"Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak." 1Péter 3,8

Lelkipásztorként számos nehéz helyzetet láttam, olyanokat is, amikbe senkinek sem szabadna egyedül  belekerülnie. Senkinek sem szabadna egyedül várakoznia a kórházban, miközben valamelyik szerette életveszélyes műtéten esik át. Egyetlen nőnek sem kellene egyedül várnia a laborvizsgálat eredményére egy magas kockázatú várandósság esetében. Senkinek sem szabadna egyedül állnia egy nyitott sír szélén. Senkinek sem szabadna egyedül töltenie az első éjszakát miután házastársa elhagyta.

Az élet nehéz időszakai és a tragédiák elkerülhetetlenek. Mindannyiunknak szembe kell néznünk velük - de nem kell egyedül végigcsinálnunk őket. Szükségünk van Isten védőhálójára, ami segít átvészelni a nehéz időket.

Mi lehet Isten biztonsági hálója?

Egy csoport keresztény hívő, egy maroknyi ember, akik valóban melletted állnak. Az ilyen csoportot keresztény közösségnek nevezzük. Isten terve a keresztény közösséggel kapcsolatban a következő: „És így, ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi." (1Kor 12,26). A keresztény közösség Isten válasza a kétségbeesésre.

A Pál apostol Rómaiakhoz írt levelének 12. fejezetében, a 15. vers hasonló gondolatot fejez ki: "Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal.”

Ennek az igeversnek az első része egyszerűen teljesíthető. Amikor valakivel valami jó történik, általában szívesen csatlakozunk az ünnepléshez.

Azonban amikor valaki nehéz időket él át, nehezebbnek tűnhet kifejezni a támogatásunkat. Pedig valójában egyszerű. Aki válságban van, nem akar tanácsokat kapni. Egyszerűn az esik jól neki, ha valaki mellette van, leül mellé, megfogja a kezét, átkarolja a vállát, vagy együtt sír vele.

Ahogy Pál apostol máshol azt mondja nekünk: „Vigasztaljátok tehát egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan teszitek is.” (1Thessz 5,11). Bátorítani, vigasztalni valakit nem mindig azt jelenti, hogy lelkesítő beszédet vagy bölcs szavakat mondunk. Néha a legjobb bátorítás az, ha egyszerűen csak jelen vagyunk, csendben ülünk, és együtt könnyezünk egy baráttal.

Van védőhálód keresztény társakból, akiről tudod, hogy számíthatsz rájuk életed legnehezebb időszakaiban?

Ha nincs, akkor minél előbb építs ki ezeket barátságokat! Az élet nehéz időszakai elkerülhetetlenek, de nem kell felkészületlenül nekivágnod.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Mi a különbség egy bibliatanulmányozó csoport és egy keresztény közösség között?
• Kik tartoznak a te biztonsági hálódhoz? Hogyan tudsz közösséget építeni, és hogyan lehet elérni az egymás iránti elkötelezettségnek ezt a szintjét?
• Milyen gyakorlati módokon tudnál te, valaki más biztonsági hálója lenni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2023.07.23.)

„Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.”

(Gal 6,2)

Ha engeded, a fájdalom elmélyíti és érleli Isten és mások iránti szeretetedet, mert a szenvedés segít érzékennyé válni a körülötted lévő szenvedők iránt. A fájdalom a legönzőbb embereket is képes együttérzővé tenni.

Amikor a fiunk meghalt, a feleségemmel tudtuk, hogy a házasságok közel egyharmada, ahol meghalt egy gyermek, végül szétesik, mert az emberek különböző módon gyászolnak, és a párok gyakran nem tudják, hogyan birkózzanak meg ezzel együtt. De Kay és én közelebb kerültünk egymáshoz Matthew halála óta. Most jobban szeretem a feleségemet, mint 50 évvel ezelőtt, amikor megismertem. Megkérdeztem Kayt: „Mit gondolsz, miért sikerült, amikor minden tekintetben annyira különbözőek vagyunk?”. A válasza ez volt: „Mert még a gyászunkban is tudatosan dolgoztunk azon, hogy megerősítsük a kapcsolatunkat, és kegyelmet adtunk egymásnak".

A fájdalom közelebb visz más emberekhez, ha őszinte vagy Istenhez, magadhoz és másokhoz. Az egyik legjelentősebb módja annak, hogy ezt megtapasztald, a szűk lelki közösséged vagy baráti társaságod, akik bátorítanak téged az Istennel való utadon.

Egy lelki közösségben, az, hogy vállalod a kockázatot, és megosztod, ha fájdalmat érzel a legmélyebb szintre emeli a közösséget.

A közösségnek négy szintje van egy kisebb lelki közösségben. Van a megosztás szintje, amikor a sportról vagy a családoddal kapcsolatos dolgokról beszélgettek. Ez a legfelszínesebb szint, de semmi rossz nincs abban, hogy megosztunk ilyesmit egymással. A közösség mélyebb szintje Isten Igéjének közös tanulmányozása. Majd pedig, ha együtt szolgáltok, az még jobban elmélyíti a közösséget.

Azonban a közösség legmélyebb szintje az, amit a Biblia „szenvedések közösségének” nevez (Fil 3,10 alapján), amikor együtt szenvedtek, mint Isten családja. Pál Apostol Galatákhoz írt levelében található 6. fejezet második verse szerint: „Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.”

Mi Krisztus törvénye? Ez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A legmélyebb, legigazabb közösség az, amikor jelen vagyunk, amikor mások szenvednek, akár te teszed ezt másokért, akár mások teszik érted.

Amikor nyíltan vállalod a fájdalmadat, és jelen vagy, mások számára a fájdalmukban, akkor megérted, miről szól az igazi kapcsolat és közösség.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Mi tart vissza attól, hogy megoszd a fájdalmad másokkal?
• Mit gondolsz, miért teremtett minket Isten arra, hogy osztozzunk egymás szenvedésében?
• Ki visel most olyan terhet, aminek a hordozásában segíthetnél? Vagy ha te most szenvedsz, ki tudna segíteni neked a terhed hordozásában?

(*Daily Hope by Rick Warren, 2023.03.18.)

“Azzal, hogy segítitek egymást a teherhordozásban, teljesen betöltitek Krisztus törvényét” (Galatabeliekhez írt levél 6:2 NCV).

Amikor nagy csalódásokon megyünk keresztül, a természetes reakciónk az, hogy visszahátrálunk és elzárjuk magunkat a többi embertől. Titkolni szeretnénk a veszteségeinket, a kudarcainkat, a baklövéseinket és kríziseinket. Visszavonulót fújunk. De ez egy rettenetes stratégia!

Amikor ilyen csalódásokon, kríziseken megyünk keresztül és veszteségek érnek, akkor van legjobban szükségünk a barátainkra. Szükséged van mások segítségének elfogadására. Isten nem azt akarja, hogy teljesen egyedül próbálj megbirkózni a fájdalmaiddal és a mindennapi stresszel. Arra lettünk teremtve, hogy kötelékekkel kössük magunkat egymáshoz. Szükségünk van egymásra, mert társasági lények vagyunk. A legelső dolog, amit Isten az Édenkertben mondott, az az volt, hogy „Nem jó az embernek egyedül lenni.” Kapcsolatokra lettünk teremtve.

Jób 6:14 azt mondja, „Amikor kétségbeesett emberek hátat fordítanak a Mindenható Istennek, a barátaiknak kell kitartaniuk helyettük” (MSG fordítás).

Lesznek olyan pillanatok, amikor olyan fájdalmak között leszel, hogy azt mondod, „Nem is hiszek Istenben!” Olyan barátokra lesz szükséged, akik odamennek hozzád és azt mondják, „Megértünk. Most helyetted is hiszünk Benne.”

Lesz olyan időszak, amikor azt mondod, „Teljesen hitemet vesztettem, kétségek gyötörnek.” Akkor szükséged lesz barátokra, akik közbelépnek és azt mondják, „Megértünk. Helyetted is hiszünk és bízunk Istenben ebben a próbában.”

„Azzal, hogy segítitek egymást a teherhordozásban, teljesen betöltitek Krisztus törvényét” (Galatabeliekhez írt levél 6:2 NCV) Mi Krisztus törvénye? A következő: Szeresd embertársadat, mint önmagadat. A Biblia azt parancsolja nekünk, hogy segítsük egymást. Minden alkalommal, amikor valaki segítségére sietsz a nyomorúság idején, betöltöd Krisztus törvényét.

Az, hogy egyedül próbálsz megküzdeni a problémákkal, csak még fáradtabbá és feszültebbé tesz. Szükséged van mások segítségének elfogadására és engedned kell, hogy a barátaid átsegítsenek a próbákon. És tudd, hogy Isten is veled van mindvégig. Ő munkálkodik a körülményeidben, még ha nem is látod ebben a pillanatban.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez: 

• Kik azok, aki támogatnak a veszteségek és csalódások között? Hogyan viszonzod ezt?
• Mely dolgokat találod a leghasznosabbnak, amikor nehéz élethelyzetben vagy?
• Hogyan tud segítséget nyújtani egy imacsoport, amikor nehézségek között vagy?
• Mit tanulhatunk a barátaink segítségnyújtása során, akik szintén Jézust követik?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.08.)