„Mid van, amit nem Istentől kaptál? És ha mindent Istentől kaptatok, miért viselkedtek úgy, mintha nagyok lennétek, és mintha saját erőtökből érnétek el valamit?” (1Kor 4,7 – TLB fordítás)

Beszéltünk már arról, hogy az Isten jóságába vetett bizalom hogyan segít szembenézni az élet küzdelmeivel.

De mi történik, ha elkezdesz úgy gondolkodni, hogy te magad szerezted meg a jó dolgokat az életedben, elfeledve, hogy mindez Istentől származik?

Lukács evangéliumának 12. fejezetében Jézus egy gazdag ember történetét mondja el, aki nagyon sikeres volt, de nem adott Istennek hálát a jólétéért. Isten pedig ezt mondja a gazdag embernek: „Te bolond! Még ma este meg fogsz halni. Akkor ki kapja meg mindazt, amiért megdolgoztál?” Jézus azzal fejezi be a történetet, hogy „Igen, bolond az az ember, aki földi vagyont halmoz fel, de nincs gazdag kapcsolata Istennel” (Lukács 12,20-21 – NLT fordítás).

Ez egy kijózanító figyelmeztetés!

A gőgös hálátlanság az a bűn, ami miatt a Sátánt kidobták a mennyből, és ez minden bűn forrása. Amikor már nem vagy hálás Istennek, bajba kerülsz: „Igen, ismerték Istent, de nem imádták őt Istenként, és még csak nem is adtak neki hálát. És elkezdtek ostoba ötleteket kitalálni arról, hogy Isten milyen volt. Ennek eredményeként elméjük elsötétült és összezavarodott” (Róma 1,21 – NLT fordítás).

Az önelégült emberekkel az a probléma, hogy végülis magukat imádják. Azt gondolják: „Várjunk egy percet; puszta kézzel építettem fel ezt az üzletet.” De ki adta neked a kezedet? Azt mondják: „Teljesen egyedül gondoltam ki az üzleti tervet.” De ki adta neked az értelmedet? Azt állítják: „Megdolgoztam azért, ahol ma vagyok, a homlokom verejtékével.” De ki adta neked a képességet, hogy ilyen keményen dolgozz?

A Biblia így kérdezi: „Mid van, amit nem Istentől kaptál? És ha mindent Istentől kaptatok, miért viselkedtek úgy, mintha nagyok lennétek, és mintha saját erőtökből érnétek el valamit?” (1Korinthus 4,7 – TLB fordítás)

Mindent, amid az életben van – a látás, a hallás, vagy akár az evés képessége, a szabadságod és a gondolataid – Istennek köszönheted. Isten jósága nélkül még a következő lélegzetvételed sem történhetne meg.

A hálátlanság az ateizmusnak is egyik gyökere. Amikor hálátlan vagy, elkezded elutasítani vagy akár tagadni azt, amit Isten tett. És innen már csak egy rövid lépés annak tagadása, hogy Isten egyáltalán létezik.

Az igazság azonban az, hogy Isten jelenlétét mindenütt láthatod, bárhová is nézel: „Mert amióta a világ teremtetett, az emberek látják a földet és az eget. Mindazon keresztül, amit Isten alkotott, világosan láthatják Isten láthatatlan tulajdonságait – örök hatalmát és isteni természetét. Tehát nincs mentségük arra, hogy nem ismerik Istent” (Róma 1,20 – NLT fordítás).

Ha kételkedni kezdenél Isten jóságában, csak lépj ki egy lépéssel az ajtód elé, és nézz körül. Láthatod Isten jóságát a teremtésében!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Amikor mélyebbre mész a könnyen felidézhető dolgoknál, mint például az eső és a fák, mit veszel észre Isten jóságáról a természeti világban?
• Az életedben milyen egyéb jó dolgok foglalják le a gondolataidat ahelyett, hogy Istenre figyelnél?
• Hogyan torzítja el Isten jellemének helytelen megértése az életszemléletedet? Hogyan tesz „sötétté és összezavarodottá”, ahogy a fenti Róma 1,21 idézet is mondja?

*(Daily Hope by Rick Warren – 2022.12.27.)