Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja-e alkotójának az alkotás: „Miért formáltál engem ilyenre?" Róma 9:20

A szíved, lelki ajándékaid, karaktered, adottságaid, tapasztalatod - ez az öt dolog tesz téged azzá, aki vagy. Mondhatnám azt is, hogy ez az ALKATod.

Elfogadni az ALKATodat - vagyis azt, hogy Isten teljesen egyedivé alkotott, hogy dicsőséget szerezz neki - azt jelenti, hogy elhiszed, Isten pontosan tudja, mit csinál. Minden a bizalmon alapszik. Azt hiszed, Isten hibát követett el, amikor megalkotott? Vagy bízol benne, és elhiszed, hogy terve van az életeddel? Elhiszed ezt? 

Amikor azt mondod, "Istenem, vannak dolgok, amiket nem szeretek magammal kapcsolatban. Bárcsak más lenne a hajam vagy a bőrszínem. Bárcsak magasabb / alacsonyabb / soványabb lennék. Bárcsak  tehetségesebb lennék. Bárcsak meg tudnám tenni azt a bizonyos dolgot. Bárcsak úgy néznék ki, mint ő, olyan okos lennék, mint ő.... és így tovább. Ez a fajta gondolkodás tulajdonképpen olyan, mintha ezt mondanád Istennek: "Ezt elrontottad! Mindenki más jól van úgy, ahogy van, de nagyon elhibáztad, amikor engem alkottál."

Amikor elutasítod önmagad, akkor lényegében Istent utasítod el, mivel Ő alkotott téged. Amikor nem fogadod el magad, lázadsz Isten ellen. Ilyenkor tulajdonképpen ezt mondod: "Istenem, én jobban tudom mint te, máshogy kellett volna megalkotnod, más erősségekkel és gyengeségekkel."

De Isten azt mondja neked: "Nem, én pontosan olyanná alkottalak, amilyen vagy, mert azt akarom, hogy ilyen legyél - az erősségeiddel és gyengeségeiddel együtt. Mindkettő az én dicsőségemre lehet - ha elkezded azt tenni, amiért alkottalak, ahelyett, hogy mindenki másra próbálsz hasonlítani."

Tulajdonképpen meglehetősen öntelt és szemtelen dolog az, amikor elutasítod magad. A Biblia azt mondja a Róma 9:20-ban, "Barátom, kérdezem tőled, mit gondolsz, ki vagy te, hogy kérdőre vonod Istent? Joga van az agyagnak ahhoz, hogy megkérdezze a fazekast, miért alkotta olyannak, amilyen?" (CEV fordítás)

Amikor megkérdőjelezzük Isten szeretetét és bölcsességét, mindig bajba kerülünk. Minden problémád gyökere, hogy nem bízol Istenben. Nem hiszed el, hogy Isten tényleg szeret. Nem hiszed, hogy ő tényleg a legjobbat akarja neked. Azt kívánod, bár másmilyenné alkotott volna. Emiatt benned van a keserűség szelleme, ami miatt állandóan frusztrált vagy, és nem tudsz az a férfi vagy nő lenni, akinek Ő megálmodott téged. 

A Jób 10:10 ezt mondja: "Te irányítottad fogantatásom, a te kezed formált az anyaméhben." Isten akaratában volt az, hogy megszüless, és Ő szeret téged. Hidd el ezt, és bízzál Őbenne!

Beszéljünk róla:

• Elhiszed, hogy Isten tényleg szeret téged? Hogyan befolyásolja ez azt, ahogy magadat látod?
• Mi az, amit mindig meg akartál változtatni önmagadban? Hogyan akarhatta Isten pont ezt a tulajdonságodat az Ő dicsőségére használni?

(Daily Hope by Rick Warren, 2013. 08. 06.)

„Ezért nem adjuk fel soha. Noha a testünk öregszik, a lelkünk naponta megújul. Mert a jelenlegi problémáink kicsik és nem tartanak nagyon sokáig, de mégis olyan dicsőséget szereznek nekünk, amely sokkal nagyobb ezeknél, és amely örökké fog tartani.” (2Kor 4,15-17, NLT fordítás)

Annyi a különbség a hűséges és a nem hűséges ember között, hogy a nem hűséges ember már az első nehézségnél feladja. A hűséges ember folyamatosan kitart. A hűséges ember elszánt. A hűséges ember szorgalmas. A hűséges ember kitartó. A hűséges emberek nem adják fel. Tudod, hogyan lesz egy kicsi makkból tölgyfa? A tölgyfa valójában csak egy olyan makk, amely nem adta fel.

Nem vagyok nagyon okos, de egy dolgot biztosan tudok: mindig túl korán van ahhoz, hogy feladd. Soha nem vagy vesztes, amíg fel nem adod, és mindig túl korán van ahhoz, hogy feladj valamit. Isten arra használja fel a nehéz időket, hogy próbára tegye az állhatatosságunkat.

Amikor elindult a Saddleback-i gyölekezet, az első prédikációmat egyetlen egy ember hallgatta - a feleségem. Szerinte túl hosszú volt. Még most, 31 év után is azt mondja, még mindig túl hosszúak a prédikációim!

Azt hittem, miután megalapítottuk a gyülekezetet, hamarosan meg is lesz a saját gyülekezeti épületünk. 15 év telt el, és még mindig nem volt. A gyülekezet indulása óta eltelt 13 évben 79 épületet használtunk. El tudod képzelni, hányszor éreztem azt, hogy feladom? Mondjuk, minden hétfő reggel! De nem tudtam feladni. Aztán Isten megkérdezte tőlem: - Rick, ha soha nem adok neked egy saját épületet, akkor is fogsz szolgálni engem? - Hát persze, hogy szolgállak, Uram! - válaszoltam.

A Saddleback-i gyülekezetnek több mint 10.000 tagja volt már, és csak akkor épült fel az első saját épületünk. Mit szólnál ahhoz, ha hetente kellene be- és kirendezned egy helyiséget 10.000 emberre? Semmi dicsőség nincs egy ilyen feladatban, inkább csak kemény munkával jár. Isten a nehéz időket használja fel, hogy próbára tegye az állhatatosságunkat.

Ha épp most nehéz időkön mész át, akkor ez az igevers neked szól: „Ezért nem adjuk fel soha. Noha a testünk öregszik, a lelkünk naponta megújul. Mert a jelenlegi problémáink kicsik és nem tartanak nagyon sokáig, de mégis olyan dicsőséget szereznek nekünk, amely sokkal nagyobb ezeknél, és amely örökké fog tartani.” (2Kor 4,15-17, NLT fordítás)

Istent sokkal jobban érdekli az, hogy mivé válsz, mint az, hogy éppen mi történik veled. Ezért sokszor megengedi az életünkben a megpróbáltatásokat, a gondokat, a szenvedéseket és a problémákat, hogy szorgalomra és elszántságra tanítson, és hogy formálja a jellemünket. Az a megpróbáltatás, amin most mész keresztül, a hűséged és kitartásod próbája. Akkor is fogod követni Istent, ha minden a feje tetején áll körülötted az életben?

„Ne fáradjunk bele abba, hogy jót teszünk, mert a megfelelő időben learatjuk majd a gyümölcsét annak, ha nem adjuk fel.” (Gal 6,9, NLT fordítás)

Beszéljünk róla:

• Milyen helyzetekben jutsz közel ahhoz, hogy feladd?
• Hogyan tudsz megújulni szellemben, hogy elég erőd legyen kitartani egy-egy ilyen helyzetben?

(Daily Hope by Rick Warren, 2013. 04. 27.)

Gyakorold ezeket. Szánd oda ezekre az életedet, hogy mindenki láthassa a fejlődésedet. (I. Timóteus 4,15)

Miközben egy teljesen új természetet kaptál a megtérés pillanatában, még mindig vannak régi szokásaid, rendszereid, és gyakorlataid, amiket el kell távolítanod és helyettesítened valami mással. Mégis félünk alázatosan szembenézni az igazsággal magunkról.

Gyakran a hibáink alapján alakítjuk ki az énképünket. Sokszor mondjuk: „Ez rám vall…” „Ilyen vagyok és kész…”. Tudat alatt attól félsz, hogy ha abbahagyod a régi szokásokat, elengeded a fájdalmaidat és a csalódásaidat, akkor ki lesz belőled? Ez a félelem minden bizonnyal lelassítja a fejlődésedet.

Csak, amint Istennek megengedjük, hogy az ő igazsága ragyogjon a mi hibáinkra, bukásainkra és csalódásainkra, tudunk elkezdeni dolgozni rajtuk. Ezért nem tudsz fejlődni egy alázatos, tanítható hozzáállás nélkül.

Az Istennek tetsző szokások kifejlődéséhez idő kell. Emlékezz, hogy a jellemed a szokásaid összessége. Nem állíthatod, hogy becsületes vagy, hacsak nem vált szokásoddá, hogy mindig őszinte légy.

A szokásaid határozzák meg a jellemed. Csak egyetlen útja van, hogy a Krisztusi jellem tulajdonságait kifejleszd. Gyakorolnod kell őket – és ez időbe telik.

Ezeket a jellemépítő szokásokat gyakran nevezik „lelki szabályoknak” és magukban foglalják az elmélkedést, az imádságot, a böjtöt, a Biblia tanulmányozását, az egyszerűséget, a sáfárkodást, az Istennel való egyedüllétet, a alárendeltséget, az alázatosságot, a szolgálatot és az evangélizálást.

Beszéljetek róla:

• Milyen lelki szokásokat kell tudatosan gyakorolnod?

• Nagyon sok ember van tisztában az erősségeivel. Ugyanennyire tisztában vagy a gyengeségeiddel is? Mik azok?

(Daily Hope by Rick Warren 2013. 01. 22.)

„Engedjétek, hogy a Lélek megváltoztassa a gondolkodásmódotokat.” (Efézus 4:23, CEV fordítás)

Végig az egész Biblián egy fontos igazság illusztrációját láthatjuk újra és újra: abban a pillanatban, mikor megteszel egy hitbeli lépést, a Szentlélek felszabadítja az erejét.

Mikor Józsué egy lehetetlen akadállyal nézett szembe, a megáradt Jordán vize csak akkor húzódott vissza, miután a vezetők lába belépett a rohanó áradatba, hitben és engedelmességben. Az engedelmesség megnyitja Isten erejét.

Isten azt várja, hogy te cselekedj előbb. Ne várd, hogy erősnek vagy magabiztosnak érezd magad.  Menj tovább a gyengeségedben, tedd a helyes dolgokat a félelmeid és érzéseid ellenére. Így működhetsz együtt a Szentlélekkel, és így fejlődhet a jellemed.

A szellemi fejlődést a Biblia több dologhoz hasonlítja: egy maghoz, egy épülethez, egy felnövekvő gyermekhez. Mindegyik hasonlat aktív részvételt követel. A magokat el kell vetni, gondozni kell, az épületeket építeni kell – nem jelennek meg csak úgy – a gyermeket is etetni, tanítani, nevelni kell, míg felnő.

Miközben az erőfeszítéseink semmit sem érnek, hogy az üdvösséget megszerezzük, a szellemi növekedésünk szempontjából annál hasznosabbak. Nem teheted meg, hogy csak ülsz, és várod, hogy valami történjen. Az Újszövetség legalább nyolc helyen  mondja, hogy „tegyünk meg minden erőfeszítést”, hogy növekedjünk, és Jézushoz hasonlóvá váljunk. (Lukács 13:24,  Róma 14:19, Efézus 4:3, 2Timóteus 2:15, Zsidók 4:11, Zsidók, 12:14, 2Péter 3:14)

Efézus 4:22-24 -ben Pál kifejti, ahhoz, hogy Krisztushoz hasonlóvá váljunk,  három  területen van kötelezettségünk, három területen kell felelősséget vállalnunk.

Először, fel kell hagynunk azzal, ahogyan korábban cselekedtünk.  „Mindennek, ami azzal a régi élettel kapcsolatban van, mennie kell. Oda-vissza rothadt. Szabadulj meg tőle!”  (Ef.4:22, MSG fordítás)

Másodszor, meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat. "Engedjétek, hogy a Lélek megváltoztassa a gondolkodásotokat.” (Ef. 4:23 – CEV fordítás) A Biblia azt mondja, „átváltozunk” az értelmünk megújulása által. (Róma 12:2)

Az átváltozás görög szava a „metamorfózis” (ezt használja a Róma 12:2 és 2Korinthus 3:18), ma annak a csodálatos változásnak a kifejezője, amin a hernyó átmegy, miközben pillangóvá válik. Ez egy gyönyörű képe annak, ami szellemileg történik velünk, mikor engedjük, hogy Isten irányítsa a gondolatainkat. Belülről kifelé változunk, szebbé válunk, és szabadon szárnyalunk új magasságokba.

A harmadik dolog, amiért fel kell vennünk Krisztus jellemét, hogy új, istenfélő szokásokat fejlesszünk ki. A jellemed lényegében a szokásaid összessége, az, ahogyan cselekedni szoktál. A Biblia azt mondja: „Öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett!” (Ef.4:24)

Beszéljetek róla:
•    Milyen lépést kell ma megtenned hitben és Isten erejében?
•    Milyen gyakorlati módon tudod megváltoztatnod a gondolkodásmódodat?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.11.25)

"Öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett" (Ef.4:24)

A szokásaid összessége adja ki a személyiségedet; ez az, ahogy szokásaid szerint viselkedsz. A Biblia azt írja, "öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett." (Ef. 4:24)

Isten az Ő Igéjét, az embereket és a körülményeket hastnálja arra, hogy formáljon minket. Mindhárom elengedhetetlen a jellemfejkődéshez. Isten Szava ellát a növekedéshez szükséges igazsággal, Isten emberei biztosítják a támogatást a növekedéshez, a körülmények pedig biztosítják a megfelelő környezetet, ahol Krisztushoz hasonlóvá formálódhatsz.

Ha tanulmányozod és alkalmazod Isten Igéjét, rendszeresen kapcsolatban vagy más hívőkkel és megtanulsz bízni Istenben a nehéz körülmények közt is, garantálom, hogy egyre inkább Jézusra fogsz hasonlítani.

Sok ember feltételezi, hogy a szellemi növekedéshez csak az imádságra és a Biblia tanulmányozására van szükség. Van azonban néhány dolog az életben, amely soha nem fog megváltozni Bibliaolvasás és imádkozás által. Isten az embereket használja. Általában jobban szeret embereken keresztül munkálkodni, mint csodákat tenni, ezért az egymással való közösségtől függünk. Azt akarja, hogy együtt növekedjünk.

Sok vallásban azokat az embereket tartják lelkileg a legszentebbnek és a legérettebbnek, akik elszigetelik magukat másoktól, hegyi kolostorokba költöznek és nincsenek megfertőzve az emberi kapcsolatokkal.

Ez azonban egy hatalmas félreértés. A lelki érettség nem önálló, független munka!

Elszigetelve nem válhatsz Krisztushoz hasonlóvá. Muszáj mások közt lenned, közösségben lenned velük. Része kell legyél egy gyülekezetnek vagy közösségnek.

Miért? Mert az igazi lelki érettség arról szól, hogy megtanulsz úgy szeretni, mint Jézus, és nem tudod gyakorolni a jézusi életformát anélkül, hogy kapcsolatban lennél másokkal.

Emlékezz, ez az egész a szeretetről szól - szeretni Istent és másokat.

Beszéljetek róla

• Hogy segít a kiscsoportod vagy a gyülekezeted a lelki növekedésedben?
• Hogy használ Isten másokat vagy nehéz körülményeket az életedben, hogy megtanítsa, hogyan lehet Jézushoz hasonló jellemed?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.11.25.)