„Ezért soha nem adjuk fel. Habár a testünk haldoklik, a lelkünk minden nap megújul. A mostani könnyű szenvedésünk nem tart sokáig, mely az örökké tartó dicsőség túláradó mértékét szerzi meg nekünk!” (2Kor 4:16, NLT fordítás)

A hívő és nem hívő ember között az a különbség, hogy a hívő ember soha nem adja fel a nehézség első jeleinél, hanem igyekszik folyamatosan kitartani. A hívő ember elszánt, szorgalmas, állhatatos, és nem tudja, mit jelent az, hogy feladni. Tudod, hogy hogyan lesz a kis makkból tölgyfa? A tölgyfa is valamikor csak egy makk volt, azonban soha nem adta fel.

Nem vagyok valami okos, de egy dolgot biztosan tudok: Mindig túl korán van ahhoz, hogy feladjuk. Addig soha nem vagy vesztes, amíg nem adod fel, és mindig túl korán van, hogy kilépj. Isten a nehéz időkben teszi próbára az állhatatosságunkat.

Amikor megalapítottuk a Saddleback Gyülekezetet, az első prédikációmat egy személynek tartottam, a feleségemnek, aki szerint a beszédem túl hosszú volt. Az eltelt harmincegy év alatt a véleménye semmit nem változott!

Amikor elkezdtük a gyülekezetünket, azt gondoltam, hogy gyorsan szerzünk épületet is számunkra, azonban ez 15 éven keresztül nem valósult meg. A Saddleback Gyülekezet első 13 évében 79 különböző létesítményt használtunk az összejövetelek megtartásához. Tudod, hogy hányszor éreztem úgy, hogy inkább feladom? Szinte minden hétfő reggel! Azonban nem tudtam, hogy hogy kell feladni! És akkor Isten azt mondta: „Rick, hogyha soha nem adnék a gyülekezetednek egy épületet, még mindig szolgálnál engem?" És akkor azt válaszoltam: „Teljes mértékben!”

Mire felépítettük az első gyülekezeti házunkat, a gyülekezetünk száma meghaladta a tízezer főt. Hogyan lehet felépíteni és lebontani egy templomot tízezer ember részére minden héten? Ebben nincs nagy dicsőség, csak kemény munka. Isten a kemény időket arra használja, hogy próbára tegye a kitartásunkat.

Ha most éppen nehéz idők járnak feletted, akkor ez az igevers neked szól: „Ezért soha nem adjuk fel. Habár a testünk haldoklik, a lelkünk minden nap megújul. A mostani könnyű szenvedésünk nem tart sokáig, mely az örökké tartó dicsőség túláradó mértékét szerzi meg nekünk!” (2Kor 4:16, NLT fordítás).

Istent sokkal jobban érdekli az, hogy milyen jellemé formálódsz, mint az, hogy mi történik veled. Az életedben gyakran állít megpróbáltatások, nehézségek elé, mivel a szenvedések és problémák sorozata tanít meg arra, hogy szorgalmas és eltökélt legyél, és hogy kifejlődjön a jellemed. A probléma, amellyel éppen most kell megküzdened, az Istenhez való hűségedet teszi próbára. Az életben adódó nehézségek ellenére is fogod szolgálni Istent?

„Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk.” (Galata 6:9, SZIT fordítás).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Szerinted miért érdekli Istent jobban az, hogy milyen jellemmé formálódsz, mint az, hogy mi történik veled?
• Hogyan változtatja meg a nehézségekkel szembeni reakciódat az a tudat, hogy Isten a nehéz helyzeteidben is munkálkodik?
• Milyen helyzetben voltál már kész feladni? Mi fog kelleni ahhoz, hogy bízz annyira Istenben, hogy kitarts ebben a helyzetben?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.01.13.)

“A hit által volt Mózes képes arra, hogy a király haragjától sem tartva elhagyja Egyiptomot. Mint aki látja a láthatatlan Istent, nem volt hajlandó még vissza sem nézni.” (Zsid. 11:27, GTL-fordítás)

Néha előfordul velem, hogy nincs kedvem mindenkihez kedvesnek lenni, és ahhoz sincs kedvem, hogy önzetlen legyek. Csak ahhoz van kedvem, hogy lefeküdjek a díványra és tévézzek. Semmi mást nem akarok aznap már csinálni, és nem akarok semmilyen egyéb teendővel foglalkozni. De az, hogy „most-éppen-nincs kedvem-megcsinálni” hangulatom van, nem jelenti azt, hogy nem is kell megtennem valamit.

Biztos meg fogsz döbbenni, ha azt mondom, néha nincs kedvem ahhoz se, hogy imádkozzak vagy hogy olvassam a Bibliát. De aztán mégis imádkozom és mégis olvasom a Bibliát. Rájöttem, hogy ha csak akkor imádkozom vagy csak akkor olvasom a Bibliát, amikor kedvem van hozzá, Sátán gondoskodik róla, hogy soha ne támadjon ilyen kedvem. Érettnek lenni azt jelenti, hogy az életünket az elkötelezettségeink szerint éljük és nem az érzelmeink alapján.

A különbség a sikeres és sikertelen emberek között az, hogy a sikeres emberek hajlandóak megtenni azt, amit a sikertelen embereknek nincs kedvük. Szokásokat alakítanak ki és ezek mellett a szokások mellett elkötelezettek maradnak. Az Olimpiára egy sportoló nem azért jut ki, mert épp ahhoz van kedve. Az Olimpiára csak órák hosszat tartó, rendszeres edzéssel lehet kijutni, amihez valószínűleg egyáltalán nincs kedve az embernek. Nem tud senki kiemelkedő zenésszé válni, ha nem gyakorol több órát naponta rendszeresen, amihez valószínűleg nincs kedve.

Ugyanígy nem tudsz istenfélővé se válni, ha egyszerűen csak azt csinálod, amihez kedved van. Az istenfélő férfiak és nők felvállalják, hogy olyan szokásokat alakítanak ki az életükben, amelyek az istenfélelmet munkálják. Ezt a döntést semmivel sem könnyebb meghozni, mint eldönteni, hogy rendszeresen tornázol, fogyókúrázol, gyakorolsz vagy bármi mást csinálsz, amiről tudod, hogy jót tenne, de nincs kedved hozzá.

Hogyan tudod kifejleszteni magadban ezt a fajta kitartást?

A legfontosabb az, hogy ne a problémádra nézz, hanem az Úrra. A Bibliában valószínűleg Mózes a legjobb példa a a kitartásra. Negyven éven át vezetett sírós, veszekedős, panaszkodó embereket a sivatagban, akik közben állandóan megkérdőjelezték vezetői képességeit. És ő mégsem adta fel.

A Zsidókhoz írt levél 11:27 azt mondja: “Hit által volt Mózes képes rá, hogy a király haragjától sem tartva elhagyja Egyiptomot. Mint aki látja a láthatatlan Istent, nem volt hajlandó még vissza sem nézni.” (GNT-ford.) Mózes "látta a láthatatlan Istent." Ő Istenre nézett és Őrajta tartotta a szemét.

Te is Istenre nézz. Ha a problémádra koncentrálsz, akkor lehangolt, szomorú és depressziós leszel. Ha Istenre figyelsz, békességed lesz.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi az, amit azért adtál fel, mert túl nehéz volt vagy túl sok erőfeszítést / időt igényelt?
• Miért nehéz olyan gyakran a helyénvaló dolog helyett inkább a könnyebb dolgot megtenni?
• Milyen gyakorlati módjai vannak annak, hogy mindig Istenre nézzünk?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.01.02.)

"Hit által hagyta el Mózes Egyiptomot, nem félve a király haragjától. Kitartóan ment, mert szemét azon tartotta, aki láthatatlan." (Zsidók 11:27 NLT fordítás)

Létezik egy erős meggyőződés mai kultúránkban, amely mindannyiunkra hatást gyakorol akár akarjuk, akár nem: ami jólesik, azt csináld. Ha megengeded magadnak, hogy a hangulatod irányítson, az életedet az érzéseid szerint éled. Isten másmilyen életet szán neked. Azt akarja, hogy hitből élj, ne érzésekből.

Nem mindig van kedvünk azt tenni, ami helyes. Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem nem mindig van kedvem ahhoz, hogy kedves legyek az emberekkel. Nem mindig van kedvem ahhoz, hogy segítsek elmosogatni a feleségemnek. Nem mindig van kedvem abbahagyni, amit éppen csinálok azért, hogy valaki másnak segítsek.

De Isten tud adni neked egy olyan szilárd hitet, amit az érzéseid nem tudnak megrendíteni.

Az az ember, aki sikeres valamiben, sokszor teszi azt, amihez nincs kedve. Egy olimpikon akkor is edz, amikor nincs hozzá kedve, és egy profi zenész akkor is gyakorol, ha fáradt. Ha jó értékesítő akarsz lenni és sok terméket akarsz eladni, akkor is felhívod az embereket, amikor másnak már nincs hozzá kedve.

Ha mélyebb kapcsolatot akarsz Istennel, időt kell Vele töltened akkor is, amikor éppen nincs kedved hozzá. Azok az emberek, akiknek mély kapcsolatuk van Istennel, rendszeresen időt töltenek Vele, még akkor is, ha úgy kelnek fel, hogy nem ehhez van kedvük. Akkor is időt töltenek bibliaolvasással és imával, ha fáradtak vagy nincs hozzá kedvük.

A hit állhatatos. A hit nem adja fel, nem számít mennyire vagy fáradt vagy mennyi dolgot kellene vagy szeretnél még elintézni.

A Biblia Mózes példáján keresztül beszél arról, hogyan növelheted a kitartást az életedben. A zsidók 11:27 ezt mondja: "Hit által hagyta el Mózes Egyiptomot, nem félve a király haragjától. Kitartóan ment, mert szemét azon tartotta, aki láthatatlan." (NLT fordítás)

Úgy leszel állhatatos, hogy látni kezded a láthatatlant. Csak azok tudnak kitartani az élet legnehezebb időszakaiban, akik annak látják Istent, aki Ő valójában. Csak azok tudják megtenni a lehetetlent, akik látják a láthatatlant. Higgy abban, amit Isten meg tud tenni az életedben, és előre köszönd meg azt, ahogyan munkálkodni fog.

 Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen veszélyt rejthet az, ha az életed az érzéseid szerint éled?
• Milyen változtatások lennének segítségedre, hogy rendszeresen időt tudj tölteni Istennel?
• Mit kell meglátnod Istenben ahhoz, hogy még kitartóbb legyen a hited?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.12.01.)

 Ne fáradjunk bele a jó cselekvésébe, mert a megfelelő időben aratni fogunk, ha nem adjuk fel. (Gal. 6:9, NIV fordítás)

Amikor azt tapasztalod, hogy bizonyos áldások még nem teljesültek be az életedben, ne csüggedj el, és ne add fel!

Izrael fiai sajnos így tettek, és ez akadályozta meg, hogy az Ígéret Földjét birtokba vehessék. Mózes negyedik könyvének 14. részében a 2-4. versekben ezt olvassuk: "Izrael fiai mind Mózes ellen morgolódtak... Bárcsak meghaltunk volna Egyiptomban! . . . Választanunk kellene egy vezetőt és vissza kellene mennünk." (NIV fordítás) Feladták az álmukat. Négyszáz éve tartó szolgaságból szabadultak fel, de vissza akartak menni ugyanoda, mert az álmuk és a reménységük beteljesülése késlekedett.

Vannak, akik Izrael fiaihoz hasonlóan inkább élnek a szolgaságban, mint hogy szembesüljenek a szabadság, és függetlenség kihívásaival. Nem hajlandók szembenézni és foglalkozni a felmerülő problémákkal, és nem igyekeznek megtalálni a megoldást. Inkább feladják, és belenyugodnak a középszerűségbe.

Ne érd be kevesebbel, mint Isten áldásával az életedben, mert ez a legjobb. Ha ez azzal jár, hogy egy konfliktus alagútján kell átmenned, menj át rajta. Lehet, hogy az alagút közepén sötétség vesz körül, és te vissza szeretnél szaladni a világosságra, de ne tedd! Inkább menj tovább, míg ki nem érsz az alagút másik végén a fényre.

Az elbátortalanodás helyett inkább légy kitartó és imádkozz.

A Gal. 6:9 mondja: "Ne fáradjunk bele a jó cselekvésébe, mert a megfelelő időben aratni fogunk, ha nem adjuk fel.” (NIV fordítás).

Az aratás törvénye a következő: a vetés és aratás között egy bizonyos idő mindig eltelik. Az egyik évszakban ültetsz, és a másikban aratsz. Isten látni szeretné, hogy fogod-e folyamatosan művelni „a földedet”, fogsz-e ültetni, vetni bele. Ha látja a következetességet az életedben, akkor aratni is fogsz. Ez nem fog azonnal megtörténni, mert ha ez azonnal történne, nem fejlődne a jellemed, és a hited sem nőne.

A Lukács 18:1 azt mondja nekünk, hogy: "mindig imádkozzunk és soha ne fáradjunk bele". (Phillips fordítás)

Két lehetőségünk van az életben: folyamatosan imádkozni, vagy elcsüggedni. Életünk folyamán vagy az egyiket vagy a másikat tesszük. Ha folyamatosan imádkozol, nem fogsz elbátortalanodni. Ha nem imádkozol folyamatosan, akkor viszont elbátortalanodsz. Elcsüggedsz, amikor szembesülsz az élet problémáival, akár munkahelyi, akár iskolai, akár családi problémáról legyen is szó. Imádkozni kell!

Hogyan imádkozol, amikor késik a megoldás? Imádkozz így: „Segíts nekem Istenem, kitartani és nem feladni!” Isten meg fog hallgatni és segíteni fog. Nem vagy egyedül, ezért ne csüggedj el, még akkor sem, ha várnod kell a szabadulásra.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mit tanultál azokból a helyzetekből, amikor várnod kellett a megoldásra vagy a szabadulásra? Hogyan tudod álmaid megvalósulására alkalmazni ezt?
• Mit jelent folyamatosan imádkozni vagy "mindig imádkozni"? Hogy lehetséges ezt megtenni?
• A múltadban hogyan mutatta meg Isten, hogy Ő hűséges hozzád? Szoktad magad emlékeztetni erre, amikor a várakozás közben kételkedni kezdesz Isten hűségében? 

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.09.18.)

“A szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a Lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.” (Róma 12:11-12 RÚF)

Ahhoz, hogy céljaidat elérhesd, rá kell jönnöd, hogyan tarthatod fenn magadban hosszú távon a lelkesedést.

A befolyásos amerikai író, Ralph Waldo Emerson így fogalmazott: „Senki sem ért még el nagyszerű dolgot lelkesedés nélkül.” Ezzel teljes szívemből egyetértek. Azt gondolom, hogy ez az életemben valóban így van. Sosem jutsz el a célvonalig, ha nincsen benned szenvedély, ha nem vagy lelkes.

A legtöbb ember azt mondaná, hogy én egy lelkes ember vagyok. Ez igaz is. De nem egy hete vagy egy hónapja vagyok motivált. Sőt! Nem is öt vagy tíz éve. Következetesen lelkesedem azon céljaimért, amelyeket már több, mint 30 éve kitűztem magam elé.

Hogy éred ezt el? Hogyan maradhatsz nap mint nap lelkes minden késedelem, nehézség, határidő, gond, nyomás és kritika ellenére? Hogyan lehetsz több, mint 30 évig kitartóan lelkes?

Nem elég a pozitív gondolkodás. Nem elég ha pszichológiai fogódzkodókba kapaszkodni. Önmagunk optimizmusba hajszolása sem elég.

Ha megvizsgáljuk a lelkesedés szó angol formáját, máris tanácsot kapunk az életen át tartó lelkességhez. Az angol “enthusiasm” (lelkesedés) szó a görög “en theos” kifejezésből ered. Ez a kifejezés pedig az jelenti: Istenben (en: -ban/ben, Theos: Isten).

Ha Istenben élsz, lelkes leszel. Ez pedig egy olyasfajta lelkesség, amelyet nem befolyásol az időjárás vagy a gazdaság helyzete, sem a körülményeid, hanem örökös. Örökös, mert az örök Istenhez köt téged Krisztusban.

A Rómaiakhoz írt levélben Pál erről beszél: “A szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a Lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.” (Róma 12:11-12 RÚF)

Ha ebben az évben szeretnéd elérni céljaidat, Isten erejére van szükséged. Ehhez örömmel kell remélned, a szenvedést türelmesen kell tűrnöd és hittel kell imádkoznod.

Mondd el ma ezt az imát: “Uram! Szeretném, ha mostantól az életemben lennél, irányítanád a szívemet. Felajánlom neked a testem. Neked ajánlom magamat. Mindenért, amit értem tettél, áldozatul ajánlom magamat, és így dícsérlek Téged.

Alázatosan megvallom, hogy szükségem van a segítségedre. Szeretném, ha segítenél megújítani az elmém. Add, hogy úgy gondolkozzam, ahogy Te szeretnéd! Bocsásd meg büszkeségemért! Nem szeretnék többet gondolni magamról, mint ami vagyok. Hitemnek növekednie kell. Segíts nekem mérhető célokat kitűzni, amelyeket kezelni tudok! Bocsásd meg, hogy egyedül akarok változni!

Szeretném, ha eltöltenél szeretettel. Szeretném Veled betölteni az életemet. Add, hogy a közösség támogatását élvezhessem! Add, hogy örömömet leljem mások tiszteletében; hogy életemet odaajánljam, hogy Te töltsd be szükségeimet! Benned szeretném a lelkesedésemet növelni. Segíts, hogy örömmel reménykedjek, a szenvedésben türelmes legyek és hittel imádkozzam! Neked ajánlom magam, a nevedben imádkozom. Ámen.”

 * (Daily Hope by Rick Warren - 2017. június 11)