"Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk." (Zsidókhoz írt levél 10:24 NCV)

Az igazán jó családok azt tanítják gyerekeiknek, hogy nem ők a világmindenség közepe. Azt tanítják nekik, hogy Isten megteremtette őket és mindenkit saját maga küldetésére formált. Ezek a családok mintapéldái az elkötelezettségnek, a szolgálatnak, a nagylelkűségnek és az imádkozásnak. Az átlagos családok nem ezt teszik. A nagyszerűen működő családok viszont ilyenek.

Én a szüleimnek köszönhetem, hogy ma az, az ember vagyok, aki vagyok. Ők plántálták belém azt az értéket, hogy törődjek más emberekkel. 

A szüleim nagyon, nagyon szegények voltak, de mind ketten megkapták a másoknak adás, a vendégszeretet ajándékát. Szerettek másoknak adni, még akkor is mikor nem igazán volt miből. Vidéken nőttünk fel, és édesapám nagy veteményeskertet művelt mindenféle zöldséggel. Családunknak képtelenség lett volna a teljes termést megenni, de ő mégis az egész földet megművelte, azért, hogy legyen mit eladományozni. És cserébe semmi pénzt nem fogadott el. Egyre többet termesztettünk és utána eladományoztuk, hogy segítsük a rászorulókat.

A mi otthonunk állandóan tele volt emberekkel. Ha az emberek az életük fájdalmas időszakaiban voltak, ők hozzánk jöttek. Ha jól ment a soruk, a hozzánk jöttek, vagy ha éppen konfliktusokon mentek keresztül, akkor is nálunk voltak. Ha egy jól ismert keresztény vezető jött a városba, nálunk szállt meg. Egyszer édesapám összeszámolta, hányszor főzött édesanyám a vendégeknek egy év alatt. Több mind százszor! Azzal a hozzáállással nőttem fel, hogy "szánd oda az életedet" az nem rólad szól, hanem, hogy segíts másokon.

Ez az, amit az igazán jó családok csinálnak. Arra tanítják egymást, hogy kimutassák szeretetüket és, hogy jó cselekedeteket tegyenek.

Jó példa erre Kornéliusz családja, a biblia Apostolok cselekedetei könyvében: "Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez." (Apcsel 10:2 NIV)

Milyen nagy hagyaték ez! Szeretnéd, hogy egy nap így írjanak rólad is és a családodról? 

Akár van gyermeked akár nincs, Isten akarata, hogy ehhez hasonló örökséget hagyj magad után. Mindig fogsz találni nálad fiatalabbakat - vagy hitben fiatalabbakat - magad körül. Szánsz időt rájuk azért, hogy segítsd őket azzá válni, amivé Isten teremtette őket? Segítenél nekik felfedezni, hogy Isten milyen küldetést szánt nekik? 

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Milyen hagyatékot szeretnél magad után hagyni? Mit teszel, hogyan dolgozol azért, hogy ez megvalósulhasson?
• Ha nincsenek gyermekeid, kik azok a fiatalok körülötted, akiket bátoríthatsz, hogy megéljék életcéljukat és segítsenek másokon?
• Mi tart vissza attól, hogy megnyisd otthonodat más emberek előtt?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.11.)

"Jobban boldogul kettő, mint egy ... mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki." (Prédikátor 4:9-10.)

A kapcsolatok esőkabátok, viharkabátok az élet viharaiban. Nem számít, hogy melyik barátod vagy rokonod megy át nehézségeken, segítenünk kell egymást. Az emberek kitartanak egymás mellett és óvják egymást.

A Prédikátorok könyve 4:9-10. azt mondja: "Jobban boldogul kettő, mint egy ... mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki."

Háromféle vihar van az életünkben, amiben segítenünk kell a egymást. Az első a változás. A másik az, amit úgy hívok, hogy ártalmas ötletek.

De a három közül a legfájdalmasabb a harmadik, az elutasítás. Mikor egy barátod, gyermeked, férjed vagy feleséged azt érzi, hogy elutasítják, kirekesztik, akkor neked és másoknak is köré kell gyűlnie és védeni őt - esőkabátként.

Sosem fogom elfelejteni, mikor sok évvel ezelőtt a nagyobbik gyermekem, Amy, középiskolás volt. Pompon-lány szeretett volna lenni. Csak gyakorolt és csak gyakorolt. Barátnőit bevették a csapatba, de őt elutasították és ez  összetörte a szívét. Amikor hazajött beszaladt a szobájába, bebújt a ruhásszekrénybe, lekucorodott az aljára és kitört belőle a zokogás.

A családban mindenki hallotta Amy sírását. Mindannyian egyesével bementünk a szobájába, leültünk mellé és vele együtt sírtunk.

Nem adtunk neki tanácsot. Nem tanácsra volt szüksége! Nem mondtuk: "Most már ne szomorkodj. Nem nagy ügy." Nagy ügy volt! Nem mondtuk: "Ne sírj!" Butaság ezt mondani valakinek, aki gyászol. Nem. Mi csak ültünk ott és kb. 30 percig együtt sírtunk vele.

A családunk sose fogja elfelejteni azt az esetet. Miért? Mert abban a pillanatban, mi voltunk az ő esőkabátja. Mi voltunk a viharfogók. Védelmezők voltunk. Valaki megsérült a családunkban és mi nem kicsinyítettük le azt. Nem próbáltuk beszéltetni. Nem próbáltuk felvidítani sem. Mi csak vele sírtunk.

A családok - a biológiai, az örökbefogadó vagy a lelki értelemben vett családok - védik egymást a viharokban.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Miért a családjuktól várhatják az emberek a legnagyobb támogatást?
• Mit mondanál egy gyereknek, aki kirekesztést szenvedett el? Mit gondolsz milyen szeretettel teli, biblikus dolgot tudnál mondani vagy tenni?
• Hogyan próbáljuk néha kibeszélni az emberekből az elutasítás érzését? Mi a baj azzal, ha így teszünk?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.10.)

“Mivel megmostam a lábaitokat, ti is mossátok meg egymás lábait. Követendő példát adtam elétek. Tegyetek úgy, ahogyan én is tettem veletek” (János 13:14-15 NLT fordítás, második kiadás).

Egy nagyszerűen működő család - legyen az biológiai, örökbefogadó, vagy gyülekezeti család - egyik jellemzője, hogy segítik egymást a fejlődésben. Hogyan is kell ezt csinálni? 

Az emberek fejlődését, növekedését kétféleképpen mozdíthatjuk előre, illetve kétféleképpen akadályozhatjuk. Ezek érvényesek az élet minden területén.

Segíthetjük egymást:

1. Példamutatással. Jézus is így járt a tanítványai előtt. János 13:14-15 azt mondja, „Mivel megmostam a lábaitokat, ti is mossátok meg egymás lábait. Követendő példát adtam elétek. Tegyetek úgy, ahogyan én is tettem veletek” (NLT, második kiadás). Gyermekeidnek nem szentbeszédre van szükségük, hanem Jézus példáját szeretnék meglátni életedben.
   
   
2. Beszélgetésekkel. Ha a gyermekeiddel nem vitatod meg a valós problémákat, nem fognak fejlődni. Sajnálatos módon beszélgetéseink nagy része a napirend, az étkezés vagy a házi feladat megtárgyalására korlátozódik és nem esik szó arról, ami valóban fontos az életben.

A Biblia azt mondja Mózes ötödik könyve 6:7-ben, „Tanítsd gyermekeidet Isten parancsolataira és beszélj azokról, amikor otthon vagy, vagy sétára mész, esti lefekvés idejekor és felkeléskor is ez legyen az első dolgod” (TLB fordítás).

Hadd osszak meg veled két olyan utat, ami nem segíti az emberek fejlődését:

1. Kritizálás. A zsörtölődés nem használ. Az ítélkezés sem használ. A kritizálás és panaszkodás teljesen hatástalan arra, hogy egy ember megváltozzon. Miért? Mert amikor kritizálsz valakit, arra a rosszra fókuszálsz, amit meg akarsz változtatni, nem pedig arra, amit el akarsz érni.

Az Efézusiakhoz írt levél 6:4 mondja, „Apák, ne ingereljétek haragra gyermekeiteket, hanem az Úr útmutatása szerint neveljétek és fegyelmezzétek őket!”

1. Összehasonlítgatás. Mindenki egyedi. Nincs senki a világon olyan, mint te! Ezért sohasem működik az összehasonlítgatás. Inkább, megöl minden kapcsolatot. A Biblia azt mondja, „Mindenki vizsgálja meg saját cselekedeteit, és ne hasonlítgassa magát másokhoz. Ekkor lehet csak büszke magára, azért amit tett” (Galatabeliekhez írt levél 6:4, NCV fordítás).

A Biblia 58-szor is elmondja: szeressétek egymást. Törődjetek egymással. Imádkozzatok egymásért. Bátorítsátok egymást. Segítsétek egymást. Igazítsátok útba egymást. Támogassátok egymást. Ez az Isten szerinti út. Az Új Testamentum azt mondja, "bátorítsátok egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan azt teszitek is" (1Thesszalonika 5:11 NIV fordítás)

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez

• Gondolj azokra a beszélgetésekre, amiket a családoddal folytattál tegnap és ma. Beszéltetek olyan dolgokról, amik valóban fontosak az életben?
• Mi volt az, amiben legutóbb kiigazítottad a gyermekedet? Hogyan mutatsz példát a mindennapokban a helyes életre, a rossz példa helyett?
• Összehasonlítás és kritizálás helyett, hogyan tudnád elősegíteni családtagjaid épülését?

 *(Daily Hope by Rick Warren – 2019.05.09. ford: kennedymárti, daniella_89)

"A szeretet nem fél, mert a tökéletes szeretet kiűz minden félelmet. Ha félünk valamitől, az azt jelenti, hogy nem tapasztaltuk meg teljesen az ő tökéletes szeretetét." (1. János 4:18., NLT fordítás)

Amikor konfliktus helyzetbe kerülünk a kapcsolatainkban, az gyakran annak a jele, hogy valaki irányítani akarja a másikat. Mit értek irányítás alatt? A félelmet. A bizonytalanságunkból fakad, hogy irányítani akarunk másokat vagy épp elutasítjuk mások irányítását. Amikor annyira bizonytalan vagy, hogy minden gondolatod csak akörül forog, hogy mit gondolhatnak rólad mások, az tönkreteszi a kapcsolataidat és megbénítja az életedet.

Emberi létünk csodálatos dilemmája ez: szeretnénk közel lenni, de ugyanakkor félünk is tőle. Vágyunk az bensőséges kapcsolatra, viszont halálosan rettegünk is tőle.

A bizonytalanság meggátolja a bensőséges kapcsolatot és tönkreteszi a kapcsolataidat. Nem kerülhetsz közel valakihez ha a félelem is jelen van köztetek. Ha a bizonytalanság tönkreteszi a kapcsolatot, akkor vajon mi építi fel? A szeretet! A szeretet a kapcsolatok építőköve.

A Biblia azt mondja: "A szeretet nem fél, mert a tökéletes szeretet kiűz minden félelmet. Ha félünk valamitől, az azt jelenti, hogy nem tapasztaltuk meg teljesen az ő tökéletes szeretetét." (1. János 4:18., NLT fordítás) Hogy is működik ez? Hogyan űz ki a szeretet minden félelmet?

A szeretet elveszi rólad a fókuszt és másokra helyezi. Sokszor kérdezik tőlem: "Voltál valaha ideges, amikor olyan sok ember előtt kellett beszélned a gyülekezetben?" A válaszom: "Persze!" De tudod mi hozta meg a változást? Az, hogy nem magamra figyeltem, hanem azokra az emberekre, akik velem szemben voltak. Ha úgy álltam volna ott, hogy azon agyalok, vajon mit gondolnak a hajamról, akkor lett volna valami, amitől félhetek, igaz? Viszont abban a percben, amint azon kezdtem el gondolkodni, hogy mennyire szeretem a gyülekezeti családom és hogyan szolgáljuk együtt Istent, egy pillanat alatt eltűnt a félelmem.

Ugyanez a helyzet a kapcsolatokban is. Ha másokra figyelsz, az erőt ad hozzá, hogy félelem nélkül élj.

Tehát hol találod meg akkor az erőt ahhoz, hogy másokra összpontosíts? Képzeld el, hogy Isten mennyire szeret téged. Abban a pillanatban, amikor elkezded megérteni, hogy ő mennyire szeret, többé már nem kell bizonygatnod magadnak. Nem kell azzal töltened az életed, hogy másokat próbálsz lenyűgözni, mert már tudod, hogy Isten szeret téged.

Tudod milyen felszabadító és élvezetes így élni? A személyiséged és az önértékelésed nem attól függ, hogy mit gondolnak rólad mások. Amikor biztonságban vagy a Krisztussal való kapcsolatodban, többé már nem nyomasztanak mások elvárásai. Isten szeretete felszabadít, hogy félelmek nélkül szerethess.

Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:

• Milyen bizonytalanságok és félelmek tartanak távol tőle, hogy megnyisd az életed valaki felé, legyen az barát, házastárs vagy egy családtag?
• Hogyan tartja a kapcsolatainkat bizonytalanságban kultúránk?
• Mit gondolsz, mit gondolhat rólad Isten? Mit lát, amikor rád néz?

(Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.08.)

„Ahogy jobban megismered Őt, nagy hatalmán keresztül megadja mindazt, amire az igazán jó élethez szükséged van: megosztja velünk saját dicsőségét és jóságát is.” (2 Péter 1:3, TLB-fordítás)

Az emberek túlnyomó többsége nem foglalkozik az örökkévalósággal. Itt és most élnek, ami pazarlás, mivel minden, ami „itt és most van”, nem az elkövetkező öt percre vonatkozik, még kevésbé ötven évre – és főleg nem az örökkévalóságra. Ha Kalifornia és Tokió között egy kötelet feszítenénk ki, amely az egész örökkévalóságot jelképezné, a földi életed kevesebb mint egy milliméter hosszúságú lenne.

Szóval, hogyan élsz az örökkévalóság fényében? Isten dicsőségéért élsz, mivel megosztja veled dicsőségét majd a mennyben.

A Biblia azt mondja a 2 Péter 1:3-ban: „Ahogy jobban megismered Őt, nagy hatalmán keresztül megadja mindazt, amire az igazán jó élethez szükséged van: megosztja velünk saját dicsőségét és jóságát is.” (TLB-fordítás)

Nem te fogod megválasztani, hogy mi fog történni életed hátralévő részében, viszont azt igen, hogy hogyan válaszolsz. Cinikusként, kritikusként, pesszimistaként vagy kételkedően is szembe nézhetsz a jövővel, vagy akár a legrosszabb várakozással és tapasztalattal. Azonban úgy is szembe nézhetsz a jövőddel, hogy barátságtalan vagy más emberekkel, és csak önmagad dicsőségéért élsz.

Vagy úgy is dönthetsz, hogy hálával, nagylelkűséggel, jóindulattal és Isten dicsőségéért élve tekintesz a jövődre. Szerinted melyik tesz majd boldogabbá, melyikkel leszel sikeresebb? Melyik csal majd mosolyt Isten arcára és jutalmaz meg a mennyben?

Máté evangéliumának 5:16-os igeverse szerint: „Világosságotok legyen fénye másoknak is, hogy láthassák jó tetteiteket, és dicsőítsék Mennyei Atyátokat!” (ESV-fordítás)

Isten azért teremtett minket, mert családot szeretett volna. A családjával akarja tölteni az örökkévalóságot, veled és velem! A mennyország az egyetlen legfontosabb oka, hogy a keresztények örömmel szolgáljanak – Isten örök életet adott nekünk, és a mennyország csodálatos lesz!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Isten milyen módon használja a földi idődet, hogy felkészítsen az örökkévalóságra?
• Hogyan leszel hálás és nagylelkű, hogy boldogabbá válj?
• Ha az életben a legrosszabbat várod, mit mond ez arról, hogy mit hiszel Istenről?

 (* Daily Hope by Rick Warren, 2019.05.07.)