„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (Lk 19:10)

Photo by Bryan Minear on Unsplash

Ha megkérdeznél ötven véletlenszerűen kiválasztott embert, hogy hogyan jut el a mennyországba, elég sokféle, különböző választ kapnál. A legtöbbnek azonban az lenne az alapgondolata, hogy ki lehet (kell) érdemelned a mennybe vezető utat.

Olyan dolgokat hallanál: „Légy jó és hozd ki a legjobbat magadból” vagy „Csinálj több jó dolgot, mint rosszat”. Ezek mögött mind a munkálkodás van, nem a kegyelem.

A Rómaikhoz írt levél 3:24 versében az áll: „Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által.”

Isten azt mondja, megváltásodat ingyen kaphatod meg. Nem dolgozhatsz meg érte, nem tudod kiérdemelni, vagy megvenni.

Ez a legnagyobb különbség a keresztyénség és minden más vallás között. Minden más hitrendszer egy szóban összefoglalható: „tegyél”. Teszel bizonyos dolgokat, hogy boldog légy és a mennybe kerülj, vagy tenned kell azért, hogy valamiféle örök életed legyen és megkapd az istenség jutalmát.

A keresztyénséget viszont, ha egy szóban akarod összefoglalni, akkor az a következő: „elvégeztetett”. Jézus Krisztus a kereszten megfizetett a mi megváltásunkért, és most a kegyelmét ajánlja, mint egy önzetlen, ingyen ajándékot. Ezért mondta Jézus Krisztus, amikor a keresztfán kifeszítve függött, hogy „elvégeztetett”. Mi is végeztetett el? A mi megváltásunk, szabadításunk, az a terv teljesedett be, hogy minden ember megkaphatja ezt a kegyelmet, ha kéri.

Mindannyiunk környezetében van olyan ember, akinek nincs kapcsolata Jézussal. Lehet a családban, barátok, munkatársak, szomszédok, ismerősök között. A Biblia azt mondja, imádkozzunk az ő megváltásukért. Tulajdonképpen Jézus „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére.” (1Tim 2:4). Tehát amikor egy meg nem váltott ember megváltásáért imádkozunk, akkor olyasmit teszünk, ami Istennek kedves.

Bízhatunk abban, hogy Isten szeretete mindenhova és mindenkihez eljut. Az ő hatalma mindenható és határtalan a megbocsátása. Azok az imák, amiket olyanokért szólnak, akik nem ismerik azt a reményt, amit mi Krisztus által kaptunk, mindig meghallgatásra találnak. Szüntelenül, szívből imádkozzunk, és ne csüggedjünk el!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Kikért imádkozol, akik még nem ismerik Krisztust?
• Őértük, az ő jelenlétükért, hogyan adhatsz hálát Istennek?
• Hogyan tudsz imádkozni azokért, akik nem értenek veled egyet, és elutasítják a Szentírást?

Íme egy minta a hitetlenekért mondott imára:

„Uram, tudom, nagyon sok ember van, akinek nincs kapcsolata veled. Talán ők tudnak rólad, hallották neved, de nem úgy ismernek, mint a személyes megváltójukat. Imádkozom azért, hogy legyen bátorságuk, hogy megnyissák szívüket, értelmüket és életüket feléd. Uram, segíts az ő hitetlenségükön. Hadd tudjanak ők is bízni benned és tudjanak téged szeretni. Használj engem hitük erősítésére, mint közvetítőt. Tégy kitartóvá az imádkozásban!”

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.04.16.)

„Az Úr ezt a választ adta nekem: Írd le világosan táblákra amiket kinyilatkoztatok neked, hogy első pillantásra kiolvasható legyen." (Habakkuk 2:2, GNT fordítás)

Ha hallani akarod Istent beszélni, vonulj el egy csendes helyre, várj türelmesen és reménykedően, majd kérd Istent, hogy mutasson egy világos képet arról, hogy mit akar mondani neked, aztán pedig írd le Isten válaszait a kérdéseidre.

Habakkuk könyvében az Úr megparancsolja a szerzőnek, hogy „Írd le világosan táblákra amiket kinyilatkoztatok neked, hogy első pillantásra kiolvasható legyen." (Habakkuk 2:2, GNT fordítás).

Így kaptuk Habakkuk könyvét. Az első fejezetben Habakkuk leírja, amit ő mondott Istennek, a második fejezetben pedig azt, amit Isten válaszolt neki.

Ugyanígy kaptuk a Zsoltárok könyvét is; sok zsoltár Dávid csendességeiből származik. Dávid a Biblia első öt könyvéről, a Tóráról elmélkedett, amikor leírta a gondolatait, ezeket pedig zsoltároknak nevezzük. A zsoltárok nagy többségében, Dávid elmondja, hogy hogy érzi magát, a végére viszont azt írja már, amit Isten mond.

Ha az imaéleted ugyanabban a kerékvágásban halad, és hajlamos vagy ugyanazt imádkozni újra meg újra – „Uram, légy ezzel az emberrel", vagy „Áldd meg ezt az ételt a testünk egészségére" – akkor íme valami, ami segíthet: kezd el leírni az imádságaid!

„Tessék? Azt mondod, nem kell elmondanom őket?" Így igaz! Ha leírod, akkor is imádság, Isten meghallja a gondolataidban is. Te csak írd le őket!

Rendben van, ha leírunk egy imádságot, majd felolvassuk? Persze, hogy rendben van! Amikor megírod, imádkozol, amikor felolvasod, akkor is imádkozol.

Ezt nevezik szellemi naplóírásnak, ez pedig egy olyan szokás, amit minden keresztyén meg kellene értsen és gyakoroljon.

Egy napló nem egyenlő a határidőnaplóval! A határidőnaplóban azok a dolgok szerepelnek, amiket megtettél; egy naplóban viszont a megtanult leckéid szerepelnek – az elkövetett hibáid, és mindazok a dolgok, melyekre Isten a hibáid által tanított meg.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogyan vezethetnél naplót, ha nem ceruzával és papírral, hanem úgy, ahogy kényelmesebb számodra?
• Mire tanított meg Isten, amiről naplójegyzetet írhatnál ma?
• Kezdj el egy imádságot úgy, hogy válaszolsz ezekre a kérdésekre: Isten milyen tulajdonságait szereted a legjobban? Ki az az életedből, akinek szüksége van Isten beavatkozására? Milyen segítségre van szükséged Istentől? Mit tudsz ma megköszönni Istennek?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2018.04.14.)

„És én mindazt megcselekszem, amit az én nevemben kértek, hogy az Atya dicsőítessék a Fiúban. Bármit kérhettek tőlem az én nevemben, és én azt megteszem.” Ján. 14:13-14. (NIV fordítás)

 A Biblia azt mondja, hogy: „ És én mindazt megcselekszem, amit az én nevemben kértek, hogy az Atya dicsőítessék a Fiúban. Bármit kérhettek tőlem az én nevemben, és én azt megteszem.” Ján. 14:13-14. (NIV fordítás). Isten válaszolni akar az imáidra, de azt is szeretné, ha Jézus nevében kérnél tőle.

Mi az, ami miatt Jézus neve olyan különleges? Az igazat megvallva, ezzel én sem voltam sokáig tisztában. Aztán egyszer hallottam valakit eképpen imátkozni: „…a Jézus nevében. Ámen. ”Azt gondoltam, hogy ezt a szófordulatot az ima befejezéseként, mint egy szellemi kijelentkezésként használta az illető, úgy mint a — „10-4 cimbora"— vagy ahogy a 20. századi ismert hírolvasó, Walter Cronkite mondta minden adása végén: "ez már csak így van."

Néhányan úgy gondolják, hogy "a Jézus nevében" egy egyfajta misztikus jelszó, amely hozzáférést jelent Istenhez. Mintha csak így szólnánk: "Ez lenne az összes kérésem... A jelszó pedig: "A Jézus nevében. Ámen".

Mit jelent "a Jézus nevében" imádkozni?

Hallottam egy történetet, amely nagyon jól illusztrálja ezt. Egy lelkész barátom elvitte a születésnapját ünneplő fiát és annak körülbelül tizennégy barátját egy karneválba, ahol egy köteg belépőjegyet vásárolt a különböző játékokra. A barátom megállt a bejáratnál, és minden egyes új körnél adott egy jegyet a hozzá szaladó gyerekeknek. Egy kis idő elteltével azonban felfigyelt egy idegen kisfiúra, aki az övéi közé vegyülve kért a jegyekből. Így megkérdezte a barátom a fiútól: „Te is a fiam egyik kis barátja vagy?” "Nem!" - válaszolta ő. „Akkor miért adjak neked jegyet? Erre a kisfiú megfordult, a barátom fiára mutatott és így szólt: „Azért, mert a fiad azt ígérte.”  És a barátom úgy is tett.

A történet tanulsága szerint nincs jogom elvárni, hogy Isten válaszoljon az imáimra. Ellenkezőleg, én vagyok adósa  az Úrnak. Éppen ezért, amikor kéréssel fordulok Istenhez, ezt sosem a saját érdememben teszem. Jézus érdemei miatt járulhatok hozzá. Csak annyit mondok, hogy „Atyám, Fiadra hivatkozva térdeplek előtted, erőt merítve abból, amit Jézus már elvégzett értem a kereszten. Ő megígérte nekem, hogy kérhetek Tőled a nevében, és én most éppen ezt teszem.”

Nem hiszem, hogy szükséges minden egyes imádságot  "a Jézus nevében”, frázissal zárni, ha egyébként  tiszta szándékkal és helyes hozzáállással szólunk. Ám úgy gondom, hogy nem árt így imádkozni. Miért? Mert ez emlékeztet bennünket arra, hogy milyen alapon is van jogunk az ima eszközéhez. Azért, mert Jézus az, aki lehetővé tette számunkra, hogy az imáinkkal Istenhez forduljunk, aki meg is hallgatja és válaszol is azokra.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:
• Hogyan változhatnak meg az imáid, ha tudod, hogy Krisztus érdemeiért jössz az Atyához?
• Próbáld ki a héten, hogy Jézus nevét tudatosan használod ima közben, és figyeld meg, hogy milyen különbségeket veszel észre akkor, amikor így imádkozol?

* (Daily Hope by Rick Warren, 2017.11.17.)

„Kiöntöttem a szívemet, feltártam a lelkemet az Isten előtt." (Dán 9:3a MSG fordítás)

Az elmúlt pár áhítatban megnéztük, hogy Dániel hogyan imádkozott életének és Izrael életének kritikus, nehéz helyzetében. Az ő példája megmutatja, hogy hogyan imádkozzunk, hogy Isten válaszolhasson nekünk.

Eddig azt tanultuk, hogy:

• hagynunk kell, hogy Isten beszéljen hozzánk, mielőtt mi beszélünk hozzá;
• figyeljünk Istenre, és keressük őt.

Ezek után fejezzük ki gondolatainkat szenvedélyesen.

Nagyon gyakran imádságaink előre-gyártottak. Úgy beszélünk, hogy igazán bele sem gondolunk, mit mondunk. Csak daráljuk a betanult szöveget. Nincs benne egyediség és szenvedély.

Isten sokkal inkább figyel imádságunk őszinteségére, szenvedélyességére, mint a szavakra, amit használunk. A megfelelő szavak, ha megjátszott érzésekkel társulnak, semmit sem érnek házastársunkkal szemben. Ezek ugyanúgy Istennél sem működnek.

Isten az embert saját képmására teremtette. Ő is érzelmeket fejez ki: tud haragudni, el tud szomorodni. és tud boldog lenni.

Isten nem csak úgy szokványosan szeret. Isten szenvedélyesen szeret – igazából!

Dániel így beszélt szenvedélyes imádságáról: „Komolyan imádkoztam az Úristenhez, könyörögtem neki." (Dániel 9:3a, GNT fordítás).

A „könyörgés” a héber nyelvben azt jelenti „érzelemmel kérni”. Egy valódi, igaz kérés, teljes szívből jövő keresés. Valójában kéregetés.

Ez az az imádság, amit Isten meghallgat és megválaszol.

Szeretem ezt a kifejtést a Dániel 9:3-ban: „Kiöntöttem a szívemet, feltártam a lelkemet az Isten előtt." (Dán 9:3a MSG fordítás).

Lehet te is így szeretnél imádkozni a családodért. Ki kell öntened a szívedet és fel kell tárnod a lelked Isten előtt őérettük. Lehet a házasságod vagy az anyagi helyzeted miatt kell így járulnod Istenhez.

Mindannyian hasonlóan tehetünk a környezetünkért, a minket körülvevő világért. Szívszorító látnunk a háborúk pusztításait, az éhínséget és a gonoszságot ebben a világban. Nem csetelnünk és posztolnunk kellene mindezekről.

Ki kell öntenünk a szívünket és imádsággal és könyörgéssel járuljunk Istenhez mindezekkel!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez

• Imádkozásod közben mi indít a legnagyobb buzgóságra?
• Vajon miért folyamodunk olyan gyakran az ismétlődő, rutinos imádkozásra?
• Hogyan tudnál még több szenvedéllyel imádkozni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2017.11.09.)

„Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid." (Jn 17:9)

Jézus az Atyai szívet tükrözte vissza, amikor a tanítványokért imádkozott. Édesapa vagy édesanyaként is imádkozhatsz azért, hogy gyermekeid Isten öt céljára összpontosítsanak.

Gyermekeid életében Istennek ugyanaz az öt célja van, mint a saját életedben. Jézus mind az öt célért imádkozott, hogy az általa vezetettek élete is ezekre irányuljon: „Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid." (Jn 17:9).

Imádkozhatunk azért, hogy gyermekeink Krisztusért örömben éljenek: „Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük." (Jn 17:13).

Imádkozhatunk azért, hogy gyermekeink lelki növekedése erős legyen: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól." (Jn 17:15).

Imádkozhatunk azért, hogy gyermekeink Krisztust szolgálják: „Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság." (Jn 17:17).

Imádkozhatunk azért, hogy gyermekeink saját maguk is megtapasztalják a közösséget: „hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem." (Jn 17:21).

Imádkozhatunk azért, hogy gyermekeink másokat is Krisztushoz tudjanak vezetni rendszeresen: „De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem.” (Jn 17:20).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen sajátos fohásszal tudnál imádkozni, hogy gyermekeid Krisztusért éljenek? Hogy lelkileg határozottan növekedjenek? Hogy szolgálják Krisztust? Hogy másokat Krisztushoz vezessenek?
• Hogyan mutatod meg ezeket a képességeket a saját életed által?
• Milyen lépéseket tudnál tenni, hogy gyermekeid ezen öt cél szerint növekedjenek?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2017.03.01.)