„Boldogok azok az emberek, akiknek az ÚR az Istenük.” (Zsolt 144,15 CSB)

Az elmúlt néhány napon megvizsgáltuk, hogy valójában mit is veszítenek az emberek, amikor szellemileg elvesznek. Nem csak az irányukat, védelmüket és lehetőségeiket, hanem az örömüket is elvesztik.

Amikor harmóniában vagy Istennel, ez megadja neked azt a békét, amire szükséged van ahhoz, hogy harmóniában legyél másokkal, és boldogabbá tesz. Amikor azonban elszakadsz Istentől, gyakran elszakadsz másoktól is – és boldogtalan leszel.

Lukács evangéliuma 15. fejezetében látjuk, hogy ez történik a tékozló fiú történetében. Egy fiatalemberről szól, aki elhagyta az apját, magával vitte az örökségét, és eltékozolta gondatlan életre. Lukács evangéliuma 15. fejezetének 14. verse ezt mondja: „Mindenét elköltötte, amije volt..., nem maradt semmije.” Nemtörődömsége magányossá és nyomorulttá tette.

Az igazság az, hogy semmi sem rombolja gyorsabban a boldogságot, mint a kapcsolati konfliktus. Tehát, amikor a fiatalembernek konfliktusa volt az apjával, az feszült kapcsolatot teremtett, ami nehezteléshez, bűntudathoz és sajnálkozáshoz vezetett.

Ez a történet arra emlékeztet, hogy milyen boldogtalanok vagyunk, amikor mennyei Atyánkkal vagyunk konfliktusban. Nem arra lettünk teremtve, hogy Istentől elszakadva éljünk. Ezért nem működik sosem, ha Istenre fittyet hányva a saját utunkat járjuk.

Abban a pillanatban azonban, amikor azt mondjuk: „Istenem, belefáradtam abba, hogy úgy éljek, ahogy éltem”, Isten elénk fut, hogy találkozzon velünk. Ő kezdeményez. Még ünnepel is, ahogy az apa tette a tékozló fiával: „Gyorsan! Hozzátok a ház legszebb köntösét, és adjátok rá! [...] Ünnepelnünk kell, mert ez a fiam meghalt, és most visszatért az életbe.” (Lk 15,22–24 NLT)

Talán azt mondod: „Rick pásztor, régebben közel éreztem magam Istenhez, de már nem érzem magam közel hozzá, és elvesztettem a boldogságomat.” Ne feledd: nem Isten távolodott el, te mentél el! Ő elmozdíthatatlan.

Tudd, hogy Isten rendkívül értékesnek lát téged, és azt akarja, hogy visszatérj hozzá. És amikor megteszed, ő „telve van szeretettel és együttérzéssel” (Lk 15,20 NLT), mint az apa a tékozló gyermeke iránt.

Visszatérni égi Atyádhoz, és jó kapcsolatban lenni vele, az egyetlen módja az igazi örömnek és boldogságnak!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen közel érzed most magad Istenhez? Milyen hatással van ez az örömöd szintjére?
• Milyen módon hat egy feszült kapcsolat összességében az örömödre?
• Milyen lépéseket tehetsz ma, hogy megoldj egy konfliktust egy nehéz földi kapcsolatodban? És mi a helyzet az Istennel való kapcsolatoddal?

Fuss vissza Istenhez!

Ha belefáradtál abba, hogy Istentől távol élj, csak mondd el neki ma ezt az imát, ő meghallja és válaszol:

„Istenem, tudom, hogy nem úgy éltem, ahogy te várod tőlem. Annak ellenére, hogy tudom, mi a helyes, elfordultam tőled, és azokat a dolgokat választottam, amelyek megbántják a szívedet. Köszönöm, hogy soha nem fordultál el tőlem, soha nem hagytál el, és nem változtattad meg az érzésedet irántam. Köszönöm, hogy még mindig szeretsz.

Atyám, ma úgy döntök, hogy feléd fordulok, és újra elkezdem keresni a te királyságodat és a te igazságosságodat. Segíts nekem, hogy bízzak a szeretetedben és az az életem feletti irányításodban, hogy hűséges legyek, hogy kövesselek téged életem minden napján. Jézus nevében imádkozom. Ámen.”

*(Daily Hope by Rick Warren, 2022.04.01.)