Én nem tudom, milyen terheket cipelsz, nem tudom, hogy mi aggaszt. Tudom viszont a megoldást a nehézségeidre.

Jézus mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.” (Máté 11:28-30)

Évekig nem értettem ezt az igeverset, mert nem tudtam, hogy mi az iga. Amikor Jézus azt mondja, hogy „vegyétek magatokra az én igámat", úgy értettem, hogy még valamit fog rám adni, amivel meg kell birkóznom. Uram, már így is elég nehéz a terhem! Nincs szükségem, hogy még a te problémáidat is magamra vegyem!

Később megtudtam, hogy az iga tulajdonképpen egy deszka két ívvel, amelybe két barmot lehet befogni, és azok így tudnak húzni egy szekeret.

Az iga értéke abban rejlik, hogy megfelezi a terhet. Iga nélkül egyetlen marha kell, hogy elhúzza a teljes rakományt, egyedül. De ha igába fogsz még egy marhát, a két állat együtt húzza a szekeret, a teher pedig megoszlik.

Amikor Jézus azt mondja, hogy vegyük fel az ő igáját, nem azt mondja, hogy rád nehezíti az ő problémáit. Jézusnak nincsenek problémái! Ő azt mondja, hogy a te problémáid súlyát fogja megfelezni, a te terheidet veszi át. Magára veszi az aggodalmaidat, és veled fogja cipelni azokat.

Hűha!

Három igencsak fontos igét használ Jézus ebben a versben: jöjjetek, vegyétek, tanuljátok. Tulajdonképpen ezt mondja: Jöjj hozzám! Csatlakozz hozzám, majd tanuld meg, hogy én hogyan csinálom. Könnyítsd a terheid. Így kevesebb stressz lesz az életedben, így könnyebb lesz neked haladni.

Amikor Krisztussal egy igát vállalsz, vele együtt mozdulsz, ugyanabba az irányba, ugyanazzal a sebességgel. Vele a jó irányba haladsz és a megfelelő sebességgel.