„Ábel a hittől vezettetve mutatott be értékesebb áldozatot, mint Kain, és kapott bizonyosságot igaz voltáról, mert az Isten maga tett áldozati ajándékairól tanúságot.” (Zsid 11,4)

Érdekes, hogy a Zsidóknak írt levél 11. fejezetében, „A hit példaképeiben” az első személy, akit megemlítenek, az Ábel, Ádám és Éva egyik fia.

Mit tett Ábel, ami miatt bekerült Mózes, Ábrahám és más jelentős bibliai hősök mellé a Zsidóknak írt levél 11. fejezetébe? Amennyire mi tudjuk, Ábel soha semmi nagyszerűt nem cselekedett. Soha nem vállalt komolyabb kockázatot. Viszont hitbeli áldozatot mutatott be, és ez tetszett Istennek. Nem az volt a lényeg, hogy mit adott, hanem hogy így adta. Ábel hittel adott.

A Zsidóknak írt levél 11. fejezete 4. versében ezt olvashatjuk: „Ábel a hittől vezettetve mutatott be értékesebb áldozatot, mint Kain, és kapott bizonyosságot igaz voltáról, mert az Isten maga tett áldozati ajándékairól tanúságot.”

Az adakozás és a hit együtt járnak. Istent az általad adott összeg érdekli a legkevésbé. Nincs szüksége pénzre, a szívedet akarja.

Valójában, ha nem hitből adsz, akkor inkább ne is adj! A Biblia szerint „Hit nélkül pedig nem lehet senki sem kedves” (Zsid 11,6).

Kétféleképpen adhatunk: adhatsz szándékból vagy kinyilatkoztatással.

Szándékból adni olyan, mint leülni, megvizsgálni a számokat és ésszerűen kitalálni, hogy szerinted mit érdemes adni. Azonban, ebben a megközelítésben egyáltalán nincs szükség a hitre.

Ha viszont kinyilatkoztatással adsz, akkor hagyod, hogy Isten felfedje előtted akaratát azzal kapcsolatban, hogy mit adj hittel. Megállsz és időt szakítasz az imádkozásra, és kéred: Istenem! Mennyire akarod, hogy bízzak benned most? Ezután bármit megteszel, amit mond. Ez az a fajta adakozás, ami tágítja a hitedet, mivel nem feltétlenül ésszerű kinyilatkoztatás alapján adni.

A Bibliában a korai keresztények egy csoportjára volt jellemző, hogy nem okkal, hanem kinyilatkoztatásból adakoztak. Macedóniában éltek, Görögországnak ugyanazon a részén, ahonnan Nagy Sándor származott. A macedón egyház nehéz időket élt át, és rendkívül elszegényedett. Mégis, mikor meghallották, hogy a jeruzsálemi gyülekezetnek segítségre van szüksége, áldozati ajándékot adtak. Bár a macedónoknak nagyon kevés pénzük volt, mégis hittel segítették a keresztény embertársaikat.

Pál így beszél róluk: „A nehézségek és a súlyos megpróbáltatások ellenére túláradó örömükből és nyomasztó szegénységükből bőséges adakozás fakadt.” (2Kor 8,2)

Észrevetted, hogy miért adtak a macedónok? Bűntudatból adták? Nem! Hanem túláradó örömükből!

Ha hittel adsz, örömmel adsz. Örömteli és hűséges adakozásod révén pedig növekedsz, és végül még inkább Krisztushoz hasonlóvá válsz.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Korábban mi motivált az adakozásra?
• Miért félnek sokan hitből adni?
• Hogyan lehetne másképpen megközelíteni az adakozást? Miként lehetne megváltoztatni a pénzhez való hozzáállásodat?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2022.10.12.)