„Aki választ ad, mielőtt meghallgatja – ez ostobaság és szégyen neki” (Péld 18,13 CSB fordítás).

Az egyik probléma velünk, emberekkel, hogy szeretjük megjavítani a dolgokat. Amikor találkozunk egy problémával, akkor gyorsan belevetjük magunkat abba, hogy miként is lehetne megoldani, és továbbmenni. Isten viszont azt akarja, hogy előbb legyünk együttérzők, és aztán megoldók. Azt szeretné, ha előbb átéreznéd valaki fájdalmát, mielőtt megpróbálnád megoldani a bajt.

„Aki választ ad, mielőtt meghallgatja – ez ostobaság és szégyen neki” (Péld 18,13 CSB fordítás).

Lehet, hogy alig vagy benne egy beszélgetésben, de már azt hiszed: „Tudom hogyan kell ezt megoldani.” Ez viszont nem kedves. Az embereket addig nem érdekli, hogy mit tudsz, míg azt nem érzik, hogy törődsz velük. Azt akarják, hogy meghallgassák őket. Azt akarják érezni, hogy szeretik őket. Azt akarják érezni, hogy megértik őket.

Gyógyítás van az osztozásban. A te füled gyógyító eszköz, amit Isten használni tud, ha megtanulsz hallgatni anélkül, hogy megpróbálnál bármit is megjavítani.

Amikor Jézus hallotta, hogy a barátja, Lázár, beteg, akkor három napjába telt az út, melynek kevesebb, mint egy napnak kellett volna lennie. Mire Jézus megérkezett, Lázár halott volt. Nővérei gyászolták, és azt mondták Jézusnak, hogy ha korábban érkezik, akkor Lázárnak nem kellett volna meghalnia.

Jézus késése szívtelennek tűnhet, de neki terve volt: ő nem meggyógyítani akarta Lázárt. Ő fel akarta támasztani a halálból, hogy megmutassa, hogy ő, Jézus, az Isten Fia. Ő már akkor tudta a megoldást, mielőtt még Lázár megbetegedett volna.

„Jézus látta az ő [Mária] sírását, és látta, hogy a vele lévő emberek hogyan sírnak; ez megérintette a szívét, és mélyen meghatódott. »Hova temettétek őt?« – kérdezte tőlük. »Jöjj, és lásd meg, Urunk!« – válaszolták. Jézus sírt” (Jn 11,33–35 GNT fordítás).

Jézus nem volt közömbös a fájdalmuk iránt. Mikor látta, hogy körülötte mindenki sír és gyászol, visszatükrözte érzéseiket. Jézus tudja a megoldást, de ez nem tartja vissza attól, hogy osztozzon gyászukban. Az érzéseikben osztozik, nem az ő megoldását osztja meg.

Talán tudod a megoldást, de vissza kell tartanod. Ha nagyszerű hallgatóvá akarsz válni, akkor meg kell hallgatnod a másik érzéseit, és osztoznod kell fájdalmában.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Ha osztozol valakinek a gyászában, az hogyan segít neki a gyógyulásban?
• Mikor lehet a megfelelő ideje annak, hogy megoszd a gondolataidat a megoldásról azzal, akinek fájdalma van vagy gyászol?
• Hogyan gyakorolhatod a türelmet?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.10.01.)

„Boldognak mondjuk azokat, akik kitartottak” (Jak 5,11 NIV fordítás).

„Én reménykedően várom, bízva Istenben, hogy segít, mert ő megígérte” (Zsolt 130,5 TLB fordítás).

Isten azt akarja, hogy türelmesen várj arra, míg megválaszolja az imádat, ám ugyanakkor azt is akarja, hogy reménykedően várakozz. Legyen hited! Bízz Istenben, hogy hall téged, és válaszol.

Amikor reménykedve várakozol, azt közvetíted Isten felé, hogy bízol az ígéretében. Hiszel abban, hogy megtartja szavát.

Daniel Boone-tól, a híres határőrtől egyszer megkérdezték, hogy eltévedt-e valaha a vadonban. Azt felelte, hogy soha nem tévedt el, ám volt, hogy zavart és meghökkent volt hetekig, de soha nem tévedt el.

Lehet, hogy néhányan a házasságotok, a karrieretek vagy a kapcsolataitok miatt vagytok zavartak és meghökkentek, és arra gondoltok: „Imádkozom, hogy jobb legyen a házasságunk, de nem jobb.” „Nézzek-e vajon másik munka után?” Erőtlennek és reménytelennek érzitek magatokat, és önmagatokban nem tudtok semmit sem tenni a változásért: zavartak és meghökkentek vagytok.

Ne bátortalanodj el! Ne add fel! Nézz fölfelé, és fordulj az imához. Számtalan kérésem van, amiért imádkoztam Istenhez, de még nem kaptam választ. Emlékszem egy időszakra, amint 24 éven keresztül minden nap imádkoztam valamiért, de nem érkezett válasz. Nem tudom, Isten miért döntött úgy, hogy nem válaszolja meg, és nem is értem, miért nem tette; ellenben eldöntöttem, akár megválaszolja, akár nem, úgy fogok meghalni, hogy hiszek Isten ígéretében. Mert Isten jó Isten, és még ha nem is értem, ő tudja, mi a legjobb.

Amikor Isten nem válaszolja meg az imádat, akkor emlékezned kell két nagyon fontos dologra. Az első, hogy Isten az irányító, és nem te. Ő jobban tudja, mint te, hogy mire van szükséged. Nincs olyan elérhetetlen dolog, ami számára teljesíthetetlen lenne, és nincs olyan nagy probléma se, amit ő ne tudna megoldani. Nem létezik annyira mély bánat sem, amit ő ne tudna enyhíteni. Isten az irányító, és neki van terve.

A második, amit észben kell tartanod, hogy akár megválaszolásra kerül az ima, akár nem, Isten megjutalmazza a türelmedet; ha nem ebben az életben, akkor az örökkévalóságban.

„Én reménykedően várom, bízva Istenben, hogy segít, mert ő megígérte” (Zsolt 130,5 TLB fordítás).

Segítő kérdések az elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Istennek mely ígéreteit kérheted el tőle, amíg arra vársz, hogy megválaszolja az imádat?
• Hogyan mutatta meg Isten a hűségét irántad a múltban?
• Mit vársz Istentől, hogy cselekedjen az életedben? Az elvárásaid hogyan tükrözik az ő nagyságát?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.07.15.)

„Légy mindig az ÚR jelenlétében, és türelmesen várj rá, hogy cselekedjen” (Zsolt 37,7 NLT fordítás).

Mit szeretne Isten, hogy tegyél, amikor egy imára vársz választ?

A 37. zsoltár 7. verse azt mondja: „Légy mindig az ÚR jelenlétében, és türelmesen várj rá, hogy cselekedjen” (NLT fordítás). Isten azt szeretné, ha várnál türelmesen az ő válaszára.

De mint egy 2 éves kisgyerek, mi a lelkünkben izgünk-mozgunk, és nyughatatlankodunk miközben Isten válaszára várunk. Idegesek és nyugtalanok vagyunk. Fel akarunk ugrani és csinálni valamit. De Isten azt mondja: „Várj türelemmel! Maradj nyugton! Figyeld, ahogy cselekszem. Ne nyugtalankodj, ne légy ideges, és ne próbáld a saját kezedbe venni az irányítást!”

Soha ne kövesd el azt a hibát, amit Ábrahám az Ószövetségben, ne akarj a saját imádra válasz lenni. Mert ez sokkal több probléma forrása lehet. Egy nap Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy nagy népnek atyjává teszi. Ezzel csak két probléma volt: Ábrahám 99 éves volt, és nem volt gyermeke. Ábrahám ránézett saját testére, és azt mondta: „Hát, Istenem, én ezt nem hiszem!” Aztán a feleségére nézett, Sárára, aki meddő volt, és úgy gondolta, hogy a helyzet duplán esélytelen, és nem fog megtörténni, amit Isten mondott.

Ezért Ábrahám a saját kezébe vette az irányítást, és gyermeke lett felesége szolgálójától, Hágártól. „Itt van a válaszom az imára! – mondta. Gyermekem lett 99 évesen. Legyen a neve Izmael!” Isten erre azt mondta: „Nem, félreértetted a dolgot. Ez nem az én válaszom az imádra, hanem a te saját válaszod. Én egy csodán keresztül megszülető fiút tartogatok számodra, akinek Sára lesz az anyja. És őt Izsáknak fogod nevezni.” Az Izsák jelentése „nevetés”. Ugyanis Sára, amikor meghallotta, hogy majd gyermeke lesz, a Biblia azt írja, hogy nevetett, mert nem hitt Istennek.

De Isten nevetett utoljára. Izsák megszületett, és ezzel elkezdődött egy rendkívül intenzív rivalizálás közte és Izmael között, amiért a mai napig is fizetünk. A feszült kapcsolat a zsidók és az arabok között azzal kezdődött, hogy Ábrahám meg akarta válaszolni a saját imáját.

Amikor az imádra te magad akarsz válaszolni, csak a bajt keresed. Inkább türelmesen várj, és nézd, ahogy Isten cselekszik!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Hogy tudnád jobban Istenre irányítani a figyelmed, amikor türelemmel várod, hogy ő cselekedjen?
• Hogyan szoktál várni arra, hogy Isten cselekedjen? Mit teszel azután, hogy kérsz valamit tőle imában?
• Növekedtél hitben az idő alatt, amikor várnod kellett Istenre?

 * (Daily Hope by Rick Warren, 2020.03.27.)