Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; (Fil.4:6 MBT)

Alapvető szükséged van az örömre ebben az életben. Az élet öröm nélkül elviselhetetlen, terhes és nyomasztó. Egyébként tanulmányokban is kimutatták, hogy minél több örömünk van az életben, annál eredményesebbek vagyunk. Olvastam egy újságcikket az „Amerikai Hírek és a Világgal kapcsolatos Beszámolók”-ban, amiben az állt, hogy a vállalatok alkalmaznak úgynevezett „öröm tanácsadókat”, akik felépítik az emberek életében az örömöt, így az alkalmazottak eredményesebbek a termelésben. Valóban igaz, hogy több energiád, több kreativitásod és jobb eredményeid vannak, ha örömöd van az életben.
A Filippibeliekhez írt rövid levélben – ami csupán négy fejezetből áll – Pál 16-szor használja az öröm szót. Az a csodálatos ebben, hogy Pál nem egy Karib tengeri vakációról írta ezt a könyvet. Ő éppen börtönben volt Rómában, és várta a kivégzést. Életének legsötétebb napjaiban írta a Biblia legpozitívabb könyvét.
A Filippibeliekhez írt levélben Pál ad nekünk hat öröm-fakasztó tippet, amik segítenek az elkedvetlenedéssel és a depresszióval szemben. Könnyen megjegyezhetővé tettem, mivel mozaikszó-szerűen, az ÖRÖMTELI (JOYFUL) szó betűiből következik. Ma az első hármat nézzük át.

J: Szabadulj meg minden múlt feletti bánkódástól.
„Megszabadulni” azt jelenti, letesz valamiről, elhagy, felad valamit, mint ami értéktelen, felszámol, megszabadul attól. Pál azt mondja, ha szeretnél örvendezőbb életet, itt van néhány dolog, amit jó, ha megfogadsz, mert ezek a múltbeli dolgok lefárasztanak és túlterhelik az életedet. A Biblia azt mondja, felejtsd el a sajnálkozást, mert ez az, amit Isten is tesz – ő azt választja, hogy megbocsájtja minden hibádat, amit egyszer már bevallottál. Az örömhöz vezető kezdeti lépés az, hogy hagyjuk elengedni a múltat. A Filippibeliekhez írt levél 3:13 azt tanítja; hogy „egy dolgot teszek, ami mögöttem van, azt elfelejtem, ami előttem, azzal kapcsolatban pedig teszem a legjobbat, ami tőlem telik.”

O: Elhagyni minden gondot a jövővel kapcsolatban.
Ha elkezdesz örülni a jelennek, akkor el kell hagynod minden aggodalmaskodást a jövővel kapcsolatban is. Aggodalmaskodás, ez a legnagyobb ünneprontó mind közül. Nem lehetsz örvendező és aggodalmaskodó egyazon időben. Pál ezekkel a versekkel egy ellenszérumot ad: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt” (Filippi 4:6) 
Egyszerre csak egyet tehetsz: vagy aggódsz, vagy imádkozol.

Y: Add át magad Isten céljaira.
Ha csak sodródsz, ha nem tudod, hogy honnan jöttél és merre tartasz, vagy hogy miért vagy itt a földön, persze, hogy nem fogsz találni semmi örömöt az életben. Mindannyiunknak szüksége van egy önmagunknál nagyobb dologra, amiért élünk. Ez az, ami örömöt ad nekünk. Csupán magunkért élni, az nem ad örömöt.
Mikor Páltól a szó szoros értelmében mindent elvettek, mégis maradt valamije, amit nem vehettek el tőle – az életcélját. Pál azt mondja a Filippi 1: 21-ben, „Nekem az élet Krisztus és a meghalás nyereség.”

Ha szeretnél egy örömteli életet, az Istennek a te életedre kigondolt terve szerint kell haladnod. Ha elkezdesz aszerint a terv szerint élni, amire Isten teremtett, akkor az életednek értelme lesz és az örömre sokkal hamarabb rátalálsz.

Beszéljünk róla:

• Melyek azok a dolgok – emberek, körülmények, helyzetek vagy érzések – amik lerombolnak és távol tartanak az örömteli élettől?
• Mi a különbség a boldogság és az öröm között?
• Mi az, ami miatt aggodalmaskodsz? Mire van szükséged ahhoz, hogy megszabadulj az aggodalmaidtól?

Daily Hope by Rick Warren, 2013. 05. 14.

"A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel" (Róma 15:13)

Nem tudom, hogy min mentél keresztül idén. Lehet, hogy kemény év áll mögötted. De valamit tudok: azt, hogy Isten még nem fejezte be a munkáját veled. Ha a szíved még ver, ha még veszel levegőt, akkor az azt jelenti, hogy Istennek terve van az életeddel.

"Hagyjátok abba a sírást és töröljétek le a könnyeiteket ... Remény van a jövőtökre nézve." (Jer 31:16-17 TEV fordítás). Istennek terve van az életed minden napjára. És Isten azt akarja, hogy a hátralévő életed legyen az életed legjobb része. Aztán majd egy nap el akar vinni az otthonába - egy tökéletes és végleges otthonba, a Mennyországba.

Az a szomorú helyzet, hogy nagyon sok ember nem szeret hazamenni Karácsonykor, mert az otthonuk az maga a földi pokol. Mert az otthon lehet csak a harag, csalódottság, erőszak, gyalázkodás, szégyen, bűntudat, neheztelés, kényszer vagy manipuláció helye. Ha így tekintesz az otthonodra, akkor meg kell értened, amit a Biblia mond: "Még ha az apám és az anyám el is hagyna, az ÚR gondot visel rólam" (Zsolt 27:10)

Miért jött el Krisztus Karácsonykor? Mert nem akart téged távolról szeretni. Közelről akarta kimutatni a szeretetét. Isten lejött a földre és emberré lett, hogy tudhassuk, hogy milyen is Ő igazán.

Isten arra hív téged, hogy egy olyan személyhez gyere haza, aki megalkotott, aki szeret, aki a saját Fiát küldte, hogy meghaljon érted. Nem olyan nehéz ezt megérteni. A lényeg a következő: megteszed azt a kis hitbeli lépést, hogy hazajössz Istenhez most Karácsonykor? Vagy majd csak jövő Karácsonykor, amikor megint egy olyan valaki szülinapját próbálod megünnepelni, akivel nincs is igazi kapcsolatod?

Isten már mot készen vár - attól függetlenül, hogy ki vagy és mit tettél. Nem érdekel, hogy vallásos vagy-e vagy nem. Nem érdekel, hogy katolikus, protestáns, zsidó, buddhista vagy egyáltalán nem vallásos. Ez nem a vallásról szól, hanem az Istennel való kapcsolatról. Odamehetsz Istenhez és azt mondhatod neki, hogy "Isten, haza akarok menni hozzád és azt szeretném, ha a szívemben lenne az otthonod."

Beszéljünk róla:

• Milyen döntést kell meghozz ma a Jézus Krisztussal való kapcsolatodról?
• Mi a következő lépés, amit meg kell tegyél, hogy otthonra lelj Istennel? Hagyd, hogy a helyi gyülekezet vagy kis csoport segítsen abban, hogy megtedd ezt a következő lépést!

Daily Hope by Rick Warren 2012. December 24.

"Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint" (Efézus 1:5)

Mondd el a következőket imaként.

Hit által tudom hogy ez igaz:

Isten szeret engem, és örömet okoz neki ha rám gondol.

Jókedvében teremtett engem, és azért alkotott hogy szerethessen és hogy az ő dicsősége átragyoghasson rajtam. Ő választott engem "már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben.” (Efézus 1:4).

Az ő szeretetetében Isten határozott szándéka volt hogy a családjába fogadjon és már kész terve volt Jézus vére által megváltásomra, hogy lehetséges legyen “bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából, amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel” (Efézus 1:7–8).

Az ő szeretete állandó felém, ezért magabiztosan örömmel mondhatom: “a végén is csak nálad vagyok” (Zsoltárok 139:18b).

Az ő Lelke által az Úrhoz méltó életet élhetek és képes vagyok "teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében.” (Kolossé 1:10).

Jézus tanítja hogy így bízzak Isten szeretetében, hogy ugyanaz az öröm legyen bennem mint őbenne és így az én örömöm teljes legyen  (János 15:11).

Beszéljünk róla:

• Milyen érzés lehet Isten kegyelmével "túláradva" lenni?
• Milyen érzés tudni, hogy Isten örül annak hogy családjának tagja vagy?

(Dalily Hope by Jon Walker, 2010.07.22.)

"Napról napra állhatatosan, egy szívvel és egy lélekkel voltak a templomban... dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép..." (ApCsel 2,46-47a).

Isten megáldja azt a gyülekezeti közösséget, ahol örömmel dicsőítik őt. Úgy is mondhatjuk, hogy Isten szereti, amikor ünneplünk. Megáldja azokat, akik készek Őt ünnepelni. Nagyszerű példa erre a korai egyház.

Azt találjuk róluk a Bibliában, hogy "Napról napra állhatatosan, egy szívvel és egy lélekkel voltak a templomban... dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép..." (ApCsel 2,46-47a).

Elég sok rossz hír vesz körül bennünket  a világban. Nincs szükségünk arra, hogy még a gyülekezetben is ezekről halljunk. A gyülekezeti közösségben az Örömhírt halljuk - Jézus Krisztus evangéliumát!

A Bibliában ez áll:  "Örülök, ha ezt mondják nekem: Az Úr házába megyünk!" (Zsolt 122,1). Isten egyháza az öröm helye kell, hogy legyen!

Te és én az Istennel való kapcsolat örömeire vagyunk teremtve. Képesek vagyunk kifejezni érzéseinket. Ha ezt nem tehetjük meg a gyülekezetben, akkor megtesszük majd egy koncerten vagy egy sportrendezvényen. A gyülekezeti közösségnek olyan helynek kell lennie, ahol kifejezhetjük Isten iránt táplált érzéseinket. A gyülekezetnek az öröm és vidámság helyének kell lennie, ahol Istent dicsőítik.

Miben találjuk meg ezt az örömöt? Péter Dávidot idézi a prédikációjában: "Láttam az Urat magam előtt mindenkor, mert jobbom felől van, hogy meg ne inogjak. Azért vidult fel  a szívem, és ujjongott fel a nyelvem, még testem is reménységben fog nyugodni...(angolból fordítva: Látom, hogy az Úr mindig velem van. Nem fog megrendíteni semmi, mert Ő itt van közvetlenül mellettem. Nem csoda, hogy vidám a szívem és a nyelvem az Ő dicséretét kiáltja! A testem reménységben nyugszik)." (ApCsel  2,25-26).

Isten akarata az, hogy vidámságban, örömben és reménységben éljünk és dicsőítsük Őt.

Beszéljünk róla:

Amikor arra gondolsz, hogy a saját gyülekezetedben hogyan jut kifejezésre ez az öröm, magaddal kezdd a vizsgálódást; vesd össze az érzéseidet Dávidéval!

Milyen a hozzáállásod a dicsőítéshez?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.06.30.)