„Még ha mindenféle próbatételek is zaklatnak átmenetileg titeket… Ez nem véletlenül van – azért történik, hogy megpróbálja a hiteteket, ami sokkal értékesebb, mint az arany.” (1 Péter 1:6-7, Phillips fordítás)

Az élet nem véletlenszerű és szeszélyes balesetek sorozata. Az élet nem teljesen megtervezhetetlen. Az élet nem jelentéktelen. Isten tudja, mi történik a világban. Ő az, aki fonja életed szövetét, aminek van színe és fonákja – boldog és szomorú esemenye – hogy gazdagságot, formát és színt hozzon az életedbe. Semmi sem történhet Isten gyermekének az életével úgy, hogy Isten azt meg ne engedné. Minden átmegy az Atya szűrőjén.

Azonban ne érts ezt félre. Nem azt mondom, hogy minden, ami az életedben történik, az Isten tökéletes akarata. Ez egészen egyszerűen nem igaz. Nagyon sok olyan dolog történik, ami nem Isten akarata. Ha a széles útra térsz és vétkezel, az nem Isten akarata. Ha valaki más követ el bűnt veled szemben, az sem Isten tökéletes tervének a része.

Istennek egy megengedő akarata van. Ha túl sokat eszem, megfizetem az árát. Ha tönkreteszem a testem, én fogok szenvedni miatta. Isten nem okoz gonosz dolgokat és nem okoz szenvedést. Azonban megengedi őket, mert célja van velük. Megengedi őket, aztán pedig használja őket.

Isten a mestere annak, hogy hogyan lehet a rosszból jót kihozni. Megakadályozhatta volna, hogy Pált Filippiben börtönbe zárják, azonban inkább engedte ezt, és ennek eredményeként a börtönőr megtért. Isten megmenthette volna Jézust a kereszttől, de ehelyett engedte, hogy megfeszítsék. Engedte, hogy a saját Fia szenvedjen és meghaljon. Lett ennek bármi jó a következménye? De még mennyire!

Isten szereti a keresztre feszítést átváltoztatni feltámadássá. Isten sokszor olyan dolgokon keresztül formál, olyan eseményeken keresztül erősíti a hitünket, amelyeket el akarnánk inkább távolítani az életünkből. Az ilyen problémákat jóra szeretné használni az életedben. Van, ami sokkal fontosabb a fájdalmadnál: az, amit megtanulsz abból a fájdalomból. Isten irányítása alatt tartja a dolgokat.

Mi tehát a lényeg? Mi a mi válaszunk? Az, hogy ennek a tudatában kezeljük a fájdalmainkat.

„Emiatt nem adjuk fel sohasem. Ugyan a testünk haldoklik, a lelkünk minden nap megújul. Ugyanis a mostani problémáink kicsik és nem tartanak sokáig. Ez az örökkévaló dicsőség pedig, amit szereznek nekünk, messze felülmúlja ezeket.” (2 Korinthus 4:16-17, NLT fordítás)

Beszéljetek róla:

• Mit mondanál te a saját szavaiddal valakinek, aki megkérdezné, hogy miért engedi Isten, hogy rossz dolgok történjenek jó emberekkel?
• Mit gondolsz, hogyan szeretné Isten, hogy imádkozz, amikor a fájdalmaid közepette vagy?
• Mit jelent az, hogy „a lelkünk minden nap megújul” (2 Korinthus 4:16)?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.09.22.)

"Az Úr nem azokat a dolgokat nézi, amiket az ember néz. Az ember azt nézi, ami kívülről látható, de az Úr a szívet nézi. "(I Sámuel 16:7, NIV ford.)

Talán megérted, hogy a lelki növekedéshez fontos a naponkénti elcsendesedés, és motivált is vagy rá, de vajon hogyan fogod megtenni?

A helyes hozzáállással kell kezdened. Isten szemében sokkal többet jelent az, hogy hogyan teszel valamit, mint az, hogy mit teszel. Egyszer Isten azt mondta Sámuelnek, hogy "Az Úr nem azokat a dolgokat nézi, amiket az ember néz. Az ember azt nézi, ami kívülről látható, de az Úr a szívet nézi." (I Sámuel 16:7, NIV ford.) Nagyon is lehetséges jó dolgot tenni rossz hozzáállással. 

Amikor Isten elé jössz csendességedben, hogy találkozz vele, a következő hozzáállásra van szükséged:

- Várakozás: Gyere Istenhez előretekintéssel és lelkesedéssel! Számíts arra, hogy közösségben leszel vele, és, hogy az együtt töltött időből áldást nyersz majd. Így várakozott Dávid is: "Istenem, Te vagy az Istenem, komolyan kereslek téged." (Zsoltárok 63:1, szabad ford.)

- Hódolat: Ne ess csak úgy bele Isten jelenlétébe, hanem készítsd fel a szívedet azzal, hogy elcsendesedsz előtte, és hagyod, hogy a csend kiűzze a világgal kapcsolatos gondolataidat. Figyelj Habakkuk prófétára: "Isten az ő szent templomában van, csendesedjen el előtte az egész világ." (Habakkuk 2:20, lásd Zsoltárok 89:7-et is) Isten elé jönni nem olyan, mint foci meccsre menni vagy máshogy szórakozni. 

- Éberség: Először is ébredj fel. Ne felejtsd el, hogy a Teremtővel, a Föld és Ég alkotójával, az emberiség megváltójával fogsz találkozni. Légy kipihent és éber. A legjobb felkészülés egy reggeli csendességhez már az előző este elkezdődik. Inkább pihenj le korábban, hogy kipihent legyél az Istennel való találkozáskor másnap reggel. Megérdemli a figyelmedet.

- Az engedelmességre való törekvés: Nem jöhetsz úgy a csendességre, hogy válogatsz, hogy mit fogsz és mit nem fogsz megtenni, hanem úgy, hogy bármit, és mindent meg fogsz tenni, amit Isten szeretne, ha megtennél. Jézus ezt mondja: "Mindenki, aki azt választja, hogy megteszi Isten akaratát, meg fogja tudni, hogy amit mondok Istentől jön-e vagy magamtól mondom." (János 7:17, szabad ford.) Tehát gyere te is úgy Istenhez, hogy eldöntöd, hogy tenni fogod akaratát bármi is legyen az.

Beszéljetek róla: 

• Ha nagyon lelkes lennél a csendességet illetően, akkor mennyiben változna az meg, hogy milyen gyakran és mennyi időt töltesz Istennel?
• Milyen időpont, hely lenne a legalkalmasabb arra, hogy a legnagyobb tiszteletet és figyelmet add Istennek?
• Honnan fogod tudni, hogy mi Isten akarata és mit szeretne ha tennél?
  
  

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.09.21.)