én jobban tudom mint te, máshogy kellett volna megalkotnod, más erősségekkel és gyengeségekkel."
De Isten azt mondja neked: "Nem, én pontosan olyanná alkottalak, amilyen vagy, mert azt akarom, hogy ilyen legyél - az erősségeiddel és gyengeségeiddel együtt. Mindkettő az én dicsőségemre lehet - ha elkezded azt tenni, amiért alkottalak, ahelyett, hogy mindenki másra próbálsz hasonlítani."
Tulajdonképpen meglehetősen öntelt és szemtelen dolog az, amikor elutasítod magad. A Biblia azt mondja a Róma 9:20-ban, "Barátom, kérdezem tőled, mit gondolsz, ki vagy te, hogy kérdőre vonod Istent? Joga van az agyagnak ahhoz, hogy megkérdezze a fazekast, miért alkotta olyannak, amilyen?" (CEV fordítás)
Amikor megkérdőjelezzük Isten szeretetét és bölcsességét, mindig bajba kerülünk. Minden problémád gyökere, hogy nem bízol Istenben. Nem hiszed el, hogy Isten tényleg szeret. Nem hiszed, hogy ő tényleg a legjobbat akarja neked. Azt kívánod, bár másmilyenné alkotott volna. Emiatt benned van a keserűség szelleme, ami miatt állandóan frusztrált vagy, és nem tudsz az a férfi vagy nő lenni, akinek Ő megálmodott téged.
A Jób 10:10 ezt mondja: "Te irányítottad fogantatásom, a te kezed formált az anyaméhben." Isten akaratában volt az, hogy megszüless, és Ő szeret téged. Hidd el ezt, és bízzál Őbenne!
Beszéljünk róla:
- Elhiszed, hogy Isten tényleg szeret téged? Hogyan befolyásolja ez azt, ahogy magadat látod?
- Mi az, amit mindig meg akartál változtatni önmagadban? Hogyan akarhatta Isten pont ezt a tulajdonságodat az Ő dicsőségére használni?
(Daily Hope by Rick Warren, 2013. 08. 06.)