„Így kellene tehát imádkoznotok: »Mennyei Apukánk, szenteltessék meg a te neved!«” (Mt 6,9 NIV)
Az Ószövetségben csak hét alkalommal hívják Istent apának. Egyszerűen az emberek nem úgy gondoltak Istenre, mint Apára. Teremtőnek, Mindenhatónak, Izrael Istenének nevezték, és így tovább.
Aztán eljött Jézus, és ő azt mondta az embereknek, hogy így kellene imádkozni: hívjátok őt „apának”! Jézus több mint 150 alkalommal használja ezt a szót, amikor Istenre utal.
Azzal, hogy Istent apának hívta, Jézus összetörte az Istenről alkotott elképzeléseket. Isten nem egy dühös zsarnok, egy általános ünneprontó vagy egy személytelen erő. Ehelyett ő személyes Isten, és azzal a képességgel teremtett meg téged, hogy kapcsolatban lehess vele. Ez az, amit mindennél jobban akar.
Csak van egy probléma. Sok ember számára az ’apa’ szó negatív kifejezés, mindenféle rossz emléket hoz fel. Sok ember kérdezi: „»Mennyei Apukánk?« Ha Isten olyan, mint az apám, akkor köszönöm, nem.”
Az az igazság, hogy míg sok embernek csodálatos apja van, más apák megbízhatatlanok, rosszkedvűek, bántalmazók, irányítók és erőszakosak. A „Mennyei Apukánk” kimondása fájdalmas terhet hordozhat.
Sok ember tudat alatt azt gondolja, hogy Isten olyan, mint a földi apja. Ez nem gond, ha az apa kedves, bölcs és szerető. De ha észszerűtlen apa volt, azt gondolják, hogy Isten észszerűtlen. Ha megbízhatatlan, annak azt kell jelentenie, hogy Isten megbízhatatlan. Ha nehezen tudnak kapcsolatba lépni az apjukkal, azt feltételezik, hogy nehezen fognak kapcsolatba lépni Istennel.
Amikor Istenre vetíted fájdalmaidat és érzelmeidet, nem csoda, hogy nehezen tudsz kapcsolatot teremteni vele. A tévhitek távol tartanak téged Istentől.
Ehelyett engedd el a félreértéseket és a tévhiteket, hogy megérthesd az igazságot Istenről az Apáról! Ő szeret téged. Ő veled és érted van. Rájössz, hogy az igazság szabaddá tesz téged – szabaddá arra, hogy megismerd Istent, és hogy szeresd őt!
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
