"Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” (Filippi 3:13-14)

A múltad a múlt. Te nem vagy a múltad. A múlt hatással van rád, de nem a múltad határoz meg. Ami ma számít, az nem a múltad. Engem nem érdekel, hogy mit tettél, kivel tetted, milyen hosszú ideig tetted. Az nem te vagy. A Sátán azt mondja neked, hogy az te voltál, de ez nem igaz. Ami a mai napon fontos, az az, hogy milyen irányba indulsz el mostantól.

Ha növekedni akarsz, hagyd abba a múlton való töprengést, összpontosíts inkább a jövőre. Arra fókuszálj, amit akarsz, ne arra, amit nem akarsz, hogy megtörténjen veled. Fókuszálj a céljaidra, és nem a szokásaidra. Ezért nem működnek a diéták. Mikor diétázol, mire figyelsz egész idő alatt? Az ételre. A diéta alatt sokkal többet gondolsz az ételre, mint amikor nem diétázol. 

Vagy vegyük a dohányost, aki le akar szokni, és azt mondja: "...valamelyik napon a közeljövőben abba fogom hagyni a dohányzást, mert tudom, hogy ez káros a szervezetemre.” De egész idő alatt arra fókuszál, amit abba akar hagyni. Ez csak jobban gödörbe taszítja. Valami másra kell koncentrálni.

Ez az, amiről Pál beszél a Filippi 3:12-ben: "Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”

Azonban azt se hagyd figyelmen kívül, amit a következő két versben olvasunk: "Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”

Ne arra fókuszálj, ami már megtörtént, hanem arra, amit akarsz, hogy ezután történjen. Ha úgy vezetsz, hogy közben egyfolytában a visszapillantó tükröt nézed, összetöröd magad. Ezért állj meg! Vége, elmúlt! Ha jól akarod befejezni a versenyt, bíznod kell Istenben, időt kell szánnod Rá minden nap, hogy megtöltsd a gondolataidat Isten Igéjével, hogy Istennek a te életedre vonatkozó céljaira tudj összpontosítani, ne a múltadra.

Beszéljetek róla

• Mi az a múltadból, amit nehezen tudsz elhagyni, mert nehéz azon többé nem gondolkodni, vagy időzni?
• Milyen gondolatokkal helyettesíthetnéd ezeket az emlékeket, hogy hitben előbbre juss?
• Tölts ma időt azzal, hogy gondolkodj és imádkozz az életed céljaiért, és azért az irányért, amerre Isten akar vezetni.
  
  

(Daily Hope by Rick Warren – 2014.09.07)

 "Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." (Máté 4:4)

Észrevetted, hogy ha egy bizonyos ideig nem eszel, akkor gyengének érzed magad? Ha tovább feszíted a húrt, az elméd kissé zavarossá válik, ha még tovább, egészen elbizonytalanodsz. Ha még ennél is tovább éhezel, letargikussá válsz.

Ugyanez igaz Isten igéjére – mely a lelked tápláléka. A Bibliában azt olvassuk, hogy "Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." (Máté 4:4) Isten szava épp annyira szükséges a lelkednek, mint amennyire fontos az étel a testednek. Ha nem mélyedsz el a Bibliában, könnyen lehangolttá válsz.

Talán azt mondod, hogy „Pedig minden hétvégén ott vagyok az imaházban!”. Ha az egyetlen lelki eledel, amelyet magadhoz veszel a hétvégi istentisztelet, akkor egyszer egy héten megtömöd a hasad, de a többi napon böjtölsz. Nem csoda, ha gyenge, bizonytalan és lehangolt vagy.

Bármivel is táplálod testedet, lelkedet, az meglátszik kívülről. Az informatikusok is tudják, ha szemetet viszel be, szemét jön kifelé is. Ha szemetet adsz az elmédnek táplálékul – és számtalan lehetőséged van erre – az elméd terméke is szemétté lesz. Bevihetsz értelmetlen, jelentéktelen dolgokat, mérget, vagy táplálkozhatod Isten szavát.

Mindent elhiszel, amit a tévében vagy a rádióban hallasz? Elhiszel mindent, amit a magazinokban olvasol? Elhiszel-e mindent, amit a Bibliában olvasol? Miért töltünk hát több időt azzal, hogy azt hallgatjuk és olvassuk, amiben nem hiszünk? Tudtad, hogy egy átlagos hétvégi New York Times kiadás több szóból áll, mint az Újszövetség? Mégis ismerek embereket, akik a New York Times magazint elejétől a végéig elolvassák vasárnap reggelente, de soha nem tették ugyanezt az Újszövetséggel.

Milyen eredményhez vezet, ha megtöltöd az elméd Isten szavával? Jézus ezt mondja: „Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.” (János 8:31-32) Ha megmaradsz Isten igéjében, megtapasztalhatod a szabadságot a lelkedben és a mennyben egyaránt. Arról nem is beszélve, hogy bebizonyíthatod a világnak, hogy Krisztus tanítványa vagy.

Beszéljetek róla

• Mit tölti ki leginkább az elmédet? TV? Könyvek? Internet?
• Mit akarsz megmutatni a szavaiddal és a tetteiddel? Hogyan igazodik az életviteled ehhez a célhoz?
• Milyen gyakorlati lépéseket tehetsz annak érdekében, hogy az elméd inkább Isten igéjével, mintsem egyéb töltelékkel legyen táplálva?

 
(Daily Hope by Rick Warren, 2014. szeptember 6.)

“Az Úr közel van a megtörtekhez és kimenti őket minden bajból.” (Zsoltárok 34:18, NIV fordítás)

Az 1 Mózes 32-ben leírtak szerint Jákób egész éjszaka küzdött egy emberrel, aki tulajdonképpen Isten volt. A 27-ik versben így olvassuk: “Ekkor megkérdezte tőle: Mi a neved? Ő így felelt: Jákób.”

Micsoda furcsa kérdés. Isten nyilvánvalóan tudta Jákób nevét. Isten, ha kérdez valamit, nem azért kérdezi, mert Ő nem tudja a választ. Ő már előre tudja a választ.

Ezzel a kérdéssel inkább az volt a célja, hogy Jákób bevallja, hogy ki is ő valójában. Az ókorban a neveket a jelentésük és nem a hangzásuk alapján adták. Kaphattál nevet egy foglalkozás után, mint pék, asztalos, vagy kovács. De ugyanúgy egy rokon után is, vagy éppen az alapján, hogy akkor milyen élethelyzetben voltál. Például Jábec nevének a jelentése „fájdalom”, mivel egy nagyon fájdalmas szülés eredményeképpen jött világra.

A szülők főképp karakterük alapján nevezték el gyermekeiket. Így amikor az emberek nevükön szólították őket, ezzel valakinek elmondták, hogy milyen fajta személyek is ők valójában.

Jákób nevének jelentése „csaló”. Higgyétek el, hogy ehhez a névhez hű életet élt. Egész életében hazudott, hogy kikerüljön különböző szituációkból, konfliktusokból, mert egy csaló, egy manipulátor volt. Amikor Isten megkérdezte Jákób nevét, lényegében azt szerette volna ezzel elérni, hogy beismerje, hogy ki is ő.

Valami elképesztő dolog, hogy amikor Jákób bevallja, hogy ő egy manipulátor, Istent ez nem sokkolja. Nem lepődik meg, azt mondva, hogy „Ne viccelj velem! Egy manipulátorral küzdöttem? Hogy nem vettem észre? Ezt nem gondoltam volna.” Isten már minden rosszat tudott Jákóbról, mint ahogy rólad is tud, még olyan dolgokat is, amiket te magad sem tudsz.

A Malakiás 1:2-ben azt olvassuk, hogy „Szerettem Jákóbot”. Szeretem ezt a verset, mert reményt ad nekem. Ha Isten egy ilyen nehezen szerethető embert is szeretett, aki manipulálta az embereket, - egy csaló, egy hazug, egy gazember volt - akkor egy olyat is szerethet, mint én.

Ha tartós változást szeretnél elérni az életedben, abba kell hagynod a kifogások keresését, mások hibáztatását megtörtségedért. Őszintének kell lenned Istennel és magaddal is, és alázattal be kell vallanod, hogy „én vagyok a probléma”.

Hogyan válaszol Isten a megtörtségünkre? A Biblia azt mondja, hogy „Az Úr közel van a megtörtekhez és kimenti őket minden bajból.” (Zsoltárok 34:18, NIV fordítás)

Beszéljetek róla

• Mit gondolsz, Isten mit szeretné, hogy bevallj magadról, annak érdekében, hogy meggyógyulhass?

• Miért olyan nehéz őszintének lenni Istennel, még ha tisztában is vagyunk vele, hogy ő mindent tud?

• Miket érzel magadban szerethetetlennek? Beszélj ma ezekről a gyengeségekről Istennek és kérd, hogy segítsen elfogadni az ő feltétlen szeretetét, hogy teljesen megváltoztathasson.

(Daily Hope by Rick Warren, 2014.09.05)

"Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból az életre keltetek. Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként az Istennek." (Róma 6,13)

Elgondolkoztál már azon, hogy Isten miért nem válaszolja meg azonnal az imáidat? Ennek sok oka van.

Az első ok az, hogy szeretné tudni, hogy igazán komolyan gondolod-e. Különbség van az óhaj és a szeszély között. Amikor óvodás gyermekeid vannak, biztosan megtanulod a különbséget. Amikor azt mondják: "Apu, megkaphatom ezt?", te azt mondod: "Nem." és ők elfelejtik, akkor az valószínűleg csak egy szeszélyes kívánság volt, de ha folyamatosan mondogatják, akkor ott már egy komolyabb óhajról van szó.

Isten nem válaszol a szeszélyekre. Ha nem imádkozol érte egynél többször, akkor az szeszély. Tehát Isten szeretné látni, hogy tényleg komolyan gondolod ezt.

A második ok az, hogy Isten nem egy automata, ahova bedobod az imádat, és a válasz azonnal kipottyan. Nem Isten szolgál téged, hanem te szolgálod őt.

Ha Isten minden egyes imádat azonnal megválaszolná, te lennél a legönzőbb ember a bolygón. Emlékszel a Mindenható című filmre? Jim Carrey karaktere megkapta a képességet, hogy minden imájára azonnal érkezett válasz. Bármit kért, megkapta. Tulajdonképpen az egész föld az övé volt. Emellett elég rettenetes emberré is vált.

Gondolj a káoszra, amiben most vagy. Nem azonnal kerültél bele! Nem egy rossz döntést hoztál, hanem sok rossz döntést. Tehát Istennek meg kell hámoznia a hagymát, rétegről rétegre.

Ha komolyan gondolod, hogy megengeded Istennek, hogy megváltoztassa az életed, akkor ki kell tartanod és nem szabad feladnod, míg Isten meg nem áld téged. A legtöbb ember nem kapja meg Isten legnagyobb ajándékát az életére csak azért, mert túl hamar feladja. Feladják a küzdelem során.

Ne tedd ezt! Bízd Istenre, hogy megváltoztasson - mégpedig akkor, amikor ő gondolja. Ne add fel, amíg úgy nem gondolja, hogy megáld téged!

A felépülés egy folyamat. A gyógyulás is az, és a növekedés is. Ezek nem egyszeri események.

A Biblia azt mondja a Róma 6,13-ban: "Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból az életre keltetek. Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként az Istennek." (Róma 6,13)

Beszéljetek róla:

• Mit kell megváltoztatnod az imaéletedben ahhoz, hogy megmutasd Istennek, hogy rábízod a kéréseidet?
• Hogyan tudod teljesen odaadni magad Istennek? Hogyan nézne ez ki a te életedben?
• Milyen küzdelemben érzed úgy, hogy kész vagy feladni? Mit kell tenned, hogy folytasd a gyógyulási folyamatot?

 (Daily Hope by Rick Warren, 2014. 09. 04.)

,,Isten megáldja azokat, akik [...] felismerik, hogy szükségük van rá." (Máté 5,3a)

Istennek nincs ellenére, ha meg kell birkóznia veled, mert a birkózás egy olyan sport, ahol érintkeznek egymással a felek. Ez azt jelenti, hogy közel vagy hozzá, és Isten szívesebben birkózik veled, mint hogy távol légy és közönyös vele szemben.

Tudod, hogy milyen problémáid vannak most? Ha gondod van a gyermekeiddel, a házastársaddal, a pénzügyeiddel vagy az egészségeddel - ezek igazából csak tünetek. Valójában Istennel küzdesz.

Miért harcolsz Istennel? A legnagyobb harc az, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogyan azt elképzelted, vagy nem olyan gyorsan, ahogy akartad, és ilyenkor te csinálod a bajt saját magadnak. Nem vársz, nem bízol Istenben, nem imádkozol, nem gondolod, hogy Isten gondoskodik a szükségeidről, és mindent siettetsz.

Amikor probléma van az életedben, két dolgon múlik annak kimenetele: Bízol abban, hogy Isten gondot visel rólad ebben a szituációban is? Engedelmeskedsz Istennek és a helyes dolgot teszed, még akkor is, ha úgy látod: nincs értelme?

Az életed összes konfliktusának a gyökere az, hogy te akarsz dönteni. Te akarsz Isten lenni. Te akarod meghatározni a szabályokat. Ekkor azt mondja Isten: „Rendben, harcoljunk! Menjünk el a végsőkig! Birkózzunk – te és én, egy az egy ellen. Harcoljunk. Nézzük meg, ki is dönt valójában.”

A Biblia azt mondja a Máté 5:3-ban :,Isten megáldja azokat, akik [...] felismerik, hogy szükségük van rá."

Szeretem a birkózás analógiáját, mert az egész birkózás célja, hogy a végsőkig gyűrjük a másikat. Honnan tudod, hogy nyertél? Hogy a másik azt mondja: „Feladom!”

Isten addig vár, amíg te is kimondod ezt. Ő addig birkózik veled, amíg szükséges.

Beszéljetek róla:

Mi az a probléma vagy harc, amit magad próbáltál kezelni, és szükséged lenne rá, hogy megbízz Istenben?

Miért nehéz odaadni a probléma irányítását Istennek? Mi tart vissza attól, hogy azt mondd: „Feladom"?

Min tudnál változtatni ahhoz, hogy így lelassíts, tudj várni Istenre, és megadd neki az esélyt, hogy a javadra munkálkodjon, ahelyett, hogy a saját kezedbe vennéd a dolgok irányítását?