„Hálát adok Istennek a segítségért, amit nekem adtatok” (Fil 1,5 NCV fordítás).

Pál apostol a filippiekhez írta a könyvet, ahhoz a gyülekezethez, amit ő indított el. Annak a városnak, ahol egy Lídia nevű asszony megnyitotta előtte otthonát, és másokkal együtt befogadta Pált. A filippi gyülekezet még Pál missziós útjait is támogatta. Ezért mondja Pál a filippiekhez írt levél 1. részének 5. versében: „Hálát adok Istennek a segítségért, amit nekem adtatok” (NCV fordítás).

Pál apostol igencsak rossz időket élt meg Filippiben. Itt volt a legnehezebb dolga a gyülekezet elindításával. Amikor megérkezett a városba, akkor az emberek ütlegelték őt, ostorozták, megalázták, hamis vádakkal letartóztatták, bebörtönözték, és még egy földrengést is túlélt. Ezek után pedig a város vezetői udvariasan megkérték, hogy hagyja el a várost.

Pál azonban ezt mondta a hívőknek: „Minden alkalommal, amikor rátok gondolok, hálát adok Istenemnek” (Fil 1,3 NLT fordítás).

Mit tett Pál apostol? Szelektált az emlékei között. Filippi nem volt boldog hely a számára, sok üldöztetést és szenvedést kellett elviselnie abban a városban. Ő mégis úgy döntött, hogy nem ragad bele a fájdalmas emlékekbe. Helyette háláját fejezte ki a jó dolgokért, amik érte és rajta keresztül történtek.

Minél régebb óta ismersz valakit, annál valószínűbb, hogy természetesnek veszed a jelenlétét, a hibáit keresed, és a rossz dolgokra emlékszel a jók helyett.

Még mindig ragaszkodsz néhány, az életedben lévő emberekkel kapcsolatos fájdalmas emlékhez? Soha nem engedted el azokat, és nem tudod élvezni ezeket a kapcsolatokat, mert továbbra is ragaszkodsz a múlthoz.

Meg kell értened, hogy az emlékek választások. Egyszer hallottam egy történetet két barátnőről, akik beszélgettek. Az egyik megkérdezte a másiktól: „Nem emlékszel, hogy mikor tette ezt a férjed?” A barátnője így válaszolt: „Világosan emlékszem, hogy elfelejtettem.”

Az emlékek választások. Ha meg akarod tartani a fájdalmas emlékeidet, akkor tedd azt! De nem leszel boldog! Pál apostolnak is rengeteg oka lett volna, hogy a rossz emlékekre koncentráljon. Helyette inkább hálás volt az életében lévő emberekért és a munkáért, amit Isten bennük és általuk végzett. Amikor te ezt teszed, akkor Isten sokkal jobban megáldja kapcsolataidat, mint gondolnád. 

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Miért van az, hogy időnként a fájdalmas emlékeket könnyebben őrizzük meg, minthogy jókra cserélnénk le azokat?
• A jó emlékekre való összpontosítás miként változtatja meg a jövővel kapcsolatos elvárásaidat?
• Hogyan tudod kimutatni háládat azoknak az embereknek, akiket Isten helyezett életedbe? Légy konkrét, amennyire csak lehetséges!

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.10.09.)