„Add át magad az ÚRnak, és várj rá türelmesen!” (Zsolt 37,7 GW)

Egyik oka az emberek elégedetlenségének az, hogy mindig azt keresik, mi miért történik életükben. Isten nem mondja el, mi miért történik, és ezért ki vagyunk akadva.

Néha azért nem mondja el, hogy miért, mert próbára tesz. Próbára tesz, hogy meglássa: átengeded-e az irányítást, és megtanulsz-e elégedett lenni attól függetlenül, hogy ő megmagyarázza miért történnek dolgok életedben, vagy sem.

Isten nem tartozik magyarázattal semmiért. A legtöbb dolog miértjét nem fogod megtudni addig, amíg el nem érkezel a mennybe.

Emlékszem, amikor kisgyerek voltam, az iskolában az osztályteremben csak akkor volt csend, amikor dolgozatot írtunk. A tanár azt mondta: „Ne beszélgessetek! Vegyétek elő a ceruzákat, és töltsétek ki a teszteket!” Még a tanár is csendben volt.

Amikor Isten csendben van – amikor nem hallod őt, és úgy érzed fényévnyi távolságra kerültél tőle –, akkor az egy próbatétel. Amikor a diákok tesztet írnak, a tanár csendben van – de mégis ott van a diákok között.

Amikor Isten csendben van, akkor a hitedet teszi próbára. Elengeded-e az irányítást, vagy még erősebben ragaszkodsz hozzá? Megtanulsz-e elégedett lenni?

A Biblia azt mondja: „Add át magad az ÚRnak, és várj rá türelmesen!” (Zsolt 37,7 GW)

Amikor gyötrelmeket élsz át a héten, vagy a jövő hónapban, vagy ebben az évben: nem Isten magyarázatára van szükséged, hanem az ő jelenlétére. Engedd el az irányítást, és add át neki magad!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Történt már veled olyan, hogy dühös lettél Istenre valami miatt? Nehéz volt elismerni, hogy mérges vagy? Miért?
• Milyen kérdést tehetsz fel Istennek a „miért” helyett?
• Hogyan tesz Isten próbára most téged? Hogyan fogsz reagálni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2021.09.14. ford.: csmsdvd, daniella_89)

(A bibliai idézetek hivatkozási helyeit követő jelölések a szerző által választott angol bibliafordításra vonatkoznak. Ezekről a https://napiremeny.blog.hu oldal jobb oldali sávjában a „Rövidítések – Angol nyelvű bibliafordítások jelölései” pont alatt további információk találhatók.)

 “És meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, folytatni fogja azt addig, amíg az be nem lesz fejezve végleg azon a napon, amikor Krisztus Jézus visszatér.” (Fil 1:6, NLT ford.) 

Évekre van szükségünk, hogy a gyerekkorból felnőjünk, és a gyümölcs is egy teljes évszakon keresztül érlelődik, amíg teljesen beérik. A krisztusi karakter kialakulását sem lehet sürgetni. Ahogy a fizikai növekedéshez idő kell, úgy a szellemihez is. 

Megtérésünk előtt, mielőtt Krisztus belép az életünkbe, gyakran megengedi, hogy különböző problémákkal szembesüljünk, hogy azok őrá irányítsák a figyelmünket és meglássuk, életünk milyen bizonytalan alapokon nyugszik. Tulajdonképpen ez a bizonytalan alap az okozója életünk legtöbb problémájának. 

Jézus azt kéri, a teljes életünket adjuk át neki, minden részletével együtt, ne csak egy darabját vagy egy részét. Amikor valaki egy folyóból ki szeretne jutni, először egy kis stabil helyre teszi le a lábát, hogy aztán tovább tudjon mászni, majd feljutva a folyó magas partján tovább tudjon menni.  

Néhányan közülünk amikor behívtuk életünkbe Krisztust, engedtük, hogy Ő betegye életünkbe egy kis helyre a lábát, de sokszor nem engedjük, hogy tovább menjen és eljusson az életünk minden területére. Pedig Ő nem szeretne egy helyben maradni - Ő az életünk minden részéhez el szeretne jutni. 

Most esetleg azt gondolod, te már az életed minden területét átadtad neki, de a valóság az, hogy bizonyos részeit te tartod kézben. Jézus azonban nem haragszik rád. Ő csak azt szeretné, hogy vele együtt tárjátok fel azokat a területeket, amiket még nem adtál át neki.

Mindez vívódásokkal és küzdelmekkel jár, de nem férhet semmi kétség ahhoz, hogy jó eredményhez vezet. Isten megígérte, hogy “Ő, aki elkezdte bennetek a jó munkát, folytatni fogja azt addig, amíg az be nem lesz fejezve végleg azon a napon, amikor Krisztus Jézus visszatér.” (Fil 1:6, NLT ford.) .

 Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:  

• Neked milyen tapasztalatod volt az Úrral a megtérésed előtt? Mit engedett meg az életedben, ami segített, hogy ráébredj arra, hogy szükséged van rá? És mit tettél?
• Az életednek milyen részeit nem adtad még át az Úrnak?

 *(Daily Hope by Rick Warren, 2018.08.30.)

„Mindenkinek, aki velem akar tartani, engednie kell, hogy én vezessem. Nem ti vagytok a vezetői helyen, hanem én” (Máté 16:24 MSG-fordítás).

Hogyan engedhetsz el valamit, és hagyhatod rá Istenre? Először is Jézust kell megtenned életed irányítójának.

A probléma abban áll, hogy rendszerint mi magunk szeretnénk a saját életünk irányítói lenni, így vitába és ellentétbe kerülünk Istennel. Úgy gondoljuk, hogy tudjuk, mi a legjobb nekünk. A sok stresszt az okozza az életedben, hogy gondolataid mélyén állandóan hadban állsz Istennel – „tudom, hogy Isten szerint ezt kell tennem, de én inkább azt szeretném!”

Minden reggel, amikor felébredsz, döntést kell hoznod: kinek a felelős gondjaira bízod az életed? Kinél lesz a kormánykerék – nálad vagy Istennél? Ki fogja feldobni a labdát – te vagy Isten? Minden nap, pillanatról pillanatra folyamatosan erről döntesz. Ha azt választod, hogy saját magadat teszed meg életed irányítójának, az konfliktust, zűrzavart és stresszhelyzeteket szül.

Jézus így fogalmaz Máté 16:24-ben: „Mindenkinek, aki velem akar tartani, engednie kell, hogy én vezessem. Nem ti vagytok a vezetői helyen, hanem én” (MSG-fordítás). Ehhez képest a keresztyének hajlamosak a következőket tenni: Amikor Krisztus-hívőkké válunk, átadjuk neki a vezetői helyet, majd nyomban át is ülünk a hátsó ülésre, és onnét kezdünk vezetni. Állandó „tanácsokkal” látjuk el a vezetőt, mint például: „Ne arra, fordulj le itt! Állj meg! Várj! Hajts gyorsabban! Inkább arrafelé menjünk! Látni szeretném azt a helyet.”

Sok évvel ezelőtt Kay és én táncórákat vettünk az Arthur Murray Studios-nál. A tánctanár elmondta, hogy a párok egyik legnagyobb problémája, hogy hagyják a másikat vezetni. Amikor mindketten vezetni próbálnak, akkor minduntalan rálépnek egymás lábára, ami nem igazán szívderítő látvány.

A te életed sem fest szívderítő képet, ha Istennel együtt próbálsz vezetni egyszerre. Egyszerűen csak hagyd, hogy Isten Isten legyen, és engedd át Jézusnak az életed feletti irányítást.

Beszéljünk róla:

• Melyek életed azon területei, amelyeket a legnehezebb átengedned Istennek?
• Hogyan vitatkoztál Istennel anélkül, hogy egy szót is szóltál volna? Mit árulnak el tetteid arról, hogy ki igazgatja az életedet?
• Határozd el ma, hogy átadod Istennek a felügyeletet életed azon területei felett, ahol kétségekkel és gondokkal küzdesz. Hogyan fog történni ez a gyakorlatban? Milyen változást fog hozni az életedbe?  

*(Daily Hope by Rick Warren - 2016.08.13.)

„… és meggyőződésem, hogy Isten, aki elkezdte a jó munkát bennetek, folytatja addig, amíg be nem fejezi azt azon a napon, amikor Jézus Krisztus visszatér.” (Filippi 1:6, NLT fordítás)

Évekbe telik, hogy felnőtté váljunk, és egy gyümölcs is szép lassan érik meg és lesz szüretelhető. A Szentlélek gyümölcse is ilyen. A krisztusi jellem kialakulását bennünk nem lehet siettetni. A szellemi-lelki fejlődés – akárcsak a testi – időt vesz igénybe.

Billy Graham munkatársa, Lane Adams a szellemi-lelki fejlődés folyamatát egyszer ahhoz a stratégiához hasonlította, amelyet a szövetségesek alkalmaztak a II. világháború idején a Csendes-óceáni szigetek felszabadításakor. Először is „fel kellett puhítani” egy szigetet, ami azt jelentette, hogy lőtték és bombázták a part közelében állomásozó hajókról az ellenség erődítményeit, és így gyengítették meg az ellenállásukat.

Azután a tengerészgyalogság egy kis csoportja betört a szigetre, és egy „tengerparti főhadiszállást” létesített. Így a szigetnek egy kis területét ellenőrzésük alatt tudták tartani. Amikor pedig a főhadiszállást már biztonságban tudták, egyre több területet szabadítottak fel.

Végül az egész szigetet az ellenőrzésük alá vonták jónéhány kemény csata árán.

Adams a következő párhuzamot találta: Mielőtt Krisztus belép az életünkbe a megtéréskor, „fel kell puhítania minket” azáltal, hogy megenged az életünkben olyan problémákat, amelyeket nem tudunk kezelni. Míg egyesek azonnal megnyitják életüket Krisztus előtt, amikor Ő "bekopog az ajtajukon", legtöbbünk ellenáll és védekező magatartást vesz föl. A megtérésünket megelőző időszakban tehát Jézus valami ilyesmit mondhat: „Itt állok az ajtód előtt, és bombázlak!”

Abban a pillanatban, hogy megnyitod magad Krisztus előtt, Isten egy „főhadiszállást” kap az életedben. Azt hiszed, hogy az életed összes területét átadtad neki, de az igazság az, hogy sok területről még csak nem is tudsz. Az életednek csak azokat a területeit tudod átadni Istennek, amelyekről tudsz - és ezzel nincs semmi gond.

Ha Krisztusnak már van "főhadiszállása", ő megkezdi offenzíváját, és egyre több területet vesz uralma alá, amíg az életed minden területe teljesen az övé nem lesz. Küzdelmek és harcok várnak rád, ám a végkifejlet soha nem lesz kétséges. Isten megígérte, hogy "aki elkezdte bennetek a jó munkát, folytatja addig, amíg be nem fejezi azt azon a napon, amikor Jézus Krisztus visszatér" (Filippi 1:6 ).

 Beszéljetek róla:

•  Ha a megtérésedet megelőző tapasztalataidra gondolsz, mit engedett megtörténni az életedben az Úr, hogy "felpuhítson"? Hogyan reagáltál?
• Az életednek milyen területeit nem engedted még át az Úrnak?
• Milyen gyümölcsöket szeretnél, hogy megérleljen Isten az életedben?

   *(Daily Hope by Rick Warren, 2015. 06. 24.)