„Azok, akik mihaszna bálványokat imádnak, elfordulnak Istentől, aki irgalmat kínál nekik” (Jón 2,9 CEV fordítás).

Amikor bajban vagyunk, gyakran érezzük a kísértést, hogy találjunk valami gyors segítséget, vagy legalábbis valamit, amely enyhíti a feszültségünket

Az ember családja darabokra hullhat. Csődbe mehet anyagilag. Karrierje vagy egészsége tönkre mehet. Ezzel a sarokba szorított érzéssel minden elképzelhetőt megtesz, hogy megoldja a problémáját. Mindent megpróbál, kivéve azt, hogy az Isten segítségét kérje.

El kell utasítanunk minden olyan próbálkozást, ami hamis megoldásra sarkall minket, és ehelyett Isten segítségéhez kell fordulnunk.

Jónásnak volt ideje ezen gondolkodni, amikor bennrekedt egy nagy hal hasában. Ő így imádkozott: „Azok, akik mihaszna bálványokat imádnak, elfordulnak Istentől, aki irgalmat kínál nekik” (Jón 2,9 CEV fordítás).

Manapság már nem faragunk bálványokat, ennek ellenére mégis köztünk vannak. Van, aki saját autóját bálványozza, mások otthonaikat vagy ruháikat imádják. Előfordul az is, hogy az emberek a szerencsét, a jólétet vagy a hírnevet bálványozzák. Bármi, amit Isten fölé helyezünk, az bálvány.

Az egyetlen megoldás problémáinkra Isten kegyelme. Bármikor, amikor valami máshoz fordulunk, akkor bálványt faragunk magunknak.

Évekkel ezelőtt a családom nyaralni volt, és mivel szeretek megismerni különböző kőzeteket és ásványokat, bementünk egy üzletbe, ahol mások által gyűjtött kőzeteket árultak. Egy teljes részleg állt rendelkezésre olyan kvarckristályoknak, amelyek állítólag mindenféle problémára megoldással bírtak. Például az egyik kristály leírása alapján megelégedést és magabiztosságot nyújt vásárlójának, vagy egy állítólagos védőpajzsot képes létrehozni. Olyan kristály is előfordult, amely valamiféle lelki intuíciót nyújt birtoklójának.

De tudtam, hogy a kristályok nem fognak segíteni nekem ezek közül egyikben sem.

Valójában a kristályok és a róluk tett ígéretek Pál levele a rómaiakhoz 1. fejezetének 25. versére emlékeztettek: „Ők az Istenről szóló igazságot hazugságra cserélték fel, és inkább a teremtményt imádták és szolgálták, mint a Teremtőt” (Róm 1,25 NIV fordítás).

Amikor azt választod, hogy valami másban hiszel, mint abban, hogy Isten fogja megoldani a problémáidat, akkor egy élettelen tárgyba veted a bizalmad. Inkább egy teremtett dolgot szolgálsz, mint magát a Teremtőt.

Amikor Jónás az óceán fenekén egy nagy halban volt, akkor nem egy bálványhoz fordult. Istenben bízott, hogy segít neki. És Isten beváltotta a reményeit.

Isten meg fogja tenni ugyanezt érted is.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Milyen bálványokat találsz a leginkább kísértőknek, hogy „imádd” azokat, amikor reménytelenséget érzel?
• Mi a legnehezebb rész abban, hogy feladd a bálványaidat?
• Mely bálványok látszanak a leggyakoribbnak a környezetedben?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.08.11.)

„Amikor az életem szétcsúszott, rád gondoltam – és szent templomodban meghallottad imámat” (Jón 2,7 CEV fordítás).

Ha reménytelenséggel szembesülsz, az egyik legfontosabb lépés: azonosítsd az okot!

Más szavakkal: ahelyett, hogy homályosan küzdenél a reménytelenség érzésével, próbáld meg kitalálni, honnan származik – mert a problémád nem a reménytelenség, hanem az, ami okozza a reménytelenséget.

Jónás próféta könyve 2. fejezetének 3–6. verseiben a reménytelenség nyolc gyakori okát fedezzük fel. Vess rájuk egy pillantást, és nézd meg, vajon ezek az okok ismerősnek tűnnek-e!

1. Úgy érzed, mintha összecsaptak volna a fejed fölött a hullámok. „Az óceán mélyébe dobtál” (Jón 2,3 NLT fordítás).

2. Ennél már nincs lejjebb. „Lesüllyedtem a tenger fenekére” (Jón 2,3 NLT fordítás).

3. Kicsúszott a kezedből az irányítás, és tehetetlennek érzed magad. „Vad és viharos hullámaid alá temettél el” (Jón 2,3 NLT fordítás).

4. Elhavazottnak érzed magad. „A hatalmas vizek elborítottak engem” (Jón 2,3 NLT fordítás).

5. Elutasítottnak érzed magad. „Már azt gondoltam: végleg eltaszítottál szemed elől!” (Jón 2,4 NLT fordítás).

6. Bűntudatot és megbánást érzel. „Azt gondoltam, hogy eltaszítottál engem magad elől. Bárcsak újra megláthatnám szent templomodat!” (Jón 2,4 GNT fordítás).

7. Lelkedet összetörő félelmet érzel. „Bezárult fölöttem a mély víz, elborít az ár, a torkomig ér, hínár szövődött fejemre” (Jón 2,5 NLT fordítás).

8. Csapdába esettnek érzed magad. „Rám nehezedtek a hegyek, örökre bezárult fölöttem a föld, de te kiemelted életemet a sírból, ó, Uram, Istenem!” (Jón 2,6 NLT fordítás).

Amikor Jónás elkezdett Istennel beszélni a reménytelenségéről, Isten gyógyítani kezdte őt. „Amikor az életem szétcsúszott, rád gondoltam – és szent templomodban meghallottad imámat” (Jón 2,7 CEV fordítás).

Beszélj Istennel a reménytelenséged érzéséről! Ő a remény Istene, és Jézus révén a létező egyetlen valódi és tartós reményt kínálja.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Véleményed szerint jelenleg melyik vonatkozik rád a mai elmélkedésben azonosított reménytelenség okai közül? Vagy melyik tűnik a legismerősebbnek a múltad reménytelenségei közül?
• Amikor a reménytelenség érzését tapasztalod, mit mond erről Isten?
• Hogyan vittek téged közelebb Jézushoz a múltbeli reménytelenség érzései?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.08.10.)