„Kitartóan kérjétek és megkapjátok! Kitartóan keressétek, és megtaláljátok! Kitartóan kopogtassatok, és kinyitják nektek az ajtót!" (Máté 7,7 EFO)

Amikor Isten egy várakozó időszakon visz át, ne tedd félre az életed, inkább gyakorold azokat a szokásokat, amelyek a hit növekedését segítik.

1. Folytasd az imádkozást. Az Ige  azt mondja, „Kitartóan kérjétek és megkapjátok! Kitartóan keressétek, és megtaláljátok! Kitartóan kopogtassatok, és kinyitják nektek az ajtót!" ( Máté 7,7 EFO). Imádkozz tovább és megkapod a válaszod.

2. Folytasd a szolgálatod. A Róma 12,11 azt mondja, „Soha ne lustálkodj, hanem dolgozz keményen és szolgáld az Urat lelkesen!" Ne azon aggódj, hogy legyen egy jelentős szolgálatod, inkább tedd a szolgálatod jelentőssé.

3. Folytasd a kiscsoportba járást.  A zsidókhoz írt levél 10,25-ben a Biblia azt mondja, „Ne hagyjuk abba azt a törekvésünket, hogy egyre inkább összegyűljünk... Bátorítsuk egymást, és folytassuk az összegyülekezést, mert látjuk, hogy közeledik az a bizonyos Nap." (RÚF).

4. Folytasd a vetést.  A Prédikátor 11,6 azt mondja, „Korán reggel láss a magvetéshez, de este is folytasd a munkát, mert nem tudhatod, melyik lesz sikeres, egyik vagy a másik, esetleg mindkettő." (EFO). 

5. Folytasd a hited. Az Ige azt mondja, „Te azonban maradj meg azokban, amiket tanultál, s amikben hívővé lettél..." ("Timóteus 3,14).

A lényeg, hogy maradj aktív. Ne légy passzív! Isten nem tud egy parkoló autót vezetni! Ne mond azt az Úrnak, hogy rá vársz. Add rá a gyújtást és kezdj el vezetni. Hova? Bárhova! Vegyél részt a misszióban. Vegyél részt a szolgálatban. Vegyél részt egy kis csoportban. Tedd meg azokat a dolgokat, amelyekkel tudod, hogy erősíted azokat a képességeid és szokásaid, amelyek által egyre inkább Jézusra hasonlítasz.

Beszéljétek át:

• Hogyan reagálsz, amikor Isten egy várakozó időszakon visz keresztül?
• Milyen módon tud egy kis csoport abban segíteni, hogy egyre inkább Jézushoz hasonlóvá válj, különös képen a várakozó időszakokban?  
• Milyen lépéseket tudsz ma megtenni ahhoz, hogy a hitedben sokkal aktívabbá válj?

 *(Daily Hope by Rick Warren 2016.01.23)

"Sőt buzdítsátok egymást minden egyes napon..., hogy a bűn csábítása közületek senkit meg ne keményítsen." (Zsidókhoz írt levél 3:13)

A gyülekezeti család segíteni fog neked abban, hogy ne sodródj el.

Egyikünk sem mentes a kísértésektől. A megfelelő szituációban te és én is képesek vagyunk bármilyen bűnre. Isten tudja ezt, ezért bízta ránk annak a felelősségét, hogy egymás életét nyomon kövessük.

A Biblia azt mondja: "Sőt buzdítsátok egymást minden egyes napon..., hogy a bűn csábítása közületek senkit meg ne keményítsen." (Zsidókhoz írt levél 3:13) A "Törődj a saját dolgoddal!" nem egy keresztény kifejezés!

Arra lettünk elhívva és azt a parancsot kaptuk, hogy vegyünk részt egymás életében. Ha ismersz olyan embert, aki most szellemileg ingadozik, a te felelősséged, hogy utánamenj és visszahozd a közösségbe.

Jakab azt mondja nekünk: "Ha ismertek olyan embereket, akik eltértek Isten igazságától, ne írjátok le őket. Menjetek utánuk. Hozzátok vissza őket." (Jakab 5:19, MSG fordítás)

Egy helyi gyülekezet védelmet nyújt az istenfélő vezetőkön keresztül is. Isten azt a felelősséget adja a pásztornak, hogy őrizze, óvja, védje nyáját, és törődjön annak jólétével (Apostolok Cselekedetei 20:28-29, 1 Péter 5:1-4, Zsidókhoz írt levél 13:7).

Azt olvassuk a Bibliában, hogy "A munkájuk az, hogy figyeljenek a lelkekre, és Istennek elszámoltathatók legyenek." (Zsidókhoz írt levél 13:17b, NLT fordítás)

A sátán szereti azokat a hívőket, akik elszigetelten élnek, lekapcsolódva a Testről, elkülönülve Isten családjától. Az ilyen hívők nem elszámoltathatók a szellemi vezetők által, védtelenek és erőtlenek a sátán mesterkedéseivel szemben.

Ne engedd, hogy megvesse a lábát az életedben! Maradj kapcsolatban a gyülekezeti családoddal.

Beszéljetek róla:

• Milyen kapcsolatokat kell kifejlesztened, ha szeretnéd, hogy a Krisztus testében lévő emberek felé elszámoltatható legyél?
• Hogyan kellene imádkoznod a gyülekezeted vezetőiért?
• Mit kell tenned, hogy újra kapcsolódj a gyülekezeti családodhoz? Ki az, akit ismersz és akit vissza kellene hozni a gyülekezeti családodba?
  
  

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.07.23.)

„Ahogy minden tag a saját munkáját végzi, ezzel segít a többinek növekedni; így az egész test egészséges, növekszik és tele van szeretettel.”

(Efézus 4:16, NLT fordítás)

A 'gyülekezeti családodban' fejlesztheted a szellemi-lelki izomzatodat. Soha nem fogsz éretté válni, ha csak dicsőítéseken veszel részt és csupán külső szemlélőként figyeled az eseményeket. Csak a gyülekezeti életbe való teljes bekapcsolódással tudsz igazán megerősödni lelkileg és szellemileg.

A Biblia azt mondja: „Ahogy minden tag a saját munkáját végzi, ezzel segít a többinek növekedni; így az egész test egészséges, növekszik és tele van szeretettel.” (Efézus 4:16, NLT ford.)

Az "egymás" kifejezést az Újszövetség több mint 50 alkalommal használja, pl. parancsba kaptuk, hogy szeressük egymást, imádkozzunk egymásért, bátorítsuk egymást, figyelmeztessük egymást, üdvözöljük egymást, szolgáljuk egymást, tanítsuk egymást, fogadjuk el egymást, tiszteljük egymást, hordozzuk egymás terheit, bocsássunk meg egymásnak, engedjünk egymásnak, legyünk egymás iránt odaszántak, stb. Ez a bibliai egyháztagság!

Ez a te 'gyülekezeti családod' iránti „felelősséged”, és Isten azt várja tőled, hogy ezt tedd a helyi gyülekezetedben. Kik azok, akik felé most ezt gyakorlod?

Könnyű szentnek lenni, amikor senki sincs a közelben, de ez egy hamis, nem kipróbált szentség. Az elszigeteltség önmegtévesztést szülhet: könnyen becsaphatjuk magunkat és azt gondolhatjuk, hogy érettek vagyunk, ugyanakkor nem álltunk még ki próbákat az emberi kapcsolatainkban.

Az igazi szellemi-lelki érettség a kapcsolatainkban mutatkozik meg.

A növekedéshez a Bibliánál többre van szükségünk - kellenek más hívők is az életünkbe. Gyorsabban és erőteljesebben növekszünk, ha tudunk egymástól tanulni és felelősséget tudunk vállalni egymás iránt. Amikor mások elmondják, hogy mit mutat és tanít nekik Isten, abból te is tanulsz, és azáltal te is növekszel.

Beszéljetek róla

• Hogyan mutatkozik meg a 'gyülekezeti családod' iránti felelősséged a más hívőkkel való kapcsolataidban?
• Miként segít a felelősségvállalás abban, hogy még érettebbé válj szellemileg és lelkileg?
• Mit kell tenned, hogy megtudd, mit tanít Isten másoknak, és hogy tudj segíteni nekik felelősséget vállalni?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015. 07.12.)

 „Először az Úrnak adták önmagukat, és aztán nekünk, az Isten akaratából.” (2Kor 8:5b, TEV fordítás)

Amikor megszületik egy gyermek, az emberek népes családjának tagjává válik. Ugyanebben a pillanatban egy szűkebb körbe is bekerül – egy jóval kisebb család fogja gondját viselni, hogy egészséges és erős felnőtt válhasson belőle. A szellemi életünkben ugyanez igaz. Amikor újjászülettél, bekerültél Isten családjába – ugyanakkor részt kell venned ennek a családnak a helyi kifejeződésében is.

A gyülekezetbe járó ember és a gyülekezet tagjai közötti különbség az elköteleződésben áll. A látogatók a partvonalról figyelnek, míg a tagok részt vesznek a gyülekezeti életben. A látogató a fogyasztó, a tag a terjesztő. A látogatók anélkül akarnak szert tenni a gyülekezeti élet előnyeire, hogy igazán osztoznának az ezzel járó felelősségben. Hasonlóak azokhoz a párokhoz, akik anélkül az elköteleződés nélkül szeretnének együtt élni, amit a házasság jelent.

Miért fontos tehát, hogy csatlakozz egy gyülekezethez? Mert ez bizonyítja az elkötelezettségedet a testvéreid iránt. Isten azt várja tőled, hogy valóságában mutasd ki a szereteted, ne csak elméletben. Az egész életed felteheted arra, hogy megtaláld a tökéletes gyülekezetet, de ez soha nem fog megtörténni. Arra vagy elhívva, hogy tökéletlen bűnösöket szeress – csak úgy, mint Isten.

Az Apostolok Cselekedeteiben említett keresztyének igazán különlegesek voltak az elkötelezettségük tekintetében. A közösségnek szentelték önmagukat. Ahogyan a Biblia írja: „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” (ApCsel 2:42, MSG fordítás).

Isten ugyanezt az elköteleződést várja el tőled ma is.

A gyülekezethez tartozás a lehető legtermészetesebb lépés, amit megtehetsz, ha Isten gyermekévé váltál. Keresztyénné válsz, amint elkötelezed magad Krisztus iránt, de egyháztaggá csak akkor válhatsz, ha elkötelezed magad a keresztyének egy adott csoportja felé is. Az első döntésed megváltást, a második testvéri közösséget hoz magával.

 „„Először az Úrnak adták önmagukat, és aztán nekünk, az Isten akaratából.” (2Kor 8:5b, TEV fordítás)

Beszéljetek róla:

• Milyen félelmek tartanak vissza arról, hogy gyülekezeti taggá válj?
• Milyen tanúbizonyságot hordoz a Krisztus testén kívül élők számára a gyülekezeti tagság?
• Hogyan kötelezheted el magad azok mellett a dolgok mellett a saját gyülekezetedben, amelyeket az Apostolok Cselekedetei 2:42 említ?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015. 07.10)

"A hívők közössége egy szív és lélek volt...minden javuk közös tulajdon volt." (Apcsel. 4:32 NASB fordítás)

Amikor nagylelkűek vagyunk egymással, akkor közelebb kerülünk egymáshoz, és ennek közösségteremtő ereje van.

Valaki a gyülekezetemből küldött nekem egy levelet egyszer, ami így szólt: "A szomszédom megkérdezte, hogy kölcsönkérheti-e a létrámat. Igent mondtam. Később megtudtam, hogy volt neki is sajátja. Nem lett volna szüksége az én létrámra, igazából arra használta a kölcsönkérést, hogy építse a kapcsolatunkat. Amikor kölcsönkérte a létrámat, azt éreztette velem, hogy szükség van rám, és ez jó érzés volt. Most már megtanultam, hogy én is így tegyek a többi szomszédommal. Egyiknek például van egy porszívója, és minden péntek este kölcsönkérem, hogy kitakaríthassam az autómat a fiammal. Roger már elől is hagyja nekem, nem is kell kérnem. Elmondtam nemrég Rogernek, hogy most már tudnék venni magamnak egy porszívót, de olyan jó az a személyes kapcsolatot, ami a kölcsönkéréssel alakult ki köztünk. Roger arra kért, hogy ne vegyek porszívót. Ő is látja, hogy milyen kapcsolat van a nagylelkűség és a közösség között."

A Biblia ezt mondja a Máté 6:21-ben: "Ott lesz a szíved, ahol a kincsed van" (NCV ford). Más szavakkal, amibe fekteted az időd, a pénzed és az energiád, az okoz örömöt neked. Tehát minden alkalommal, amikor nagylelkű vagyok veled vagy a szegényekkel vagy bárki mással, azok felé hajlik a szívem is. Minden idő, amit Istennek adok, közelebb viszi a szívemet is Istenhez. És minden idő, amit rád szánok, közelebb viszi hozzád a szívem is.

Az első keresztények híresek voltak a nagylelkűségükről. Az Apostolok Cselekedetei 4:32 ezt mondja: "A hívők közössége egy szív és lélek volt...minden javuk közös tulajdon volt" (NASB ford.). Egy család voltak. Önkéntesen osztották meg egymással a javaikat. Nem kommunizmus volt. A kommunizmus azt mondja, "Ami a tiéd, az az enyém, és én elveszem tőled." A kereszténység azt mondja, "Ami az enyém, az a tiéd is, és te is megoszthatod velem, ami a tiéd."

Szülőként szereted látni, hogy a gyerekeid megosztják egymással a dolgaikat? Persze, hogy szereted. Az egyik legfontosabb lecke az életünkben az, hogy megtanuljuk megosztani másokkal, amink van. Amikor látod, hogy a gyerekeid önzetlenek, nagyon örülsz.

Isten ugyanígy van ezzel! Amikor Isten lenéz ránk és látja, hogy milyen nagylelkűek vagyunk egymással, azt mondja: "Ez az, Fiam! Ez az, Lányom! Azt teszed, amit én is szeretnék, hogy tegyél." Isten nagylelkű, és szeretné, ha olyanná válnánk mi is, mint Ő. A nagylelkűség közösséget teremt.

Beszéljetek róla!

• Szerinted a te kincsed hol van? És mit mondanak erről mások?
• Miért nehéz nekünk, felnőtteknek, hogy megosszuk amink van, különösen az időnket?
• Mi motivál téged, amikor nagylelkű vagy?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015. 06. 01.)