„Jézus megkérdezte tőle: ’Mi a kívánságod, mit tegyek érted?’ A vak ember így felelt: ’Mester, látni akarok’ ” (Márk 10:51 NCV-fordítás).

Tedd közkinccsé életcéljaid! Adj hangot szándékodnak, mit akarsz változtatni életeden, mi az, amit kérsz Istentől. Tisztázd magadban, mit is akarsz valójában, aztán jelentsd is ki nyilvánosan. Mindenkinek el kell mondanod, mert az eltitkolt hit felszínes hit. 

Márk evangéliumának 10:51-es igeverse így fogalmaz: „Jézus megkérdezte tőle [Bartimeustól]: ’Mi a kívánságod, mit tegyek érted?’ A vak ember így felelt: ’Mester, látni akarok’ ” (NCV-fordítás). 

Felmerülhet egy kérdés: mi a csudának kérdezte ezt Jézus? Odamegy egy vak koldushoz, aki az út szélén üldögél a földön, és megkérdezi tőle: „Mit szeretnél, mit tegyek veled?” Hát nem tudta már magától is, hogy mire van szüksége annak a szegény embernek? Tán Jézus képtelen volt olvasni e világtalan gondolataiban? Gondolod, hogy nem volt tisztában Ő maga is, hogy mi lehet a legfőbb vágya annak a szerencsétlennek? Dehogynem. Akkor vajon mi okból kérdezte tőle Jézus, hogy „Mi a kívánságod, mit tegyek érted?” 

Bartimeus érdekében tette fel Jézus a kérdést. Ezzel ugyanis lehetőséget adott Bartimeusnak, hogy nyíltan megvallja hitét. E vallomás jelentése: „Azt akarom, hogy gyógyíts meg!” Nem kéred egy embertől, hogy gyógyítson meg, hacsak nem gondolod és hiszel benne, hogy képes azt megtenni. Bartimeus kimondta, hogy elhiszi, hogy Jézus az, akinek mondja magát, hogy Jézusnak hatalmában áll megváltoztatnia őt, és hogy Jézus ezt meg is fogja tenni. Mindez hitének megvallása volt. 

Bámulatra méltó dolog, miszerint Jézus ebben a pillanatban ugyanezt kérdezi tőled is: „Mit kívánsz, mit tegyek érted?” Jézus minden nap, minden áldott reggel felteszi neked ezt a kérdést. Ha Ő most azon nyomban előtted teremne, mégis hogyan válaszolnál Neki? Isten fontos szerepet szán neked. Áldását akarja adni rád, és hihetetlen dolgokat szeretne véghezvinni az életedben. Ám ezt hittel kérned kell Tőle. 

Tudtad, hogy valahányszor kitűzöl egy célt, ez egyben a hit kinyilatkoztatása? Egyetlen kikötés van: amikor kitűzöl egy célt, és elhatározod, „ezt vagy azt akarom kezdeni az életemmel”, hozzá kell tenned azt is, hogy „ha Isten is úgy akarja”. Ugyanis, nem ismerheted a jövőt. 

Így hát bátran hangoztasd céljaid! Minél több ember tud róluk, annál több támogatásban, bátorításban és segítő imában lesz részed. Nem beszélve arról, hogy az eredmény így megjósolhatóvá válik. 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez: 

• Vajon milyen lépéseket szükséges megtenned ahhoz, hogy nyilvánosan is hitet tégy Jézus mellett?
• Milyen célokat fogsz kitűzni a mai napon, melyek hitbeli lépésekként foghatóak fel? Hogyan fogod ezeket mások tudomására hozni?

* (Daily Hope by Rick Warren (2018.01.07.)

„Tiszteld az Urat azzal, hogy minden jövedelmed első részét neki adod, és Ő megtölti csűreidet búzával és árpával, és borsajtóid túlcsordulnak a legfinomabb borral.” (Példabeszédek, 3:9 – TLB fordítás)

Amikor hívővé válsz, megtanulsz Isten kérése szerint adni. Ne hagyd senkinek, hogy nyomást gyakoroljon rád és  manipuláljon! Az is helytelen, ha a bűntudat vezérel az adakozásban. Ugyanakkor, ne is korlátozd  a nagylelkűséged ezzel a kijelentéssel: „Azt hiszem, ennyit indokolt ma felajánlanom”. Az ilyen jellegű adakozás nem igényel hitet.

Ehelyett megkérdezhetnéd Istent: „Mit akarsz ajándékozni rajtam keresztül? Mit vársz tőlem, milyen mértékben bízzam Rád magam ebben a helyzetben?” Különbséget kell tennünk ugyanis „látásbéli” és „hitbéli” felajánlás között.

Feleségemmel együtt számtalanszor álltunk már próbatétel előtt az adományozás kapcsán. Az egyik legdrámaibb eset 1993 végén történt, amikor pénzt gyűjtöttünk a Saddleback Gyülekezet első istentiszteleti központjának felépítéséhez. Akkoriban még egy sátorban tartottuk az összejöveteleket, s Isten kérésére kezdtünk el adományokat gyűjteni. Azzal fordultunk a hívőkhöz, hogy három éven át próbálják elkötelezni magukat az adományozás mellett. Kay és én is útmutatásért imátkoztunk, hogy tudjuk, mekkora összeggel járuljunk hozzá a gyarapodáshoz. Nagy meglepetésünkre irreális választ kaptunk. Számunkra ugyanis az Isten által sugallt penzösszeg jóval nagyobb volt, mint amelynek előteremtésére képesek lettünk volna. Mi azonban rendületlenül bíztunk Istenben.

Néhány nappal később olvastam az 1 Krónikák 29-ben, hogyan adakoztak az izraeliták a jeruzsálemi templom megépítése céljából, amely a mai viszonylatokban körülbelül 752 millió dollárnak felel meg. Isten arra kérte Dávid királyt, hogy az nyilvánosan hívja fel népének figyelmét az általa adott ajándékra. Így az emberek megtudták, hogy a király áldozata mindenkiénél nagyobb volt.

Éreztem, Isten azt sugallja nekem, „Rick, azt akarom, hogy tedd közzé, hogy pontosan mennyit adományozol. Ez példaértékű lesz, továbbá kihívást jelent majd mások számára.” Nem akartam szót fogadni, mert tartottam tőle, hogy az emberek félreértik az indítékomat. Isten azonban nem tágított, s mivel nekem fontos volt, hogy Ő áldását adja az építkezésre, kötélnek álltam. Vasárnap így szóltam a gyülekezetemhez: „Egyelőre nem tudom, honnan érkezik majd a szükséges pénzösszeg. Mindenesetre, Kay és én megfogadtuk, hogy az elkövetkező három évi fizetésem egy nagy százalékát felajánljuk adományként. Kérlek benneteket, imádkozzatok értünk.”

Egy hónappal később, a hétvégéhez közeledvén azon morfondíroztam, mégis honnan kerítem majd elő a jövő heti adomány összegét. Bár fogalmam sem volt róla, bíztam Istenben, hogy valami úton-módon kisegít. Aztán azt a bizonyos hétvégét megelőző pénteken felhívott a Zondervan Kiadó: „Rick, szeretnénk, ha könyvet írnál, „A Célorientát Gyülekezet” címmel. Bizonyosak vagyunk benne, hogy óriási sikere lesz, s éppen ezért megelőlegezzük az írói díjat.” Az előleg több volt annál, mint amit Kay és én ígértünk. Isten forrásai kimeríthetetlenek!

Amikor néhány nappal később beszámoltam erről a gyülekezetben, mindenki diadalittas kiáltásban tört ki. A hívők táncra perdültek és dalra fakadtak örömükben. Sőt, sírtak is. Mindannyian sírtunk. Ez volt életem egyik legcsodálatosabb élménye. És ha jól belegondolok, majdnem elszalasztottam a saját makacsságom miatt (nem beszélve a többiekről, akik szintén kimaradtak volna ebből miattam). Ha nem tettem volna eleget Isten kérésének, nem is lehettünk volna tanúi Isten minden  képzeletet felülmúló gondoskodásának.

Ez egy felejthetetlen lecke marad számomra.

„Tiszteld az Urat azzal, hogy minden jövedelmed első részét neki adod, és Ő megtölti csűreidet búzával és árpával, és borsajtóid túlcsordulnak a legfinomabb borral.” (Példabeszédek, 3:9 – TLB fordítás)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Gondolkozz el azon, vajon mi késztet téged adományozásra? Saját lehetőségeid szerint adakozol, vagy az Isten sugallta lehetőségek szerint?
• Hogyan adja Isten a tudtodra, hogy mit vár el tőled?
• Milyen félelmek tartanak távol az adakozástól, amikor neked sincsen elegendő?

* (Daily Hope by Rick Warren – 2018.01.05.)

„Amikor imádkoztok és kértek valamit, higgyétek, hogy már megkaptátok és megadatik, amit kértetek.” (Márk 11:24 GNT fordítás)

A hit nem azt jelenti, hogy Isten képes megtenni valamit. A hit még csak nem is egy esetleges remény arra, hogy Isten majd teljesíti, amit kérünk Tőle. Hinni annyit tesz, hogy jó előre hálát adunk Istennek.

Jézus azt mondta: „Amikor imádkoztok és kértek valamit, higgyétek, hogy már megkaptátok és megadatik, amit kértetek.” (Márk 11:24 GNT fordítás)

Most biztosan így spekulálsz: „Ezt mégis hogy érted? Talán előre köszönetet kellene mondanom a Teremtőnek, még mielőtt az imáim meghallgattatnának?”. Bizony, így van! A megelőlegezett hála jelent ugyanis valódi hitet. Az utólagos köszönetnyilvánítás pedig a hála.

Néhány héttel ezelőtt használtam már az alábbi illusztrációt, amelyet szerintem érdemes elismételnem, mert könnyen megérteti velünk, mit jelent előre köszönetet mondani Istennek. Tegyük fel, hogy valaki kiállít a nevedre egy többezer dollárról szóló csekket. El tudod képzelni, hogy mindaddig nem köszönöd meg az illetőnek ezt a nemes gesztust, amíg kézpénzre nem váltod a csekket? Szó sincs róla!  Azonnal  kifejezed a hálád. S bár nem férsz hozzá a pénzhez, amíg a kasszához nem érsz, ez mégis egy ígéret számodra. És te ezért az ígéretért mondasz szívből köszönetet, hiszen bízol az illetőben, aki hiteles anyagi fedezettel rendelkezik. 

A hit is pontosan ilyen. Előre hálát adunk Istennek jövőbeli áldásaiért.

A lényeg tehát az, ha Isten egyszer arra kér, eredj Moby Dick után egy horgászcsónakkal, ne feledj  tartármártást vinni magaddal! Mérget vehetsz rá ugyanis, hogy aznap este halsültet fogsz vacsorázni.

Jézus azt mondta „A ti hitetek miatt, meg fog történni”(Máté 9:29 NLT fordítás)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Gondolj a legjellemzőbb kifejezésekre, amelyeket imáidban használsz. Visszatükrözik azok az Istenbe vetett hitet?
• Hogyan változna a látásmódod és a hozzáállásod, ha Isten mindent biztosítana, amit csak kérsz?
• Mely imával fojtod  el vágyaidat, hogy növekedni tudj az Isten iránti hűségedben?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.01.04)

„Isten a jövőbeli eseményekről olyan bizonyossággal beszél, mintha azok már bekövetkeztek volna”. (Rómaiakhoz írt levél 4:17, TLB fordítás)

A szavaidnak hatalmas ereje van. Ha hívő emberré válsz, változtatnod kell azon, ahogy beszélsz. Hittel kell beszélned ahhoz, hogy láthass valamit megvalósulni.

Amikor hitből mondunk valamit, az ostobaságnak, arrogánsnak, a valóságtól teljes mértékben elrugaszkodottnak tűnhet olyan emberek számára, akik nem tudják, mi a hit. Ábrahám tudta. Az Úr egy napon megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: Ábrám, a nevedet Ábrahámra változtatom. Az Ábrahám név azt jelenti, „népek sokaságának az atyja”.

Az egyetlen probléma azonban az volt, hogy Ábrahám már 99 éves volt és a felesége is túl idős volt ahhoz, hogy gyermeket szüljön. Ábrahámot valószínűleg kegyetlenül kinevették a neve miatt. Isten azonban azt mondta, hogy nem az emberi valóság, hanem a szellemi valóság világában élünk, és ne úgy lássuk a dolgokat, ahogy vannak, hanem úgy, ahogy lehetnének, lenniük kellene vagy ahogyan Isten akarja, hogy legyenek.

A Rómaiakhoz írt levél 4:17 azt mondja, hogy Isten „a jövőbeni eseményekről olyan bizonyossággal beszél, mintha azok már bekövetkeztek volna” (Rómaiakhoz írt levél 4:17, TLB fordítás). Ezt nevezik hitből való beszédnek. Kimondunk valamit hitből, hogy az megvalósuljon.

Az elsődleges szellemi ajándékunk a hit ajándéka. Nem azt mondom, hogy most mi van, hanem azt, hogy mi lehetne, minek kellene lenni vagy Isten mit akar, hogy legyen.

Vannak olyan közismert tanítók, akiknek az egyházi szolgálata valójában csak abból áll, hogy elmondják, milyen a világ most. És nagyon sok olyan dolog van a világban, ami rossz. Ezért bírálják és becsmérlik a dolgokat és általában mindennel kapcsolatban nagyon negatívak. És tényleg jó okuk is van erre. Azzal érvelnek, hogy ők csak azt mondják, ami van.

Igen, így is lehet beszélni. De van egy más mód is: ne azt mondd, ami van, hanem azt, ahogyan lehetne! Az előbbi még sohasem változtatott meg senkit, és inkább csak védekezésre készteti az embert.

Például, ha azt mondod valakinek, „Te egy csapnivalóan rossz apa vagy. Nem töltesz elég időt a gyerekeiddel, mivel a karriered sokkal fontosabb számodra.", akkor őt megbélyegzed, és még meg is erősíted abban, amilyen. Ehelyett inkább ezt kellene mondanod: „Fantasztikus lehetőségek vannak benned, és ha engednéd, hogy Jézus Krisztus átvegye az irányítást az életed felett, nem lennél ugyan tökéletes, de Isten olyan jellemmé formálna, hogy a gyerekeid teljesen oda lennének érted." Az ilyen beszéd az, ami  változásra ösztönöz bennünket!

Nem azt kell elmondanod, ahogyan a dolgok állnak, hanem azt, ahogyan lehetnének, ahogyan lenniük kellene vagy ahogyan Isten akarja, hogy legyenek! Hittel beszélj már az előtt, hogy valamit megvalósulni látnál!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan mutatkozik meg a hétköznapi beszélgetéseid során az, hogy te hívő ember vagy?
• Kinek van szüksége arra, hogy a hit beszédét mondd és azt, ami lehetne az életével kapcsolatban?
• Mit fogsz tenni ma annak érdekében, hogy szavaidon keresztül egy másik ember életében pozitív változás álljon be?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2018.01.03.)