“Csapdába esel, ha elhamarkodottan fogadsz valamit és csak utána gondolod át, tudod-e teljesíteni.” ( Példabeszédek 20:25, NIV fordítás)

Egy bizonyos számú nap áll a rendelkezésedre az életben. Minden alkalommal, amikor egy percet szánsz valamire, akkor azt az egy percet az életedből odaadod és sosem kapod vissza. Amikor odaadod valamire az idődet, akkor az életedből adsz oda egy darabot. Ezért minden döntésnek ára van. Minden döntés kerül valamibe: időbe, pénzbe, energiába, hírnévbe, tehetségbe vagy erőforrásokba. Mindig kell belefektetni valamit.

A Példabeszédek 20:25 ezt mondja: “Csapdába esel, ha elhamarkodottan fogadsz valamit és csak utána gondolod át, tudod-e teljesíteni.” Csapdába eshetünk, ha megfontolás nélkül döntünk, ha meggondolatlan ígéretet teszünk vagy ha elköteleződünk anélkül, hogy átgondolnánk, milyen árat kell majd fizetnünk érte.

Ezt el is mondjuk azoknak, akik a Saddleback Gyülekezetbe jönnek és azon gondolkodnak, hogy átadják az életüket Krisztusnak. Bátorítjuk őket, hogy hagyjanak időt a helyes döntés meghozására. Meg vagyok győződve, hogy ha alaposan átgondolják, hogy milyen sok áldás és jó dolog származik abból, ha valaki hisz Krisztusban, akkor helyesen fognak dönteni.

Az élet egyik szabálya az, hogy mindig könnyebb belépni, mint kilépni. Könnyebb belépni egy kapcsolatba, mint kilépni abból. Könnyebb adósságba keveredni, mint kimászni belőle. Könnyebb programokkal telepakolni a naptáradat, mint teljesíteni vagy elvégezni azokat.

Minden döntésen ott lóg egy árcédula. Vedd figyelembe, hogy mibe kerül.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Minden döntésnek van ára. Hogyan láttad megvalósulni ezt a saját életedben?
• Miért nehéz néha azt mondani valakinek, hogy  “Kereslek majd.”?
• Hogyan és miként óvott meg egy rossz döntéstől az, hogy számoltál azzal, hogy az adott dolog mibe fog kerülni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.12.01.)

„Áron vétettetek meg: ne legyetek emberek rabszolgái!.” (1 Kor 7:23)

Isten azt mondja, nem csak elfogad, hanem értékes is vagy számára.

Mit gondolsz, mennyit érsz? Nem arról beszélek, mennyid van, hanem mennyire tartod magad. Sose keverd össze vagyonod értékét a saját emberi értékeiddel. Lehetsz gazdag vagy szegény, ez azonban nincs kapcsolatban a magad értékeivel.

Mi határozza meg valami értékét? Két lényeges szempont van:

1.Attól függ, ki mennyit hajlandó fizetni érte. Mennyit ér a házad, lakások? Valószínű nem annyit, amennyit te szeretnél érte kapni, és lehet nem annyit, mint amennyit tavaly ért. A házad annyit ér, amennyit valaki hajlandó megadni érte.

Mennyit ér egy levelező lap? Sokan szemétbe dobják. Egy gyűjtőnek lehet nagyon sokat. Egy ritkaságért lehet százezret is megadnak.

Mennyit ér egy műalkotás? Amennyit valaki fizet érte.

2.Attól függ, kié volt a múltban. Sokszor valami azért értékes, mert valakié volt. Elvis Presley autója értékesebb a tiednél? Valószínű igen. John Lennon gitárja a tiednél? Egy izzadt, büdös mez, ami Messié volt, mennyit érhet?

Ennek a két szempontnak a figyelembe vételével, te mennyit érsz? Kérdezd meg magadtól, hogy kié vagy és, hogy mennyit fizetett érted. A Biblia azt mondja „Áron vétettetek meg: ne legyetek emberek rabszolgái!.” (1 Kor 7:23)

Krisztus vett meg téged, ő fizette a váltságot. Őhozzá tartozol. Mennyire tesz ez téged értékessé?

És most kérdezd meg magadtól: „Kihez tartozom én valójában?". A Biblia azt mondja Istené vagy. Isten elküldte egyetlen fiát érted. A kereszt mutatja az értéked. Jézus nem egy értéktelen miatt halt meg. Te igenis értékes vagy. Senki más nem fizetne többet annál, mint amilyen áron Isten megváltott téged. Elfogadott vagy és igen értékes!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Másképp látod-e az embereket, ha figyelembe veszed azt, hogy Isten számára mindenki értékes?

• Milyen helyzetben keresed magad értékét Isten előtt?
• Büszkeségedtől és félelmedtől hogyan tudsz elvonatkoztatni, ha tudod Isten mire tart?
• Hogyan tudod megláttatni másokkal, Isten milyen értékesnek tartja őket?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.03.20.)

„Ha ételt adsz az éhezőnek, és segíted a rászorulót, akkor fölragyog a sötétben világosságod [...]. Az Úr vezet majd szüntelen, sivár földön is jól tart majd téged. […] olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.” (Ézsaiás 58:10-11)

A jólelkűségnek mindig ára van. Ha jólelkű vagy, elkerülhetetlen, hogy ez idődbe, pénzedbe, energiádba, jóhíredbe, magánéletedbe, vagy valami másba ne kerüljön. Az irgalmas szamaritánus is hozott áldozatot.

A Lukács 10:34-35-ben ezt olvashatjuk: „Ezután [az irgalmas szamaritánus] feltette őt a saját szamarára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két ezüstöt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha nem lesz elég, legközelebb megadom neked.”

Ez az ember mindent megtett, hogy gondoskodjon erről a számára teljesen idegen emberről. Először is rátette szamarára (ami egyben azt jelentette, hogy ő maga gyalogolt azután), majd elvitte egy szállásra. Az éjszaka során törődött vele, és kifizette a számlát. Mindent megtett, amivel csak a józsívűségét bizonyíthatta.

Mi haszna volt ebből? Semmi. Az embert még csak nem is ismerte. De pont ebben áll a jószívűség értelme: jót tenni úgy, hogy nem vársz érte semmit. Miért kell akkor jónak lenni? Miért mutasd ki jólelkűségedet, ha nem kapsz cserébe semmit?

Amikor ezt a kérdést tanulmányoztam, minden egyes igeverset elolvastam a jószívűségről. Egy listát készítettem az okokról, amiért megéri jószívűnek lenni.

Néhány ok ezek közül:

• Isten jószívű (sőt, mérhetetlenül jószívű) hozzád;
• a jólelkűség gyakorlása egyfajta imádás;
• a kedvesség dicsőséget hoz Istennek;
• jónak lenni örömet okoz neked is,
• ...sőt! a kedvesség megszépít. (Keresd a Példabeszédek 19:22-ben! – Living Bible fordítás);
• kedvességed másokat is arra indít, hogy jószívű legyen hozzád.

Végül pedig: Isten megáldja a jószívűséget: „Ha ételt adsz az éhezőnek, és segíted a rászorulót, akkor fölragyog a sötétben világosságod [...]. Az Úr vezet majd szüntelen, sivár földön is jól tart majd téged. […] olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.” (Ézsaiás 58:10-11).

Isten kijelenti, hogy ha segíted a szükséget szenvedőket, Ő is betölti a te szükségeidet. Micsoda egyezség! Isten pedig mindig megtartja ígéreteit.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Miért lényeges, hogy a kedvességnek ára van?
• Hogyan segített meg Isten egy olyan alkalommal, amikor a jószívűséged valami más rovására ment?
• Hogyan lehet a kedvesség a dicsőítés egyik módja?
  

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.07.23.)

„Tápláld az éhezőt, és segítsd a bajba jutottakat! Akkor világosságod majd kiragyog a sötétségből, és a téged övező sötétség oly fénylővé lesz, mint a delelő Nap. Az Úr vezet majd szüntelen; vizet ad, amikor kiszáradsz, és megújítja erődet. Olyan leszel, mint egy jól öntözött kert, mint egy örökké patakzó forrás” (Ézsaiás 58:10-11 NLT-fordítás, második kiadás).

Az irgalmasság és együttérzés ott kezdődik, hogy meglátjuk a szükséget, együtt érzünk mások fájdalmával, majd ez cselekvésre indít minket. Az irgalmas szamaritánus hozzáállása mindezt jól példázza, amikor segítségére sietett a sebesült embernek. Ám az irgalmasság és együttérzés gyakorlásával kapcsolatban van még egy negyedik, nagyon fontos tényező, amelyet ő sem hagyott figyelmen kívül.

Áldozatot kell hoznod, kerül amibe kerül.

A szívességnek mindig ára van, és a szolgálattétel mindig áldozatvállalással jár. Ha irgalmasságot és együttérzést akarunk tanúsítani, az rendszerint megkívánja, hogy időt, energiát, pénzt vagy akár hírnevet áldozzunk rá. Példának okáért a szamaritánus elvitte egy fogadóba a sebesült embert. Feltehetően nagy utat kellett megtennie, mert felrakta az embert a szamarára. Egész éjszaka vigyázott rá, gondoskodott róla, hogy ne szenvedjen hiányt semmiben, és ráadásul még a számláját is kifizette – mindezt a saját maga költségére. Nem csak egyszerűen "kihívta az illetékes hatóságot", hanem elkövetett minden tőle telhetőt, hogy segítsen. És mi haszna származott abból, hogy segített? Semmi. Egyszerűen csak szeretetből tette. És ez az, amit Isten is kér tőlünk.

Ha irgalmas vagy és segítesz másokon, az számodra is áldozatvállalással jár. Időt, pénzt kell rá áldoznod, esetleg még egy emberi kapcsolatot is. De az az irgalmasság és együttérzés, amiért nem kell nagy áldozatot hozni, nem is ér sokat.

Isten azonban megígéri, hogy ha segítesz a bajba jutott embereken és azt adod, amid van, akkor Ő meg fog áldani ezért. A Biblia így fogalmaz: „Tápláld az éhezőt és segítsd a bajba jutottakat! Akkor világosságod majd kiragyog a sötétségből, és a téged övező sötétség oly fénylővé lesz, mint a delelő Nap. Az Úr vezet majd szüntelen; vizet ad, amikor kiszáradsz, és megújítja erődet. Olyan leszel, mint egy jól öntözött kert, mint egy örökké patakzó forrás” (Ézsaiás 58:10-11 NLT-fordítás, második kiadás).

Más szavakkal: kerüljön bármibe is, hogy irgalmasságot és együttérzést tanúsítasz, az mindig megéri.

Ebben biztos lehetsz.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

• Hozzatok fel példát egy olyan személyre, aki könyörületességet és együttérzést tanúsított valaki iránt. Milyen áldozatot kívánt ez meg tőle?
• Amikor fontolóra veszed, hogy segíts valakinek, mi az az ár, ami miatt leginkább aggódsz, hogy ki kell majd fizetned?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.04.21.)