“És végül, mindannyian gondolkozzatok hasonló módon, legyetek együtt érzők, szeressétek egymást, legyetek könyörületesek és alázatosak.” (1 Péter 3:8, NIV-fordítás)

Lelkipásztorként naponta látom, ahogy az embereknek magukra utalva kell szembenézniük rendkívül nehéz élethelyzetekkel. Pedig senkinek sem kellene egyedül várakoznia a kórházban, míg egy közeli hozzátartozóján  életmentő műtétet hajtanak végre. Egy nőnek sem kellene egyedül várnia a laboreredményre egy problémás terhességnél. Nem kellene senkinek egyedül lenni, amikor egy harctérről érkező hírre vár. Nem kellene egyedül állnunk egy nyitott sír szélén. És nem kellene senkinek megtapasztalnia, hogy milyen az első egyedül töltött éjszaka azután, hogy a házastársa elhagyta.

Az élet szükségszerű velejárói a megpróbáltatások és a tragédiák. Nem kerülhetjük el őket, de nem muszáj egyedül mennünk keresztül rajtuk. Szükségünk van Isten biztonsági hálójára, hogy segítsen megtartani minket a nehéz időkben.

Mit értünk Isten biztonsági hálóján? Egy hívőkből álló, összetartó társaságot vagy csoportot – egy maroknyi embert, aki igazán elkötelezett irántad. Az ilyen kis társaság valódi közösséget alkot. És Isten tervének megfelelően, a  közösségben „ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi“ (1 Korinthus 12:26, NIV-fordítás).  A közösség Isten válasza a kétségbeesésre.

A Róma 12:15 hasonló gondolatot fogalmaz meg:  “Örüljetek együtt azokkal, akik örülnek, és gyászoljatok azokkal, akik gyászolnak.“

Az igevers első része könnyűszerrel betartható. Ha valami jó történik valakivel, többnyire nem esik nehezünkre osztozni az örömében. Ám amikor valaki az élet nehéz próbáin megy át, már nehezebbnek tűnik, hogy abban is  osztozzunk. Pedig valójában nem is olyan nehéz megtenni. Aki válságban van, annak nem tanácsra van szüksége, hanem arra, hogy valaki odatelepedjen mellé, megfogja a kezét, átkarolja a vállát, vagy együtt sírjon vele.

Pál is mondja, „ezért bátorítsátok egymást, és építsétek egymást“ (1 Thesszalonika 5:11). Egy másik embert bátorítani nem azt jelenti, hogy azt mondjuk neki, szedje össze magát, és azt sem, hogy elmondjuk neki nagy bölcsen, hogy mi hogy látjuk a dolgokat. Sokszor azzal tudunk a legtöbbet segíteni valakinek, ha csak csendben leülünk mellé, megfogjuk a kezét, átkaroljuk a vállát, vagy vele együtt sírunk. 

Neked van biztonsági hálód? Van egy keresztényekből álló kis közösség, akikre tudod, hogy számíthatsz az élet legnehezebb időszakaiban is? Ha nincs, még ma kezdj el építeni ilyen baráti kapcsolatokat. A megpróbáltatások és a nehéz időszakok elkerülhetetlenek az életben, és csak a bolond várná őket felkészületlenül.

Beszéljünk róla

• Kik a te "biztonsági hálód"? Hogyan építed a közösséget az emberekkel, és hogyan lehet elérni az elkötelezettségnek egy ilyen szintjét?
• Te milyen gyakorlati módon tudsz biztonsági hálóként szolgálni valaki más számára?
• Mi a különbség aközött, hogy egy Biblia-tanulmányozó csoportnak vagy tagja, és aközött, hogy egy közösségnek vagy tagja?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.03.30.)

 „Először az Úrnak adták önmagukat, és aztán nekünk, az Isten akaratából.” (2Kor 8:5b, TEV fordítás)

Amikor megszületik egy gyermek, az emberek népes családjának tagjává válik. Ugyanebben a pillanatban egy szűkebb körbe is bekerül – egy jóval kisebb család fogja gondját viselni, hogy egészséges és erős felnőtt válhasson belőle. A szellemi életünkben ugyanez igaz. Amikor újjászülettél, bekerültél Isten családjába – ugyanakkor részt kell venned ennek a családnak a helyi kifejeződésében is.

A gyülekezetbe járó ember és a gyülekezet tagjai közötti különbség az elköteleződésben áll. A látogatók a partvonalról figyelnek, míg a tagok részt vesznek a gyülekezeti életben. A látogató a fogyasztó, a tag a terjesztő. A látogatók anélkül akarnak szert tenni a gyülekezeti élet előnyeire, hogy igazán osztoznának az ezzel járó felelősségben. Hasonlóak azokhoz a párokhoz, akik anélkül az elköteleződés nélkül szeretnének együtt élni, amit a házasság jelent.

Miért fontos tehát, hogy csatlakozz egy gyülekezethez? Mert ez bizonyítja az elkötelezettségedet a testvéreid iránt. Isten azt várja tőled, hogy valóságában mutasd ki a szereteted, ne csak elméletben. Az egész életed felteheted arra, hogy megtaláld a tökéletes gyülekezetet, de ez soha nem fog megtörténni. Arra vagy elhívva, hogy tökéletlen bűnösöket szeress – csak úgy, mint Isten.

Az Apostolok Cselekedeteiben említett keresztyének igazán különlegesek voltak az elkötelezettségük tekintetében. A közösségnek szentelték önmagukat. Ahogyan a Biblia írja: „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” (ApCsel 2:42, MSG fordítás).

Isten ugyanezt az elköteleződést várja el tőled ma is.

A gyülekezethez tartozás a lehető legtermészetesebb lépés, amit megtehetsz, ha Isten gyermekévé váltál. Keresztyénné válsz, amint elkötelezed magad Krisztus iránt, de egyháztaggá csak akkor válhatsz, ha elkötelezed magad a keresztyének egy adott csoportja felé is. Az első döntésed megváltást, a második testvéri közösséget hoz magával.

 „„Először az Úrnak adták önmagukat, és aztán nekünk, az Isten akaratából.” (2Kor 8:5b, TEV fordítás)

Beszéljetek róla:

• Milyen félelmek tartanak vissza arról, hogy gyülekezeti taggá válj?
• Milyen tanúbizonyságot hordoz a Krisztus testén kívül élők számára a gyülekezeti tagság?
• Hogyan kötelezheted el magad azok mellett a dolgok mellett a saját gyülekezetedben, amelyeket az Apostolok Cselekedetei 2:42 említ?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015. 07.10)

Mivel minden körülöttünk elmúlik, szent és Istennek tetsző életet kell élnünk! 2Péter 3:11 (LB ford.)

Nem kell értened a döntésed minden vetületét, amikor úgy döntesz hogy Jézust követed. Egyszerűen csak válaszolnod kell a hívására és el kell határoznod, hogy követed Krisztust.

Az elhatározásaid jobban formálják az életed, mint bármi más. Az elhatározásaid segítik a növekedésedet, vagy elpusztítanak, de így vagy úgy, meghatároznak téged.

Mondd el milyen elhatározásodhoz vagy hűséges, és megmondom mi lesz belőled 20 év múlva, mert azzá válunk, amihez elkötelezettek vagyunk.

Az elhatározásnak ezen a pontján veszíti el a fonalat a legtöbb hívő, hogy Istennek mi is a célja az életükkel. Sokan félnek bármi felé is elkötelezettnek lenni, és csak sodródnak az életben. Mások csak nagyjából határozzák el magukat, de nem teljes szívvel. Ez belső vívódást okoz, ami frusztrációhoz és középszerűseéghez vezet. Mások teljesen elkötelezik magukat világi célok mellett, például gazdagok, vagy híresek akarnak lenni, végül csalódottakká és keserűekké válnak.

Minden döntésnek következménye van az örökkévalóságban, úgyhogy bölcsen kell döntened: "Mivel minden körülöttünk elmúlik, szent és Istennek tetsző életet kell élnünk!" 2Péter 3:11 (LB ford.)

Úgy leszünk Krisztushoz hasonlóak, ha krisztusi dolgok mellett kötelezzük el magunkat.

Beszéljetek róla:

• Az elhatározásaid alapján milyen következtetéseket vonnak le rólad az emberek?
• Mi akadályoz abban, hogy olyan dolgok mellett kötelezd el magad, amik segítenek abban, hogy egyre jobban hasonlíts Krisztushoz?
• Hogyan hat a 2 Péter 3:11 sürgető tartalma az elhatározásaidra?

(Daily Hope by Rick Warren, 2015.06.30)

 „Ha képtelen vagy az összeszedettségre és mindenben határozatlan vagy, ne gondold, hogy bármit is kaphatsz az Úrtól.” (Jakab levele 1:7-8, GNT fordítás)

Dr. Seuss: Zode az úton (The Zode in the Road) című költeményében a fiatal Zode útelágazáshoz érkezik, és igen sok időt tölt azzal, hogy eldöntse, merre folytatja útját. Azon töpreng, hogy míg az egyik út talán túlságosan is forró, addig a másik túl hűvös. Az egyik túl magas, a másik túl alacsonyan fekszik. Zode a fejét vakargatva meghozza a döntést, biztonsági játékos marad, és elhatározza: egyszerre indul el mindkét úton.

Ez pedig azt jelenti, hogy Zode sehova nem jut el.

Milyen döntést kell most meghoznod? Esedezve kérlek: tégy valami nagyszerűt az életeddel. Ne légy Zode. Ne pazarold el az idődet. Ne engedd, hogy bekebelezzen a középszerű élet. Ne csak létezz! Hozd meg a döntést, amely meghatározza küldetésedet.

Létezik négy, egész életre kiható döntés, amelyet minden egyes embernek meg kell hoznia:

1. Elköteleződés Krisztus és az ő családja mellett. Ha nem tetted még meg, mire vársz? A nem döntés is döntés.
2. Elköteleződés olyan szokások mellett, amelyek a szellemi növekedésedet szolgálják. Ne légy tesze-tosza, langyos, felszínes keresztény. Menj, légy minden, aminek csak az Úr látni akar.
3. Használd minden talentumod, ajándékod, képességed és tapasztalatod arra, hogy Istent és másokat szolgálhass. Néhányan közületek még mindig a kispadon ülnek, és arra várnak, hogy elkezdhessenek játszani.
4. Mesélj másoknak Jézus Krisztusról. Miután megismerted az evangéliumot, hírvivőnek kell lenned, hogy mások is meghallják az örömhírt.

  „Ha képtelen vagy az összeszedettségre és mindenben határozatlan vagy, ne gondold, hogy bármit is kaphatsz az Úrtól.” (Jakab levele 1:7-8, GNT fordítás)

A döntés a tiéd!

Beszéljetek róla

• Mit gondolsz, miért hagyja Isten, hogy dönthessünk a küldetésünkről?
• Történt már olyan, hogy a határozatlanságod és a késlekedésed visszatartott attól, hogy valami nagyszerűt cselekedj az Úrért?
• Milyen döntést vár tőled Isten a mai napon? Hogyan fogsz rá válaszolni??

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.05.01.)