„A bölcs ember óvatos, elfordul a gonosztól, a bolond pedig arrogáns és könnyelmű” (Péld 14,16 NASB fordítás).

Közismert, hogy ha nem akarod, hogy megcsípjenek a méhek, akkor tartsd távol magad tőlük! Ha nem akarod megégetni magad, akkor nem menj közel a tűzhöz! Ha nem akarsz leesni a szikláról, akkor ne állj ki a peremére!

Nem az a cél, hogy meglásd, meddig mehetsz el a kísértésben, hanem inkább az, hogy mennyire tudod távol tartani magad tőle.

A példabeszédek könyve 14. fejezetének 16. verse azt mondja: „A bölcs ember óvatos, elfordul a gonosztól, a bolond pedig arrogáns és könnyelmű” (NASB fordítás). Azt gondolhatod, hogy uralni tudod a kísértést, de kit csapsz be? Őszinte értékelésre van szükséged. Meg kell vizsgálnod, mikor és hol vagy leginkább kísérthető, hol vagy a legsebezhetőbb. Azután pedig a lehető legtávolabb kell tartanod magad ezektől a helyzetektől.

A Biblia azt mondja, fuss el a kísértéstől: „Megfontolom az életem irányát, és a te törvényeidet követem” (Zsolt 119,59 NLT fordítás). Ha arra van szükség, hogy fizikailag kivond magad, akkor tedd meg! Amikor Potifár felesége kísértette Józsefet, ő otthagyta a felsőruháját, és elfutott. Néha ott kell hagynod a kabátodat. Vond ki magad a helyzetből! Fuss el tőle! Ne ragadj benne!

Amikor kísértés ér, kelj fel, és válts csatornát! Vagy kapcsolj be zenét! Menj el sétálni! Olvass Bibliát! Hívd fel egy keresztyén barátodat a kiscsoportból! Tegyél valamit, ami megtöri a kísértést!

Itt van néhány praktikus tanács: Ne próbálj meg vitatkozni az ördöggel! Mindig veszíteni fogsz. Több ezer éve volt arra, hogy végiggondolja, és számításba vegyen mindent, amit csak felhoznál. Ne magyarázd! Ne indokold! Ne vitatkozz! A kulcs, amit tenned kell, hogy törd meg a fókuszt! Ne nézd a süteményt ismételgetve: „Nem akarom megenni! Nem akarom megenni!” Fordulj el! Minél többet harcolsz egy érzéssel, az annál jobban növekszik.

Amikor a kísértés felhív telefonon, ne próbálj vitatkozni vele! Tedd vissza a kagylót, és menj, csinálj valami mást!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hol vagy leginkább kísérthető? A repülőtéren? Az üzleti utazásokon? Otthon, amikor egyedül vagy, a gyerekek pedig az iskolában? Hétvégén? Amikor a televíziót nézed?
• Milyen változtatásokat kell tenned a naptáradban vagy az életmódodban, hogy minimalizáld a kitettségedet az ilyen helyzeteknek?
• Milyen stratégiák segíthetnek „letenni a kagylót”, ha nem tudod könnyen elkerülni az ilyen helyzeteket?

 *(Daily Hope by Rick Warren – 2019.11.10.)

„A saját gonosz vágyaink megkísértenek minket, amikor rendületlenül vonzanak, és csapdába ejtenek bennünket. Aztán a gonosz vágyaink megtermékenyülnek, és bűnt szülnek; a bűn pedig, amikor teljesen felnőtt, halált szül” (Jak 1,14–15 GNT fordítás).

Manapság a felelőtlenség korában élünk, amikor senki nem akarja elismerni, hogy a nehézségei a saját hibáiból fakadnak. Mindannyian áldozatok vagyunk. Nincs gond, soha többé nem kell a hibáinkat figyelembe venni, mivel mindig valaki más a felelős. Másokat hibáztatunk. A kormányt, a médiát, a szüleinket, az iskolákat, a genetikai adottságunkat, a környezetet: minden mást magunkon kívül.

Az igazság az, hogy a problémáink legtöbbjét mi magunk okozzuk. Csak arra van szükségünk, hogy vállaljuk a felelősségünket, és hagyjunk fel mások hibáztatásával. Minden alkalommal, amikor valaki mást hibáztatunk, nem ismerjük el, hogy mi a valós probléma.

Ha most éppen egy kísértéssel állsz szemben, soha nem fogod megtalálni a szabadulást, amíg abba nem hagyod a hibáztatást, és nem állsz neki a galiba megoldásának. Fejezd be mások hibáztatását! Még ha mások meg is bántanak, a valós akadályt az erre adott reakciód jelenti.

Hihetetlen számomra, hogy egyesek még Istent is megpróbálják hibáztatni az életükben lévő felfordulásért. De Isten soha nem kerül ellentmondásba Isten Igéjével. Ha Isten azt mondja a Bibliában: „Ne tedd!”, soha nem fog valamilyen érzésen keresztül igent mondani neked. Nem érdekel, mennyire jó az az érzés! Ha az érzéseidre hallgatsz Isten Igéje helyett, egyenesen belesétálsz a csapdába. Az egyik leggyakoribb kifogás, amit igazolásként hallok a bűnök tömkelegére a következő: „Isten azt akarja, hogy boldog legyek, és ez – ami egyébként bűn – boldoggá tesz engem.”

Isten akarja, hogy boldog légy. De Isten sokkal inkább akarja, hogy szent légy, mint amennyire akarja, hogy boldog légy. Azt akarja, hogy engedelmeskedj neki. Soha nem leszel teljesen boldog, ha figyelmen kívül hagyod Isten akaratát. Valójában a pusztulás felé haladsz, ha ezt teszed. A Biblia szabályai és alapelvei nem azért vannak, hogy az élet nyomorúságos legyen. Azért vannak, hogy a javunkat szolgálják.

A világ legboldogabb emberei azok, akik ragaszkodnak ahhoz, amit Isten mond, és követik azt, függetlenül attól, hogy az érzéseik mit mondanak.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen problémák merülhetnek fel, amikor megpróbálunk valaki mást hibáztatni?
• Miért lényeges, hogy Isten inkább azt akarja, hogy szentek legyünk, mint boldogok?
• Amikor az érzéseid befolyásolták a véleményedet egy fontos döntésben, a választásod után milyen következményekkel szembesültél?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.11.09.)

„Emlékezzetek erre: aki spórolva vet, spórolva fog aratni is, és aki nagylelkűen vet, nagylelkűen fog aratni is. Mindegyikőtöknek annyit kellene adnia, amennyit eldöntöttetek a szívetekben, hogy adtok; ne vonakodva vagy kényszerből, mert Isten a vidám adakozót szereti” (2Kor 9,6–7 NIV fordítás).

A Biblia azt mondja a korinthusiakhoz írt második levél 9. fejezetének 6. és 7. versében: „Emlékezzetek erre: aki spórolva vet, spórolva is fog aratni, és aki nagylelkűen vet, nagylelkűen is fog aratni. Mindegyikőtöknek annyit kellene adnia, amennyit eldöntöttetek a szívetekben, hogy adtok; ne vonakodva vagy kényszer alatt, mert Isten a vidám adakozót szereti” (NIV fordítás).

A vetés és az aratás elve az élet minden területére vonatkozik, nem csak a pénzügyeidre. Bármit vetsz az életedben, azt fogod aratni is. Bármit helyezel letétbe, azt fogod visszakapni is. Ha kritikát vetsz az életed során, aratni is más emberektől kapott kritikát fogsz. Ha kedvességet vetsz, kedvességet aratsz. Ez a betakarítás törvénye. Ha almamagokat ültetsz, nem körtét fogsz kapni, hanem almát. Ha nagylelkűen vetsz, nagylelkűséget fogsz aratni.

Ez a betakarítás elve: valahányszor szükséged van valamire, ültess magot! Amikor a gazda a kopár mezőjére tekint, nem panaszkodik miatta. Egyszerűen kimegy, és elkezd magokat vetni. Ha csak kevés magja van, választhat. Vagy felhalmozhatja, vagy oda is adhatja. Ha megtartja, az lesz mindene. Ha odaadja, Isten meg fogja sokszorozni. Ez a meglepő: nem csak azt aratod, amit vetettél. Mindig többet aratsz, mint amit vetettél!

Isten azért alakítja ezt így, mert azt szeretné, hogy hozzá hasonlóvá válj. Isten adakozó. Az egyetlen módja annak, hogy valaha is hasonlóvá válj hozzá, ha megtanulod a nagylelkűséget. Amikor fukar vagy, akkor leginkább az ördöghöz hasonlítasz. Amikor nagylelkű vagy, akkor Istenhez hasonlítasz. Ha odaadod, Isten megsokszorozza azt.

Ez logikátlanul hangzik: add oda, amikor szükségben vagy azért, hogy többet kapj vissza. Azonban épp ez az, amiért hitre van szükség! Isten azt mondja, hogy úgy kaphatsz, ha adsz, és nem úgy, ha megtartod.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mikor kaptál többet Istentől és másoktól annál, mint amennyit te adtál?
• Hogyan kellene eldöntened azt, hogy mennyit adj?
• Mire van szükséged jelenleg? Hogyan tudnád éppen azt a dolgot odaadni másoknak?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.11.08.)

„Nagy nyereség van a megelégedéssel egyesített kegyességben; mert nem hoztunk semmit a világba, így ki sem vihetünk belőle semmit” (1Tim 6,6–7 NRSV fordítás).

Istent sokkal jobban érdekli a jellemed, mint a kényelmed. Nem fog neked adni dolgokat, ha nem tanulod meg előbb az elégedettség elvét.

A megelégedés nem jelenti az ambíció hiányát. Ez nem a célok hiánya. A megelégedés azt jelenti, hogy a boldogságod nem függ a körülményeidtől.

Hogyan zárod ki az elégedetlenséget? Zárd ki az okot! Az összehasonlítást. Összehasonlítunk mindent ebben az országban: a füvet, az autókat, a férjeket és feleségeket, a ruhákat, a gyerekeink oktatását: még az autó hátuljára is ráragasztjuk, hogy „A gyerekem volt a hónap diákja”.

„Parancsold meg azoknak, akik a jelen világban gazdagok, hogy ne legyenek önteltek, és ne a vagyonba helyezzék a reményüket, ami annyira bizonytalan, hanem Istenbe helyezzék reményüket, aki gazdagon ellát bennünket mindennel a mi gyönyörűségünkre” (1Tim 6,17 NIV fordítás).

Az összes teremtmény közül az egyetlen, ami aggódik, az az ember. A növények nem aggódnak. Az állatok nem aggódnak. Csak az ember tesz úgy, mintha nem lenne mennyei Atyánk. Amikor a pénzügyeid miatt aggódsz, akkor alapverően azt mondod: „Szerintem Isten hazug. Nem hiszem, hogy be fogja tölteni szükségeimet.” Isten viszont megteszi, ha te megfelelsz a feltételeknek.

Mikor gyerek voltam, odamentem apámhoz, és azt mondtam: „Apa, pénzre van szükségem.” Kiskoromban egyszer sem gondolkodtam azon, hogy neki vajon honnan van pénze. Van egy íratlan szabály a pénzről: az apák és anyák megkeresik a pénzt, a gyerekek pedig elköltik azt. A gyerekek nem kíváncsiak, hogy a szüleik honnan szerzik a pénzt. Én sosem aggódtam emiatt.

Az aggodalmaskodás valójában az ateizmus egyik formája. Minden alkalommal, amikor aggódsz, alapvetően azt mondod: „Nem hiszem, hogy van Isten, aki gondot visel rólam.” Ha keresztény vagy, és aggodalmaskodsz, akkor úgy viselkedsz, mint egy árva. Úgy teszel, mintha nem lenne mennyei Atyád, aki újra és újra megígérte a Szentírásban: „Betöltöm a szükségeidet, ha engedelmeskedsz nekem, és megteszed, amit mondok neked.” A bizalom késztet arra, hogy hittel élj.

Az aggodalom egy figyelmeztető jelzés. Minden alkalommal, amikor a pénzügyeink miatt aggódunk, az egy figyelmeztetés a kételkedésünkre abban, hogy Isten szeretet minket, és gondot visel rólunk. Mindig bajba kerülünk, amikor kételkedünk Isten szeretetében. Mindig. 

Máté evangéliuma 6. fejezetének 33. verse mondja: „Keressétek Isten országát minden más előtt, éljetek becsületesen, és ő mindent megad nektek, amire szükségetek van” (NLT fordítás).

Mindaddig, amíg valamit jobban szeretsz Istennél, az a dolog szorongás forrása lesz. Csak egyetlen dolog lehet első helyen életedben, és az nem a családod. Bármit, amit első helyre teszel Istenen kívül, aggódást szül, mert bármikor elveszítheted. 

A bankszámlád nem a biztonságod, mindegy, milyen nagy. A Biblia azt mondja a Timóteusnak írt első levél 6. fejezetének 17. versében: „Parancsold meg azoknak, akik a jelen világban gazdagok, hogy ne legyenek önteltek, és ne a vagyonba helyezzék a reményüket, ami annyira bizonytalan, hanem Istenbe helyezzék a reményüket, aki gazdagon ellát bennünket mindennel a mi gyönyörűségünkre” (NIV fordítás).

Helyezd a reménységedet Istenbe, mert ő felelősséget vállal szükségleteidért, ha bízol benne.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Van valami, amit jobban szeretsz Istennél? Nyilvánvaló-e a válaszod mindenki számára, aki látja életviteledet?
• Gazdasági visszaesés vagy anyagi nehézségek idején mibe vagy kibe helyezed reménységed?
• Mit tehetnél másképp, amikor aggódni kezdesz?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2019.11.06.)